Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-30 / 170. szám
Keim Hmm —«—* »MHBEsasaee A saHvelfcexeti eszme meg- ujlaosfegész Európ«íb®Bi Egy erdélyi fiatal közgazdasági doktor fel íiinésf keltő francia könyvet irt az erdélyi szövetkezeti állapotokról Bulgária példáján mutatja ki, hogy mire képes a nép» akarat szervező ereje Erdélyben a szászok szervezeti mozgalma a legerősebb, de a magyarság szervezkedési mozgalma is egyre fejlődik Az uj erdélyi magyar ifjúság egyik képviselője dr. Nagy Zoltán, a kolozsvári kereskedelmi akadémia elvégzése után a dijoni köz- gazdasági egyetemre iratkozott be és ott megszerezte a közgazdasági tudományok doktorátusát. A napokban jelent meg francia nyelven Dijonban Les Regimes Légaux des cooperatives en Transilvanie eimü 276 oldalas könyve, amely alaposságával és eredeti meglátásaival külföldi szakkörökben is nagy feltűnést keltett Már az a tény, hogy az erdélyi magyarság egyik ifjú képviselője pályája kezdetén ilyen szép sikert ért el, megérdemelné, hogy foglalkozzunk vele, de ettől eltekintve is, maga a munka szintén megköveteli, hogy a benne feldolgozott nagy problémát, a szövetkezetek kéi désót újból felszínre hozzuk. A fiatal szerző könyvét Erdélynek és népeinek ajánlja, ezzel is mintegy jelzi, hogy Erdély népének, különösen magyarságának súlyos gazdasági hely zetét a legkönnyebben a gazdasági összeomlások ellenére is a szövetkezeti ütőn véli elviselhetővé tenni, illetve megoldanimár a szövetkezeti eszme az egész vb tágon ott tart, hogy mint egyik legsúlyosabb gazdasági tényező lép előtérbe, különösen azóta, hogy a nagytőke az egész világon zsákutcába jutott és gazdasági devalváció is k0v.ei.te A szövetkezeti eszme előtörése. Erre a körülményre rámutat dr. Nagy Zoltán is, amikor jelzi, hogy az uj politikai irányok milyen nagy súlyt helyeznek a szövetkezeti eszmére. Csak például idézzük, hogy Mussolini állami berendezkedésében egyik legnagyobb jelentőségű tényezőnek tartja a szövetkezést, amelynek hivatása „az egyensúlyt helyreállítani a gazdasági életben a monopóliumok és spekuláció elleni harc által“ Maga a szovjet is fokozott érdeklődéssel fordul a szövetkezeti mozgalom felé, aminek beszédes példája, hogy 1930-ban 23 millió rubelt fordított a szövetkezeti nevelő propagandára és ezen kívül szövetkezeti egyetemet tart fenn, amelynek 1929—30-ban már 959 hallgatója volt, nem számítva a 39 középfokú és 458 alsőfoku szövetkezeti iskolát. 1928-ban Oroszországban 32 ezer 506 szövetkezet működött 406 ezer 600 taggal. Jellemző a fejlődésre, hogy alig pár év múlva, vagyis 1931-ben 210 ezer szövetkezete van 15 millió taggal. A könyv szerzője súlyt helyez a romániai, illetve erdélyi szövetkezeti mozgalomra. Csak kiragadjuk, mint érdekes momentumot, hogy Erdélyben az első szövetkezetei 1840-ben dia pitották, Marosvásárhelyen a, tűzkár ellen'' biztosítás céljából. 