Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-09 / 152. szám
Kntnujsjm ■i o Jöjjön a fővárosba és látogassa meg a nagyszabású Testnevelési Kiállítást junius 8-tól julius 8-ig. Naponta gazdag sport- és artisztikus program 50°/» KEDVEZMÉNY H C. f. R„ S, M, R„ ÉS N. f. V0HGU1H a kedvezményes jegyfüzetek alapján, mely az összes „EUROPA“ menetjegyirodákban kapható Barthou magyarázó kijelenlésekel felt bukaresti beszédeiről Külügyi expozéja fiam leszögezte, hogy szavai nem irányultak Magyarország eSIen és SiszteSetlien tartja a 19, pontot — Választ adott egy interpellációra (Páris, julius 7.) Barthou külügyminiszter beszámolót mondott a francia parlament külügyi bizottsága előtt arról a mozgalmas tevékenységről, amit az utolsó hetekben kifejtett s arról az irányzatról, amelyben Francia- ország külpolitikáját vezeti. Az expozéban magyarázatot mondott bukaresti emlékezetes beszédéhez. Elhangzott beszéde után a külügyi bizottság tagjai részéről meginterpellálták a bukaresti kijelentései miatt, amelyeknek békezavaró értelmet tulajdonítanak. Bartliou kihangsúlyozott nyilatkozatban válaszolt. A francia parlament külügyi bizottsága előtt Barthou külügyminiszter nyilatkozott romániai és jugoszláviai útja alatt tett kijelentéseiről. Hangsúlyozottan leszögezi, hogy ezek a beszédei, Bukarestben és Belgrádban elmondott kijelentései ciaország fegyveresen védi meg .Romániát, ha valaki tőle csak egy négyzetméternyi területet is el akarna venni. Barthou válaszában ismételten kijelentette, hogy Franciaország a béke hive s igy természetesen Románia pártjára állana az esetben, ha ő volna a megtáma» dott fél. Kijelentései csak arra az eshetőségre vonatkoznak, ha a határok megváltoztatása céljából fegyveres támadás következne be. Ismételten leszögezi, hogy bukaresti beszédei nem irányultak egyetlen hatalom gllen sem és sohasem gondolt arra, hogy ne ismerje el a Népszövetség paktumának 19- szakaszát. A francia képviselő megnyugvással vette tudomásul a választ és kijelentette, hogy e magyarázat alkalmas a magyar közvélemény megnyugtatására, mert hiszen Magyarország sohasem mondta, hogy fegyverek segítségével akar változtatni a határokon. Barthou és a francia kormány ugylátezik a bukaresti szavak európai hatását figyelembe vette. Különösen szükséges volt ez most, a londoni utazás előtt, mert az angol közvéleményben is sokan úgy fogták fel a bukaresti beszédeit, mint kardesörtetést, Barthou Rómában. (London, julius 7.) A Daily Telegraphnak jelenti Pertinax, hogy nagy figyelmet ébresztenek a politikai életben a francia-olasz tárgyalások. Barthounak az a terve, hogy legközelebb Rómába utazik. A francia-olasz tárgyalásokat nagyon megkönnyítik a németországi események. Londonból jelentik, hogy Barthou londoni tárgyalása alkalmával sző sem lehet angol-francia szövetségről. Barthou beszámol kelet- és középeurópai útjairól. A Times szerint Bethlen István figyelmeztette az angol kormányt, hogy Barthou utazgatásai könnyen blokkra bonthatják Európát, mert Barthou a biztonságnak egész különleges rendszerét dolgozta ki. Tatarescu bucsukihallgatáson jelent meg a királynál A miniszterelnököt távollétében Angbe’escu helyettesíti — A minisz tertanács elhatározta, hogy egyetlen uj kinevezési sem eszközö egyetlen állam ellen sem irányultak és sohasem jutott eszébe, hogy a béke- szerződések 19. szakaszát figyelmenki- vül hagyja. Franciaország külpolitikáját a következőképpen jellemezte: Az a szándékunk, hogy mindenütt a béke lehetőségeit és biztosítékait keressük. Franciaország szilárdan ragaszkodik a Népszövetséghez. A lengyelországi, csehszlovákiai, romániai és jugoszláviai látogatásai megerősítették Franciaországnak azt az igyekezetét, amely a Népszövetség keretében szövetségi és barátsági szerződések rendszerét építi ki. Ez nem támadó jellegű politika és nem akar egymással szembeállítani államokat, hanem az európai együttműködést igyekszik