Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-26 / 166. szám

Hépvisel ,5hóz BUDAPEST V. Csütörtök, 1934. futius 26, — Ara 3 *®f Taxa postait pt&tttS ta numerar No. 24.256—1927. Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 300, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYÁRPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 166. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ EÜOBE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozavár, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Ha megindul a gőzhenger a Székelyfölden Ir'a: Zágoní István dr. A Keleti Újság tegnapi számából megtud-1 háttá az olvasóközönség, hogy ráinditjált a Székelyföldre az elrománositás gőzhengerét. Hivatalos helyekre headott memorandumok | tervei és nyílt felhívások láttak napvilágot I román lapokban arról, hogy elérkezettnek lát­ják az időt olyan gépezetnek a beindítására, amely hatalmas apparátusával végigvonulna Udvarhelymegyén és beletaposná a földbe a székely falvak magyar jellegét, magyar múlt­ját, magyar életét. Nem ezeknek a falvaknak* a községi jellegéről van szó, mert hiszen e köz- igazgatási formák már régen átalakultak, ha­nem a népnek a magyar leikéről, amely ott él szerényen az ősi földbe beágyazott évezredes gyökérszálakon s nem akar egyebet, mint a békességet másokkal és a nyugalmat a maga számára. Hite ennek a népnek",'*hogy az Ur rendelte arra a földre a székelyemberség nem­zedékeit, hogy hűséges kertészei legyenek min­den göröngynek időtlen időkig. E hittel együtt vénült az ősi örökség s e hitük kiirhatatlan munkaenergiává alakul át az emberben, kik a civilizáció vérrel oltalmazott virágos kertjévé alakították át réges-régen a Székely­földet, hogy a rajta élőknek gyönyörűsége tel­jék mindenkor benne. Az Ur rendelte és a szé­kely nép megszerezte, hogy meg legyen rajta a mindennapi kenyere, bármilyen keserves verejtékezéssel, bármilyen nehéz vcdclmezésscl kell megkeresnie. Ez a nép nemcsak hiszi, öe tudja s a kétségbevonhatatlan igazság fényén bizonyítja, hogy övé volt a foglalás, övé volt a fenntartás és övé a letarolhatatlan ragasz­kodás. Mo#t ez a nép azt hallja, hogy vannak, akik egészen mást mondanak. Vannak, akik az át- várázsolásra, az áttaposásra a nagy henger kerekeit ácsolják s a gőzmozdony sípját már megszólaltatták. Ez a nép vészfütynek a hang­ját hallja és ha van törvényszerűség az emberi léleknek a külső erők behatolási szándékára jelentkező hatásokra s ha emberi a székely lé­lek, akkor e hangos mozdonyinditásra fel fog éledni a természetes reakció, ami megnyugvás­sal tölthet el valamennyiünket. Az a hatás nem jelentkezhetik másban, mint a hithez, hivatás­hoz megerősödött ragaszkodásban. A földbe szívódott gyökérszálaknak a görcsös megraga­dásában. Bízunk benne, hogy ebben csalódás nem érhet. A politikus észjárás nem engedi meg ennek a szónak a használatát: eírománositás. Ezért, pusztán csak ezért találtak egy másik szót e mozgalmak megjelölésére: . t’iss^arománositás. Mert ha arról van szó, hogy a teljesen magyar lakosságú székely falvakba besziiremlett görög keleti, vagy görög katholikus híveket, azt a helyenként beékelődött egy-két, néhány csalá­dot az illetékes egyházak hivatott közegei fel­keresik, őrültség volna ezt fájlalni, vagy ez ellen egy szót is szólani. Kötelességük a lelki gondozásukról gondoskodni. Nem most tartjuk ezt kívánatosnak, hanem a magyar impérium alatti időkben is szükségesnek látta a magyar vezetés. Ez a magyarázata annak, hogy hitü­ket, vallásukat a legkisebb szórványok, az egyetlen idetávolodott család is, megőrizhet­ték, mind a mai napig. Máskülönben nem találna a liivőt kereső mozgalom görög katholi- kusokat, vagy orthodoxokat a tiszta székely falvakba beékelődötten. A régi Erdély lélek- szabadságot tisztelő szelleme biztosította a hit­nek ilyen megtartását. Mindenkiét. Ezért lehet megtalálni nemcsak a görög vallásu, nanem mindenféle felekezeti szórványokat