1848-ban Erdélyben őzzel együtt már nyolc szövetkezett működött. A kiegyezés után Erdélyben is, mint egész Magyar- országon a hitelszövetkezetek szaporodtak meg hogy a nagy nyomorral küzdő falusi lakosságot segítsék. Az eszme ősi formája. Dr. "Nagy Zoltán különben a szövetkezeti eszme legősibb formáját az erdélyi kösbirto kosságokban és a kalákarendszerü mezőgazda- sági munkában látja. A fiatal szerző Erdély természeti kincseinek ismertetése mellett gondosan kifejti az agrárreformnak és a helytelen gazdaságpolitikának szomorú kihatásait is az erdélyi gazdasági életre. Hatalmas fejezet ismerteti a szövetkezetekre vonatkozó magyar törvényhozást, minthogy az erdélyi szövetkezeti mozgalom a magyar törvények érvénybenléte alatt fejlődött ki. Másik fejezet a romániai szövetkezetek múltjával s az arra vonatkozó törvényekkel foglalkozik. Nagyon alaposan ismerteti egy újabb fejezet az impériumváltozás utáni törvényhozást is- A befejező rész az erdélyi és ókirálysági szövetkezeti élet legújabb történetét öleli fel. A szerző mindezeket a kutatásokat a legnagyobb tárgyilagossággal és tudo_ mányos felkészültséggel végzi el. Az erdélyi viszonyok ismertetésénél külön tárgyalja a román, magyar és szász szövetkezeti mozgalmat. Néhány érdekes adat. A gazdag adatokból tájékozásképpen kiragadunk néhányat. 1932. január 1-én Erdélyben 864 román szövetkezet működött 117617 taggal. A magyarságnak 660 szövetkezete volt 191-061 taggal. Számarányához mérten és tevékeny ségéhez képest a legerősebb a szászok mozgalma, akiknek 244 szövetkezetük volt 24928 taggal. Az adatokban mindenféle szövetkezet bennefoglaltatik. Az ókirályságban ugyanekkor 7542 szövetkezett működött 1,447.866 taggal, ezzel szemben a három erdélyi népnek 1750 szövetkezete volt 333-606 taggal. Hogy van Bulgáriában? Nem érdektelen ezekkel összehasonlítani a kis bolgár nép hatalmas szövetkezeti mozga’t mát. Bulgáriában az egész nép bevonásával nemzeti szövetkezeti napot rendeznek, amelynek keretében nemcsak nagy népünnepélyeit, hanem jelentős kulturmegnyilatkozások és értékes ismeretterjesztő előadások kerülnek sorra. Azonban maguk az adatok mindennél ékesebben mutatják,, hogy a balkáni háborúval, a világháborúval, majd á hatalmas füld(Jtazások 1934 év nyarán és ősszel !l AZ ATLANTI OCEAN FESTŐI SZÉP SZIGETEIRE (Madeira, Kanári, Azori, Wight) az élénk érdeklődés miatt az idén 3 UTAZÁS LESZ: 1. utazás : julius 12-től augusztus 1-ig a „St. Luis“ motorhajóval. 2. utazás .- szeptember 6—27-ig a D. „Oceana“ hajóval. 3. utazás : október 6—27-ig az M, S, „Milwaukee“ hajóval. Utazási dij 195*— RM.-tól felfelé. Utazások, amelyek sok üdülést, szórakozást és élvezetet nyújtanak. — Prospektusok és jelentkezés: Hamburg— Amerika Linie Ş.A.R. Bucureşti, képviselete a „GLOBUS11 Utazási Iroda, Cluj, Cal. Reg. Férd. 12. — Telefon: 550. rengéssel földig sújtott és koldusbotra jutott' bolgár nép mégis mire képes. 1931-ben 3290 szövetkezet működött az országban, 1932-ben pedig 3583, ami 8-2 százalékos növekedésnek felel meg. A tagok száma ugyanekkor 750.001- ről 778.000-re emelkedett. Ha az adatokat ösz- szevetjük, a romániai számokkal, a mérleg a bolgárok javára billen, mert hiszen Bulgáriá« nak lakossága Románia lakosságának még a harmadrészét sem teszi ki. A szővetkesetek tagjainak 43 százaléka földmives, 20 százaléka kisiparos és kiskereskedő és 21 százaléka Köz- tisztviselő. A szövetkezetek üzletmenetéről helyszűke miatt adatokat nem közlünk, tájékoztatásul jegyezzük meg, hogy mig Bulgária költségvetése 6 milliárd lévát tesz fci, addig a szövetkezeteknek tizmilliárd befektetése van. Érdekes, hogy a bolgár kisemberek e nagyszerű összefogása olyan dolgokat tudott teremteni, amilyenre csak a szövetkezetek klasszikus hazája, Dánia nyújthat még példát. Nagy vízmüveket, vizierőtelepeket és villamosfejlesztő üzemeket alkottak. Szófia modernizálása is a szövetkezeteknek köszönhető. A bolgár nép gazdasági újjászületését ég kulturális emelkedését a szövetkezeti mozgalomtól reméli s ezt megérti a földmives osztály is, jó!