szolgálni. Kijelentette, hogy tárgyalásokat folytatott bizonyos békebiztositékok létrehozása céljából Szovjetoroszországgal is, de e tárgyalások még nincsenek olyan állapotban, hogy fontosabb felvilágosításokkal szolgálhatna. Londoni látogatásának célja a francia-angol megértés megerősítése. Hanryette versaillesi képviselő a Barthou- nyilatkozatok budapesti visszhangját tette szóvá és megkérdezte, mit jelentett a francia külügyminiszter azon kijelentése, hogy FranA megbízhatóságot és hygienfát minden tekintetben csak a hosszú tapasz- tálatok alapján előállított a ntiszeptikuş gyártmány nyújtja. (Bukarest, julius 7.) Á király ma audiencián fogadta Tatarescu miniszterelnököt és Sla- vescu pénzügyminisztert. A miniszterelnök beszámolt az uralkodónak az állami segélyek egyszerűsítésére vonatkozó törvényjavaslat munkálatairól. Egyúttal ismertette a királynak a mai minisztertanács határozatait. A kihallgatáson a miniszterelnök búcsút vett q királytól külföldre való távozása alkalmából. A minisztertanács határozatai. Szombaton délelőtt Tatarescu elnöklete alatt minisztertanács ült össze, amely 11 órakor a következő kommünikét adta ki: A minisztertanács meghallgatta Dimitriu- nak, az állami apparátus egyszerűsítésére kiküldött bizottság elnökének jelentését és elhatározta. hogy késedelem nélkül megszövegezi azokat a rendeleteket. amelyek életbe léptetik az erre vonatkozó javaslatokat. Ezek szerint mától kezdve nem fognak egyetlen kinevezést sem eszközölni a megüresedett helyekre. Nem fognak előléptetéseket és inkadrálásokat végezni sem újabb intézkedésig. Elhatározták, hogy feloszlatják a német kisebbség hitlerista jellegű szervezeteit, amelyek az állambiztonsági törvény intézkedései ellen működnek. Tatarescu miniszterelnök bejelentette külföldi útját, helyettesítésével dí. Anghelescu közoktatásügyi minisztert bízták meg. Bratianu kérdéseket adott fel Tatarescunak. A‘ liberális pád állandó választmányának üléséről a kiadott hivatalos közlemény azt mondja, hogy Dinu Bratianu hosszú beszámolót tartott a párt helyzetéről. Tatarescu miniszterelnök beszámolt a kormány munkájának eddigi eredményeiről és jövő terveiről, kihangsúlyozva azt a teljes egyetértést, ami a kormány és a pártvezetöség között fennáll. Ezzel szemben a Dimineaţa azt Írja. hogy az ülésen heves vita folyt le. Dinu Bratianu arra kérte állítólag Tatarescut, hogy a következő pontokról adjon felvilágosítást a választmány tagjainak: — Mi okozta a májusvégi politikai válságot? — Milyen álláspontra helyezkedne Tatarescu, ha felvetődne az alkotmány-módosítás kérdése? — Milyen intézkedéseket van szándékában tenni a kormánynak, hogy véglegesen megfékezze a szélsőbaloldali mozgalmakat? — Milyen okok késztették a kormányt a parlamenti ülésszak utolsó napjaiban arra az ismert magatartására, hogy majdnem mindegyik megszavazandó fövény javaslatát előzőleg bemutatta a nemzeti parasztpártnak? Tatarescu válaszában felvilágosítással szolgált a helyzetről és elsősorban megállapította, hogyha május hónapban adott pillanatban politikai válság jelentkezett, ez csak bizonyos riasztó híreknek tulajdonítható és nem az uralkodói bizalom hiányának, amely nyugtalanságot kelthetne a liberális pártban. Amj az esetleges alkotmány-módositást illeti, Tatarescu kijelentette, hogy az arra vonatkozó hírek alaptalanok és ő semmiesefre sem fog hozzájárulni az alkotmány módosítás javaslatához. A szélső jobboldali mozgalmakra vonatkozólag a miniszterelnök kijelentette, hogy azoknak letörésére mindent elkövetett és minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált azok kiirtására. Hozzátette, hogy a jövőre nézve még szigorúbban fog eljárni. Ami a kormány és a nemzeti parasztpárt közti kötelékeket illeti, nem tekinti szégyennek a liberális pártra nézve, hogy bizonyos különleges fontosságú javaslatokra kikérték a nemzeti parasztpárt hozzájárulását is és ezt csak mint egyszerű udvarias- sági tényt tekinti.