Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-04 / 147. szám

Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 147. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Kolozsvár, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 503. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. «pvisel őház BUDAPEST V. Taxa. poştală, plătită In numerar No. 24.256—1927. Szerda, 1934, Julius 4, — Ära 3 lef A német erőtényezők Hogy a jelenlegi Németországban az uralkodó rezsimen belül súlyos ellentétek vannak, azt már a távolálló újságolvasó is észrevehette. Csupán az kelteti igen nagy meglepetést, hogy ezek az ellen­tétek ennyire véres formában és egyszerre robban­tak ki Göring, Goebbels és maga Hitler is többiz- ben figyelmeztették a közvéleményt, hogy Német­ország még nem számolt le ellenségeivel és leg­utóbb, ha mindjárt gyengéd módon is, de az ellen­ség közé számították be Papén alkancellárt, aki Marburgban hadat üzent a hitleri módszereknek. Mindenki arra gondolt, hogy az ellenséget csak a német jobboldal reprezentálhatja, a Papen-féle szárny és a hozzá közel álló monarkisták—Hit­ler lesújtó keze nyilvánvalóan ellenük is fordult. De az már meglepetést keltett, hogy a jobboldali szélsőséges monarkista iránnyal egyidejűleg bal­oldali szélsőséges nemzeti bolsevista irány is lábra- kapott és hogy mind a kettő ellen egyszerre fog fellépni a Führer, hogy megszabadítva Németor­szágot a zavaró mellékkörülményektől, végre nyugvópontot teremtsen a veszélyzetetett hely­zetben. Forradalmat nem lehet kesztyűs kézzel csinálni és akik eddig azt hitték, hogy minden forradalmár angyal, azok most alaposan tévedtek. A forrada­lom elsöpör a tények vészes logikájánál fogva ren­geteg jóindulatú embert, viszont a felszínre sodor egy csomó szemét-népséget- Maga Hitler is érzett magában annyi lelkierőt, hogy bevallja: fő szemé­lyes hive Rohm, a rohamosztagosok parancsnoka erkölcstelen csirkefogó volt, milliókat dorbézolt el selyemfiukkal és hogy rajta kívül a forradalom szent nevében nagyon sok vezetőszerepet játszó S. A. egyéniség visszaélt nemcsupán az előre megálla­pított kormányzati elvekkel, de azokkal az erkölcsi tételekkel is, amelyek jegyében vette át Németor­szág kormányzását és tűzte ki célul a német nép­nek nemcsak politikai, de élettani és erkölcsi érte­lemben is vett újjászületését. A második forradalom után megnyíló eshető­ségeket még nehéz áttekinteni. Nem lehet tudni, hogy az a vasszigor, amellyel Münchenben és Ber­linben a jobb- és baloldali szélsőségeseket megfé­kezték, likvidálasát jelentené-e a bajoknak, vagy uj forrását njS$a meg? Mi szeretnők hinni, hogy a sokat szenvedett Németország ezúttal meg lesz kiméivé újabb rázkódtatásoktól. A külföldi sajtó is elismeri, hogy Hitler egy stratéga rendkívüli képességeivel fékezte meg azt a mozgalmat, amely az egész országot behálózta és amely sokkal na­gyobb arányú, mint amilyennek e pillanatban lát­szott. Hitler személye egymagában véve: erőté­nyező. De mellette egy újabb erőtényező lépett az előtérbe, az az erőtényező, amelynek presztízse a különítmények árnyékában elhalványodni látszott és ez: a Reichswehr, a birodalmi hadsereg- Ez az utóbbi hamarább meg volt, mint az S. A. impro­vizált tömegei, mindenesetre szilárdabb, egyönte­tűbb, lelkiismeretesebb és ontudaţosabb is volt. A birodalmi hadsereg Németországban aránylag ki­csi, de azok, akik,a hadseregnek tagjai voltak és akik e hadsereget vezették, nemcsak szaktudással, de a német sors teljes felismerésével is végezték ügyeiket. Akkor, amikor nvolc-tiz rohamosztagfő- parancsnokon kivül még hatvan rohamzászlóalj főnökét lőtték agyon mint árulót, azonnal nyil­vánvalóvá válik, hogy az S. A. csapatok megbíz­hatatlanok voltak, ezekre országot építeni, ha a Tömeges kivégzésekkel érésit! meg Hitler az siralmát Papén még- viseli az alkancellári cinnel, de egész környezetét kiirtották — Bajorországból ágyudör- gés hallatszik át az osztrák határon — A főherce­gek sorsa ismeretlen Titokzatos eszközökkel dolgoznak a lap* pangóé tűz elfojtásán (Berlin, julius 21 A külföldi lapok kellő óvatossággal kohmientálják a németországi eseményeket. Mialatt a német rádió és hivata­los távirati ügynökségek azt jelentik, hogy a rend helyreállott és Hitler teljesen a helyzet ura, a párisi és angol lapok szerint a forrada­lom leverése még nem teljesen következett be. A lengyel Gazeta Polska úgy értesül, hogy Breslauban a rohamosztagosok megtagadták lefegyverzésüket- A rohamosztagosok vonakod­tak kiadni a fegyvert, mire a rendőrség és ka­tonaság bombát dobott az S■ A.-csapatok ka­szárnyájára. A robbanás számos embcráldoza- tot követelt meg. Végül sikerült itt is helyre­állítani a rendet, de ugyanakkor más forrás­ból érkezett jelentések szerint tegnap este és ma reggel Passauban ágyudörgést hallottak Bajorországból. A kivégzések változatlanul folynak Né­metországban. Lichtenfeldben egy rögtönitélő hadbiróság működik, amely a Daiily Mail je­lentése szerint ma is tiz halálositéletet hozott. Az Uj Nemzedék azt írja, hogy a kivégzése­ket titokban tartják. Említett lap munkatársa le akarta fényképezni Schleichernek és felesé­gének a holttestét, de nem tehette meg, mert a holttestek eltűntek- Senki sem tudja, hogy kiket végeztek még ki és hol temetik el őket- Még olyan jelentős személyek sorsa sem tisz­tázott, mint amilyen Papén és Wilhelm August herceg, a nép kedvenc Au-Wie-je- Egyik verzió szerint Papent szabadlábra he­lyezték, aki Hindenburghoz menekült és sze­mélyes védelme alá helyezte magát. Rómában a pápa magához képette Pacelli bíborost és hosszasan tárgyalt vele Papén sorsát illetőleg. Ami Wilhelm August helyzetét illeti, egyesek azt állítják, hogy agyonlőtték, másik verzió szerint Dánián keresztül sikerült elmenekülnie. Az újabban kivégzettek között emlegetik Röh- möt, a rohamcsapatok voit vezérkari főnökét, akinek előbb megadták a lehetőséget, hogy őmaga vonja le tettének következményeit. Miután ez nem történt meg, agyonlőtték­Kivégezték továbbá Engels stettini rendőr­főnököt, Hoffmann rendőrfőnököt, Krause zászlóaljparancsnokot, a már kivégzett Ernst rohamosztagos szárnysegédét, Sandtner zászló­aljparancsnokot és velük együtt a kivégzett nemzeti szó cialista vezetők száma 56-ra emelkedett. A Reichswehr szállotta me«; a barna házat Bécsi lapjelentés szerint Münchenben még terror uralkodik. Az ott járó újságírónak az a benyomása, hogy a forradalom még nem ért véget és annak tüze bármely pillanatban is­mét lángra lobbanhat. München uecáin csak fegyveres katonai őrjáratok láthatok, sehol egy polgári személy. A barna házat a Reichs­wehr szállotta meg- A ház megszállása alkal­mával mindazokat, akik menekülni akartak, lelőtték- Ellenben Berlinben nagyobb a rend, ott számos házkutatást tartottak és többszáz »♦♦M+M+Wmwo.......................................... embert letartóztattak. Hirek terjedtek el, hogy agyonlőtték Schachtot, a Birodalmi Bank kormányzóját és Szászország miniszterelnökét is- E híreket azonban megcáfolták. Göring nyilatkozata után Frick belügyminiszter adott ki nyilatko­zatot, egyben rendeletet, amelyet az állami tisztviselőkhöz intézett. A történteket elszige­telt jelenségeknek mondja. Egyesek megkísé­relték egyéni politikával szétrombolni a Füh­rer müvét, de ez nem sikerült. Frick hangoz­barna ingnek még akkora, történelemben példátlan népszerűsége is volt. építeni nem lehetett. Hitler politikai bölcsessége már ezt hetekkel ezelőtt meg­érezte, amikor szabadságra küldte a rohamoszta- gosokat- Politikai bölcsessége most meg fogja ke­resni az utat a Reichswehrhez, a birodalmi hadse­reghez is és igy valóban remélhető, hogy a szom­bati véres események csak megrázó epizódjai lesz­nek a német történelemnek, de azután egy nyu- godtabb és tisztultabb korszak következik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom