Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-04 / 147. szám
6 ____________ miiii.ii.mi—nrmTTI _ i llllll,wl Julius 7 -konverziós határidő (A hitelezők bejelentései) Irta: Kovács András Az adösságrendező törvény, a törvényes védelemben részesülő adósok hitelezőinek jogaik védelmére módot ad ad arra, hogy adósuknak ingatlanaira vonatkozólag követelésüket nyilvántartásba vétethessék, illetve a telekkönyvbe feljegyeztessék. E hitelezők bejelentéseinek határideje 1934. évi Julius 7-én jár le, amely határidő vita tárgyává nem tehető, jóllehet e tekintetben van némi bizonytalanság a köztudatban. Ennek a bizonytalanságnak pedig, nénn tápot adott maga a Xéni miniszter által bevezetett és meglehetősen terjedelmes kommentár is, amidőn felhívta a figyelmet arra, hogy ezen, a hitelezők terhére fennálló bejelentési kötelezettség, nem a törvénynek a hivatalos lapban való közzétételétől számítandó — mint ahogy az adósok bejelentési kötelezettsége a publikálástól számított egy hónapon belül volt megteendő; — hanem a törvény kihirdetésének elrendelésétől számított három hónap alatt. Valóban a törvényben, a most szóban forgó bejelentésekre nézve a határidő számításának kezdő pontja a „promulgare“ szóval van kifejezve, ennek azonban a jelen esetben semmi gyakorlati jelentősége nincs, mert a promulgálási záradékot április 7-iki kelettel irta alá az uralkodó, amely napon a Monitorul Oficialban is kihirdették a törvényt. Tehát ez év július 7-ig a hitelezők a határidőből ki nem esnek. A bejelentéseknek, illetve kéréseknek a törvény két nagy kategóriáját állítja fel. Es pedig: 1. A 22. S§-ban, azon hitelezők által beadandó kérelem van szabályozva, amely hitelezőknek adósai bejelentést adni nem tartoztak, tehát a 20 holdon aluli mezőgazdasági ingatlannal biró, mezőgazda adósok hitelezőinek a kérései. 2. A második nagy csoportba tartoznak a bejelentési kötelezettség alá tartozó, tehát 20 holdon felüli ingatlannal biró, mezőgazda-adósok hitelezői, a törvény 26. §-ának rendelkezései szerint, valamint az ezen szakasz rendelkezéseinek az egyszerű kiterjesztése folytán, a városi ingatlanokkal biró u. n. városi adósok hitelezőinek csoportja; nem különben ide tartoznak azon 20 holdon aluli mezőgazda-adósok hitelezői is, amely mezőgazda-adósoknak városi, vagy külvárosi, épületadó alá eső ingatlanaik is vannak. Az első csoportra vonatkozó 22. §-al kapcsolatban meg kell említenem, hogy annak a kezdő mondata a közkézen forgó, majdnem minden magyarnyelvű fojtásban hibás. Nevezetesen ezek a hibás fordítások ezt a §-t rendesen úgy kezdik, hogy azon hitelezőkről beszélnek, akik a jelen törvény értelmében nincsenek kötelezve bejelentésre. Ez azonban egészen értelmetlen, mert az egész törvény nem „bejelentésre kötelezett" és „bejelentésre nem kötelezett“ hitelezőkről, hanem a jelzett disztinkciók szerinti adósokról rendelkezik. A 22. §. is az eredeti románban világosan a bejelentésre nem kötelezett adósok hitelezőiről rendelkezik. Ezek a húsz holdon aluli adósok hitelezői, adósuk bármely ingatlanának fekvése szerinti községi jegyzőhöz beadandó egyszerű kérelemmel kérhetik a fenti határidőig, hogy adósuk a törvény rendelkezései alá eső adósok különleges kimutatásába bevezettessék. Ezen kérelem, mely több adós nevét is tartalmazhatja az esetben, ha a hitelezőnek, ugyanazon község területén, — több 20 holdon aluli adósa is bir ingatlannal, — a következő adatokat kell hogy tartalmazza: a) A kérelmet benyújtó hitelező, kiválasztott saját lakhelyének megjelölését. Azért fontos és több tartózkodási hely esetén jól meggondolandó, hogy melyiket jelentsék be, mert a törvény hatályának egész ideje alatt, tehát 17 éven keresztül, az adós ingatlaninak elidegenítése esetén a most bejelentett helyre lesznek küldve, a hitelezőt érdeklő hivatalos értesítések. b) Az adós neve és lakhelye. A lakhely nem mindig azonos az ingatlan fekvésének helyével, már pedig ez a kérvény az ingatlan fekvése szerinti község jegyzőjéhez adandó be. c) A követelés összege, amit másként sem a törvény, sem a végrehajtási utasítás nem részletez, de célszerű beírni a kérvénybe a tőkét, kamatokat és az esetleg már megállapított perköltséget. d) A kérvényt benyújtó hitelező hitelesített aláírása, amely hitelesítésre vonatkozólag a végrehajtási Utasítás úgy rendelkezik, hogy az eszközölhető bármely birői, rendőri, községi hatóság által, vagy közjegyző által és pedig a törvény és különösen a végrehajtási utasítás 75. §.-nak 9-lk bekezdése szerint teljesen bélyeg- és díjmentesen, mint ahogy általában az adősságren- dezö törvénnyel kapcsolatos összes nyilatkozatok, kérések, bizonyítványok és eljárási cselekmények bélyeg- és illetékmentesek. Amint a napilapokból ismeretes azonban, a közjegyzők vitássá tették testületileg is, hogy kötelezhetök-e öle dijazás nélküli munkateljesítésre. A kérdésnek ez a része eldöntve ugyan nincs, de a fentiekből látható módon a végrehajtási utasítás a hitelesítésnek más lehetőségét is adja. Nagyon fontos azonban tudni, hogy a kérdés benyújtása egyenlő értékű az adós konverzióhoz való jogosultságának az elismerésével. A kérvényben azonban semmi fenntartással élni nem lehet és a hamis adatoknak rosszhiszemű előterjesztése 10 naptól 1 hónapig terjedhető elzárás büntetését vonja maga után. Város-községokben fekvő ingatlanok tulajdonosai, mint adósokra vonatkozó kérések, a város- községi titkárnál nyújtandók be, mint aki a végrehajtási utasítás szerint köteles a községi jegyzők által vezetendő fennt irt névszerinti kimutatást vezetni. A 20 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanok, a városi épület-adó alá eső ingatlanok, valamint azon 20 holdon aluli mezőgazda-adósok, akiknek városi, vagy külvárosi épület-adó alá eső ingatlanaik is vannak, vagyis a bejelentési kötelezettség alá eső adósok hitelezői, egyenesen a telekkönyvi .hatóságnál kérhetik ugyancsak julius 7-éig, hogy minden, az adós tulajdonát képező ingatlanra vonatkozólag, feljegyeztessék azon tény, hogy az ingatlan tulajdonosa kérte az adósságrendező törvény kedvezményének reá (az adósra) nézve leendő alkalmazását. E kérvényhez azonban csatolandó egy bizonyítvány azon fórumtól, ahol az adösságrendező bejelentést az adós megtette, a fenntiekböl nyilvánvaló lévén, hogy e második kategóriába eső, és a telekkönyvben ke- resztülviendö feljegyzés a dolog természete szerint csak e bizonyitvány alapján lesz eszközölhető. Ezer. kérvény sem foglalhat magában azonban semmiféle fenntartást és annak benyújtása, egyenlő értékű azzal, hogy a hitelező elismeri az adósnak a konverzióhoz való jogát éppen úgy, mint az előbbi kategóriánál mondottuk. Úgy az 1. mind a 2. alatti kérvények az adósnak a törvény kihirdetése után, tehát 1934. április 7-e után szerzett ingatlanaira vonatkozóan is előterjeszthetők. A fenti összes kategóriákra vonatkozó kérések s illetve nyilvántartások intenciója az, hogy a konverzió alá eső adósok ingatlanainak forgalmát korlátozó rendelkezései a törvénynek, — a hitelezők érdeke megvédése céljából a maga idején esetenként alkalmazható legyen. Felmerült az a kérdés is, hogy a falusi egyházközségekben szokásos kölcsön-magtárak kü&nyezésel az egyházközségek részéről bejelentendők-e és ha igen, terménymennyiségben teendö-e meg a bejelentés, vagy a termény ellenértékét képviselő pénzösszegben. Sem a törvény, sem a végrehajtási utasítás külön rendelkezést e tekintetben természetesen nem tartalmaz. A törvény tartozásról, adósságról beszél. A végrehajtási utasításhoz a törlesztési részleteket magában foglaló nagy terjedelmű matematikai táblázat van csatolva. Az egész, ma rendelkezésre álló anyag, pénzösz- szegben kifejezett tartozásról látszik rendelkezni. Hogy milyen bírói gyakorlat fog kialakulni ebben a kérdésben, azt előre megállapítani nem lehet. En minden esetre célszerűnek tartanám, — az összes és különösen azon kérdés gondos mérlegelése után, hogy a fenti kérelmek benyújtása is az adósnak a konverzióhoz való jogosultsága elismerését jelenti, — a kérvényt benyújtani és abban feltüntetendőnek tartanám a kölcsön vett terménymennyiséget, annak a felvételkori pénzbeli ellenértékét, és főként az 1934 április 7-én fennáliott termésytartozás mennyiségét, valamint annak az ezen idöpontbani pénzbeli ellenértékét. Dinamit robbant a bárói révházban (Déva, julius 2.) Szombatra virradó éjszaka ismeretlen tettesek dinamittal felrobbantották a harói komp révházát. A tettesek minden szakértelem nélkül helyezték a ház eresze alá a dinamitpatront s igy a robbanás ereje csak annyiban hatott, hogy több helyen megrepesztette az épület falát. A csendőrség megindította a nyomozást annak megállapítására, hogy kik állanak a robbantási kísérlet mögött. Újítsa meg lejárt előfizetését, hogy részesülhessen kedvezményes OíSnyvakciónk páratlan előnyeiben. Junius hó E5-én megkezdtük Or. Munk Arthurs A nagykádei* cimü hadifogoly regényének a szétküldését. S ZERZŐ ebben olyan élményeket dolgozott fel. araike; eddig míg senki sem Irt meg. Szerző ugyanis bepillantást nyert az orosz forradalom és ellenforradalom kulissza- titkaiba is. Jekaterinburgban szemtanúja volt a cár utolsó napjainak, átélte a nagy szentpétervári éhséget, végigszenvedte a visszatartott túszok nagy kálváriáját. Jelen volt akkor, amikor a Magyarországból menekült Kun Béla bevonult Pétervárra stb. — Nem a tábori életet írja le, hanem a vörös-fehér harcok viharában szétszórt magányos hadifoglyok kalandjait, amint szökve igyekeztek magukat a határon átküzdeni. A Dr. Hűnk: Nagykáder cimü könyvének kedvezményes árát, nagy terjedelmére való tekintettel (440 oldalas hatalmas kötet) 30 lejben állapítottuk meg. A vidékiek portóköltségeit mi viseljük. Tájékozásul közöljük, hogy ennek a könyvnek bolti ára 144’ — lej és igy csak számottevő áldozatok árán tudtuk előfizetőink részére ezt a páratlan olcsó árat biztosítani lís akció efönyeii élvezheti! Minden régi előfizető: ha julius 31-ig terjedő időre esedékes előfizetési dijait julius hó folyamán kiegyenlíti. (Akik eddig helyi megbízottnál, vagy bizományosnál fizetlek elő a lapra, ez alkalommal is ott fizetnek elő és ott fizetik ki a könyv árát is.) Minden új előfizető: aki julius hó folyamán a lapra előfizet és az előfizetési pijat a könyv árával együtt a megrendelés feladásakor kiegyenlíti.
