Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-12 / 181. szám

Vasárnap, 1934. augusztus 12. — Ara 5 tej pvlsel öhás BUDAPEST V. Slum pMtaK ptttiW te Immerax Ka 24.256—1927, Előfizetési árak belföldön: Egész <Jyre 800, félévre negyedévre 200, egy hóra 70 lej. MagjSsíug^JiBbr Egy évre 50, félévio 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁETI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 181. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj, Baron I,. Eop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek wm küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Párásban nyálfan beismerik a francia-orosz katonai szövetséget [filler feloszlatta az osztrák légiókat és meglepően barátságos bangón irt az osztrák szövetségi elnöknek Az amnesztia hátterében Nyelvvizsga Eddig senki sem irigyelte nálunk, senki sem nagyon törődött azzal a szegénységi fogadalmat tett, egész éven át rossz levegőjű tantermekben gürcölő, éhbéren tengődő néhány ezer emberrel; aki Erdély magyar fiatalságát a legtragikusabb időkben oktatja, előbb az abc-re, aztán az egyre nagyobb felelősséggel járó tanterv folyton széle­sedő anyagára, a sokféle nyelvre, az erkölcsi igaz­ságra, nemzethüségre, de ugyanakkor az állam törvényeinek tiszteletben tartására, az állam iránti kötelességek pontos betartására. Csak any- nyit tudtunk róluk, a tanítókról és a tanárokról is, hogy az előmenetel minden reménye nélkül olyan kevés fizetéssel, ami éppen csak a száraz kenyérre elég, vállalták a legnehezebb, de egyúttal a leg­szebb feladatot: a tragikus nemzedék ifjúságának nevelését. Ma Erdélyben felekezeti tanárnak és tanítónak lenni inkább mártirium, mint egziszten­cia. De nem sokkal különb azoknak a helyzete sem, akik mint az állami iskolák tanítói, az ál­lam sovány kenyerét eszik. Kötelességtudásuk, lel­kességük iránt soha senkinek nem’volt panasza. Még az iskolai vizsgálatokat tartó tanfelügyelők­nek és miniszteri biztosoknak sem, sőt maga Anghelescu kultuszminiszter is nem egysyzer adó­zott dicsérettel és elismeréssel munkájuk és az elért eredményekkel szemben. Többször irtunk már erről a kérdésről és cso­dálkozva tettük fel a kérdést, miért kivannak pre­cíz nyelvtudást azoktól, akik szaktantárgyukat ezentúl is magyarul adják elő. Ez azonban túlha­ladott álláspont, most már meggyőzésről nem le­het szó, csak a nyelvtudás elbírálásáról. Azonban itt is kétféle mérték lehet. Az egyik a viszonyok figyelembevételével objektiv mértéket állít fel, a másik azonban olyan kritériumok szerint vizsgáz­tat, amely indokolt a született románoknál, de nem helyénvaló azokktl szemben, akik életük delén túl ismerkedtek meg egy számukra teljesen uj nyelvvel. Száznál több kisebbségi tanár érkezett ma Kolozsvárra _igazán anyagi erőiknek teljes meg­feszítésével, mert manapság egy vasúti jegy meg­váltása is igen nagy probléma számukra _hogy alávessék magukat a legújabb nyelvvizsgának. Az Írásbeli már is megkezdődött és még csak ezután kerül sor a szóbeli kikérdezésre. Anghelescu kul­tuszminiszter több Ízben alkalmat keresett annak a kifejezésére, hogy ő ezt a vizsgát nem tortúrának és nem kellemetlenkedésnek szánta, hanem annak az álláspontjának akar érvényt szerezni, hogy minden tanárnak és tanítónak kifogástalanul kell tudnia a román nyelvet. Anghelescu azokat az ér­veket is meghallgatta, amelyek az ő álláspontjával szembehelyezbetők és sok tekintetben igazat is adott azoknak, akik hivatkoztak arra, hogy az öregebb generációnál, amely már hajlott korában fogott hozzá a nyelvtanuláshoz, nem lehet olyan követelményekkel ' fellépni, mint a . fiatalokkal szemben. A közoktatásügyi államtitkár arra.nézve nyugtatta meg a vizsgázó tanárokat és tanítókat, hogy a vizsga esetleges sikertelensége nem fog ál­lásvesztéssel járni. Ilyen körülmények között biz- nunk kel! a jobb belátás fölülkerekedésében, bíz­nunk kell abban, hogy a vizsgáztató tanái’ok nem ellenfelekként, hanem