« lehet kulturálisan jóval hátramaradottabb mint a mi erdélyi falusi magyarságunk. A bolgárok büszkén mondják, hogy a szövetkezeti mozgalom terén senki sem versenyezhetik velük a Balkánon. A népakarat teremtő ereje. A bolgár nép a háború utáni években még a mi erdélyi kisebbségi magyarságunknál is jobban leszegényedett. De a csodálatos akaratereje, amelyet ma már egész Európában elismernek, nagy dolgokat tudott teremteni. Érdekes, hogy a bolgár szövetkezeti életre a román körök is felfigyeltek és többek között Radu- canu professzor, aki Románia gazdasági újjá- teremtését a szövetkezetektől reméli, hosszabb tanulmányutat tett Bulgáriában, amelyről nagy előadást tartott a szófiai egyetemen. Ez alkalommal nagy elismeréssel adózott a bolgár nép szervezkedési képességének és nagyfokú összetartásának. Valóban, ilyen nagyfokú megértést és öntudatot csak magas kultúrájú népeknél lehet tapasztalni, de úgy'látszik, a sors csapásai szintén öntudatositó hatással vannak a társadalomra- Szeretnők, ha az erdélyi magyarságot ért csapások is ezt a hatást váltanák ki a csüggedés és levertség helyett. A bolgárok például szolgálhatnak már csak azért is, mert testvéreink. Á szövetkezeti eszme Erdélyben. Az erdélyi magyar szövetkezeti élet újabb történet megismerése végett felkerestük a hitelszövetkezeti központ egyik fiatal vezető tisztviselőjét, Petrovai Tibort, aki a következőket mondotta: — A konverzió nagyon megrendítette a hitelszövetkezetek tevékenységét. A gazdasági összeomlás különben is hanyatlást idézett elő valamennyi szövetkezetnél. A hatóságok részéről kimondott kellemetlenkedések csak szórványosan fordultak elő, azonban segítséget sem adtak sohasem. 1929-től a magyar szövetkezetek is élvezik az uj szövetkezeti törvény által biztosított kedvezményeket. A liberális kormány most uj törvényt hozott, amely kisebbségi szempontból rendkívül hátrányos. A liberális párt elveihez hiven itt is az autonomia csorbítást vezették be kihangsúlyozott állami beavatkozással, már pedig önkormányzat nélkül szövetkezeti élet nem képzelhető el. A Magyar Párt és a szövetkezeti központ mindent megtett, a hátrányos rendelkezések kiküszöbölése végett, sajnos eredménytelenül. 193S- ig a szövetkezetek a jelenlegi alapszabályok szerint működhetnek, azután át kell alakul- niok az uj törvény szellemében- A nemzeti pa rasztpárt által hozott törvényben is meg volt már ez a rendelkezés, de. az legalább elismerte, hogy a kisebbségiek azután is saját ellenőrző szerveket létesíthetnek. Az uj törvény ezt nera mondja ki, igaz ugyan, hogy Negura alminisz- ter szóbelileg kijelentette, hogy ez a rendelké- zés továbbra is érvényben marad- Természetesen egy miniszteri nyilatkozat meglehetősen illuzórikus, vagy legalább is a kormány életéhez van kötve. Súlyos terhet jelent az uj megadóztatást rendszer, amely bevezeti a patenta fixat és három évre előre veti ki az adót, nem számolva azzal, hogy különösen a mai világban az üzletmenetei nagyon változó.