is azon a Székelyföldön, még a vallásszabadság tarka ki­virágzásának korában életrekapott szombato­sok maradványát is, megbecsült épségben. De mert a székely nép véreiből alakulhatott és a legkisebb akadályozás nélkül fennmaradhatott zsidó hitközség, melynek hivei fajban, testvéri­ségben éppen olyan székelyek, mint amilyen vagyok én, ki merné ebből a tényből azt a vakmerőséget meriteni, hogy mi valamennyien s az egész Udvarhelymegye lakossága erőszak-1 kai elmagyarositott zsidók vagyunk! A tudo­mányosságnak ilyen könnyelmű megtagadásá­val most azt a jelszót is kiadhatná valahol valaki, hogy a Székelyföld népét „vissza“ kell zsídósitani. Iorga professzornak volt olyan rapszódikus szónoki elkalandozása, amelyben a székelyek román származásának emlegetésébe lovalta bele magát. Elméletet azonban hiába szerettek volna faragni az ő szavaiból mások. Bizonyára a román történelem tudományában (Bukarest, julius 24.) A Skoda-ügy vizs­gálóbizottsága előtt meglepő fordulat játszó­dott le, amely az egész eddigi eljárások irá­nyát megfordíthatja. Maniuéknak sikerült pénzzel megszerezni olyan bizonyítékokat, amelyek rendkívül szenzációs leleplezést hoz­tak- Á pénzt természetesen a Skoda cég adta, mert a nagyfontosságu titkot egyszerűen elad­ták neki. Ez a körülmény is mutatja, hogy az egész ügyet hányán cs milyen alapokon igye­keztek pénzszerzésre kihasználni. A liofeFpori ás A Skoda-bizottság keddi ülésén kihallgat­ták előbb annak a Palace-szállodának portá­sát, amelyben Renner bukaresti tartózkodása j alatt lakott. A portás elmondta, hogy a szál -1 neki jutott szerep komolyságának a tisztázása céljából, ő maga tartotta szükségesnek, hogy a szenátus szószékéről ne csak ez állítás apa­ságát megtagadja, hanem a román származás feltételezését is megcáfolja. Nekünk mindegy, hogy akad-e ember, aki a „vissza“-mozgalom felhívásainak hitelt ad, vagy nem találnak erre józan agyvelőt. Az a vérközösségi és vagyonközösségi szerveződés, amivel a székely nép ezen a földön annak­idején a lábát megvetette, olyan testvéri kap­csolatba fűzte magát a fajt, hogy oda másnak, idegennek bejutnia nem lehetett. E vérkapcso­lathoz kiverekedte, sokszor kemény szabadság- harcokkal az elismert jogi formát az államban Aki tud valamit a székelyek történetéről, annak tudnia kell, hogy mi nem olvasztottunk be másokat a nemzeti kötelékbe, hanem min­denkit. visszavertünk és távoltartani igyekez­tünk. És ebbe beleszólást még magyar királyok­nak sem engedtünk. Mert szent volt a hite en­nek a népnek, hogy a megszerzett földet az Ur a székely nemzetségnek rendelte s mert ez a föld kevés volt ahhoz, hogy másoknak is enged­jen belőle. Abból, hogy a maga vallását min­denki szabadon ápolta s hogy ennek bizonyí­tékai élnek a szórványok épségben maradt felekezetiségében, sok mindent kimagyarázhat a rabulisztika, de azt az egyet semmiesetre sei, hogy valaki erőszakkal téritett volna. A szé­kely történelem századai bizonyítják, hogy másokat el nem nemzetietlenitettünk, hanem igenis a körömszakadtig távoltartottunk, be senkit nem engedtünk, Ezért nem mond igazat a gőzhenger vész­jele, amikor a „vissza^románositás sípját fújja mo¥ lodában lakott hosszabb ideig Boila Romulus is, akivel hosszabb beszélgetéseket folytatott Renner, de egyiküket sem látta Zeletzkyvel tárgyalni. Zeletzky kétszer járt a szállodában, de Rennert nem találta ott és névjegyét hagy­ta hátra. Kezdődik a leleplezés Albisor szakaszvezető kihallgatása követ­kezett, aki Jilavában, Zeletzky őre volt. Az őrmestert Vtsiliu-Cluj ügyvéd tegnapi kihall­gatása után idézték be. Ugyanis az ügyvéd rámutatott arra, hogy Zeletzky kihallgatási jegyzőkönyvének a meghamisítása ügyében két hadbirósági jegyző nagyfontosságu vallo­Várattam és **®e«flep© fordulat a Skoda-ügyben Pénzért adták el az Éqazságol a hadbíróság jegyző* Iccnyrvezelői — Mindkettőt nyomban letartóztatták Mamii megszerezte a fonlos bizonyítékot

Next

/
Oldalképek
Tartalom