mint kollégákat fogják ke­zelni a kisebbségi tanárokat és tanítókat. Hiszem ugyanannak a pályának a katonái a vizsgáztatók A londoni Router iroda Münchenből úgy értesült, hogy a München melletti osztrák légionista tábort feloszlatták, Az Evening Standard úgy tudja, hogy a táborokat egész Németország területén feloszlatták s a mintegy tizenkétezer főnyi osztrák légionáristát a munkatáborokban he­lyezték el. Bécsből érkezett jelentések szerint a légió náristák közül számosán megkísérelték az Ausztriába való visszaszökést. A légionáristák különben osztrák állampolgárságukat, haza­árulás miatt, elvesztették. Hitler rendkívül meleghangú távirat­ban köszönte meg Miklas osztrák köz- társasági elnöknek HiDdeaburg halála alkalmából küldött részvét- táviratát. A kancellár különösen köszönte a szívélyes és meleg szavakat, amelyeket a köz- társasági elnök a nemet kormányhoz intézett a német nép nehéz óráiban és megtisztelte az elhunyt Hindenburg emlékét. és a vizsgázók is, csak annyi a különbség, bogy a kisebbségiek a gyöngébbek, a szegényebbek, a több gonddal küzködők. Mi teljes szívvel állunk mellé­Hitler szintén meleg szavakban köszönte meg Doumergue francia miniszterelnöknek is a lészvéttáviratot. Belgrad és füórrso IsilséSeÉfliésél sürgeií Beranger (Páris, augusztus 10.) Beranger szenátor, a francia parlament külügyi bizottságának tagja, ismert külpolitikai szakértő, az Agenee Financiere et Eeonomique-ben nagy cikket irt, amelyben felszólítja Barthout, hogy fejtsen ki imnél nagyobb diplomáciai tevékenységet Róma és Belgrád közeledése érdekébeh. Félre kell tenni azt az elvet, hogy egyes államokat különös előszeretettel, másokat előitélettel ke­zeljen a francia külpolitika. A pángermániz- inursal szemben erős ellensúlyozásra van szük­ség s a Duna völgyében nyugalmat kell terem­tem. Barthou tegyen koronát középeurópai utazásaira, minél előbb utazzék Rómába és épitse ki a pángerinánizmussal szemben a, középeurópai frontot. jük-és biztosítjuk őket arról, hogy az egész ma­gyarság aggodalma és szeretete áll őrt mellettük a nehéz napokban. Feloszlatták az osztrák lécjiókal (Berlin, augusztus 10.) A párisi sajtó most nyíltan beszél a Németország ellen irányuló francia-orosz szövetségről. Párisi jelentés sze­rint az orosz repülőraj párisi látogatása alkal­mával a sajtó újból foglalkozik az orosz­francia katonai együttműködés kérdésévé.. A lapok nyiltan beismerik, hogy Franciaországnak katonai szövetsége van Oroszországgal, amely Németország ellen irányul. A Jour cimii lap vezércikke örömmel üdvöz-, ezt a szövetséget, amely biztonságot nyújt Franciaországnak, mert az orosz flotta hatal­mas és alkalmas a Németország elleni véde­kezésre. Hitler a usaegfévedl fiiveinek adott főképpen amraesztéáB A kormánytól távolálló politikai körök megállapításai szerint a Hitler amnesztia- rendelete legfőképpen azoknak szól, akik úgy­nevezett védőőrizet alá kerültek. A birodalmi kormány rendeletet adott ki a tartományi kormányoknak, amelyben felszólítja őket, hogy a védőőrizet alatt állóknak az ügyét vegyék a legalaposabb vizsgálat alá. Szabadon kell bocsátani mindazokat, akik „jelentéktelen ok" miatt kerültek fogságba, továbbá akikre a fog­ság jó hatással volt cs szemmeliátbatólag jobb belátásra birta őket s akikről nem feltételez­hető, hogy a nemzeti szocialista rendszerrel szembehelyezkednek. Jó akarattal kell kezeim azokat is, akik a Köhm-puccs leverésével kap­csolatban kerültek védőőrizetbe és szabadon- bocsátandók azok, akik a nemzeti szocialista pártért folytatott harcukban túlbuzgóságot követtek el. A közönséges bűnözők közül, amint már jelentettük, megszabadulnak büntetéseiktől azok, akiknek büntetésük nem több, mint hat hónap, vagy ezer márka pénzbüntetés, ha bün­tetlen előéletüek. Ha büntetett előéletüek, csak akkor részesülnek közkegyelemben, ha a bün­tetés három hónapnál nem nagyobb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom