Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-23 / 164. szám
KlLETtUjS&G Olvasmányaim * HERKULESFORDÖRE! SIN AI AB A! PREDEALRA! TUS NAPRA! B ALCICBA! MANGALIÄBA! v — .--v • ■ r . 1:' ......... KyjiNOENOTT. az egész országban nyugalmai, . s" 8 * ikényelmef, élvezetet találhat szabadságideje alatt. Semmi gond sem fogja felizgatni, mert a nyaralás alatt is elintézheti üzleti ügyeit a szokott módon — személyesen. Állandó összeköttetésben állhat irodájával és cégével. Néhány perc alatt kapcsolja önt a telefon azokkal, okik önt érdeklik, jól mennek az üzletei? Szép, akkor élvezze tovább is a nyaralás örömeit. Es ha valami nem várt esemény következik be? tikikor seşjif Osmefc & TELEFON! Megkíméli minden utazástól. Beszélhet cégvezetőjével, ügyvédiévéi, bárátjávl, bankjával és az ügyet minden különös megerőltetés nélkül elintézheti. Uj telefonösszeköttetések biztositcnak Önnek, csekély költség ellenében, azonnal kapcsolatot Románia minden helységével és a külföld minden fontosabb városával. Egy egyszerű felhívás és azonnal összekötik cégével. Állondóan összeköttetésben marad üzleti ügyeivel, mindenkor Ön vezeti ügyeit,hájas telefonnak! Végre sikerült Stracheynek hires „Victoria királyné'-ját összefüggő egészében is elolvasnom • Addig csak itt-ott szevielgettem folytatásokban. Ez az „igazi" regényes életrajz. Vagy mondjuk, egyszerűen: életrajz, korrajz, egy olyan iró tollából, aki egy Macaulay tömörségével és egy Carlyle szemléltető erejével fejezi ki magát. Victoria királynő korszaka Angliának egyik legdicsőségesebb kor- j «zaka. Ekkor született meg az impériálizmus- Ebben a csöpp, angol asszonyban nyert látható kifejezést, mindaz, ami túlmegy a hagyományos angol józanságon: a Korona miszticizmusa és az impérializmusnak úgyszólván metafizikai tudata. Soha még világbirodalmai nem kormányoztak több egyszerűséggel, mater familiasi körültekintéssel, háziasszonyi okossággal. Strachey mesteri irnitudással hámozza ki Victoria királynő törékeny figuráját j Anglia nagy történéseiből, természetesen relief módjára mindvégig megtartva őt korának, népének összefüggéseiben. Tiszteletreméltó könyv ez. örülnünk kell, hogy magyar nyel- ' ven is megjelenhetett. Egy másik öröm: megint olvashattam ked- j véne íróm Mauriac uj regényét, a „Vipera■ | fészket", amely megjelent magyar nyelven is Emlékszem, jó néhány évvel ezelőtt ismerkedtem meg Kosztolányi Dezső hajlékony fordításában Mauriac „Szerelem sivataga" című munkájával és azóta különös ünnep találkozni minden könyvével■ Mauriacot egysze rüen „neokatolikus" hónak skatulyázzák el, olyan címkét ragasztva reá, amely igy megkülönbözteti őt a többi íróktól. Mauriac kat- holicizmusa azonban visszatérés a szó eredek értelméhez: az egyetemességhez, az általános emberihez és mutatis mutandis: az, általános íróihoz. író számára nem lehet más módja az emberszemléletnek, mint a Kozmosz közepébe állítani az esendő, küzködő embert, összefüggést teremteni közte és az Isten között■ A bűnbeesés és megváltás sarkai között hánykódik minden élet és ezt a „katholikus" Mauriac In ■ datossá teszi fokozottabb mértékben, mint bárki más. Mauriac regényének hősei rendszerint mind hasonlítanak egymáshoz- Uj regényének hőse is ugyanabból a fából van faragva, mint a többi hősök: sorstragédiának a hősei. A „Viperafészek“ hőse egy zsugori, em bergyülölő aggastyán, akit mindenki gonosznak tart és látszólagosan joggal. De hogy mi rejtőzködik a gonoszság álarca mögött, azt egy napló formájában elmondja neltünk a hős és megértjük őt, megbocsátunk neki. Attól a pillanattól kezdve, hogy ez a szereidre oly vágyakozó ember azt a nőt veszi el feleségül, aki már az első perctől kezdve nem szereti őt, olyan életpályára kerül, ahol már nem ő dönti el további sorsát, hanem a sors parancsolta szenvedélyek hatalmaskodnak el fölötte. Egyre jobban sodródik a bűn hullámaiba, de e hullámok egyben tisztítják is és végül is a kár- hoztatoft férfi megtalálja szenvedéseinek jutalmát Istennek ölében. Egy egész más világba vezet Van Wech- tennek „Néger menyország“ cimü regénye. Amióta magam is elkövettem egy négertárgyn regényt, nem szünök meg érdeklődni e szerencsétlen faj életköréből vett sujet-ek iránt. Ismerek néhány nagyon szép négertárgyu regényt. A hires „Porgy“, amelynek atmoszférája hellyel-közzel ugyanaz, ami a Van Wcch- tené. Ismerem René Maran könyvét, a „Batu- ral"-at, amely az első négertárgyu regény volt az uj európai irodalomban. Néger téma és néger szerző- Ismerem Johsonnak „Fehér néger'* cimü regényét is, amely önéletrajz-féle, egy soha százszázalékosan érvényesülni nem tüdő néger zeneszerzőnek emlékirata. És most itt van Van Wechten könyve, háttérben Har- • leimmel, ezzel a csodálatos néger várossal. A regény hősei egy nagy kokott, a kegyetlen szerelem gyehennájában égő fiatal néger iró és egy feketebőrü leány. A könyv kissé lektürös, majdnem azt mondhatnám, kolportázsizii. Dt> jól van megírva, egyes részleteiben intim irói hatások lehetőségei bujkálnak és mindenesettt> alkalmas arra, hogy igen széles körben keltse fel a négerek iránti érdeklődést. Az utóbbi hetek olvasmányai közölt magyar iró is került a terítékre• Olvastam Nagy Lajos „Kiskunhalom“ cimü könyvét, amely a realisztikus-szociális emberlátásnak szemléltető példája. Nagy Lajos szocialista iró, db nem a propagandisták plakátszerüségével és mindenáron meggyőzni akarásával. Könyvé ben tisztán a tények beszélnek. Egy kis alfölch város keresztmetszete a könyv, poros dunamél- letti fészeké, ahol szokványos emberek élik egészen szürke, banálitásig elkoptatott életüket- Az iró nem csinál egyebet, mint egy jó uj- szágiró szemével pontosan, mondhatni statisz- tikaszerüen írja le a történéseket. Amikor a hajnalról beszél, nem rázza ki palettáját, hanem naptárszerii tárgyilagossággal jelenti ki: a Nap i óra 2 perckor kel fel. Számokban, mértékben, sulyokban, összegekben jellemződik a kiskunhalomi közélet, néni egyszer olyan tárgyilagossággal, mint ahogyan jegyzőkönyvek, kataszteri lapok, bírói ítéletek és orvosi vények Íródnak. E könyvét megelőzőleg Nagy Lajos mintegy előtanulmányként három város monográfiáját irta meg dióhéjban. Most terjedelmesen egyetlen városnak életét parcellázza szét, a már kipróbált, tudatossá tett száraz stílusba. Viszont az a csodálatos ebben a könyvben, hogy szándékolt szakszerűsége sohasem válik unalmassá, sőt izgató lesz, nem egyszer pedig egyenesen frappiroz. Nagy Lajos írásmódom bizonyára iskolát fog csinálni azok között a fiatal írók között, akik írásaikon keresztül az olvasók szociális lelkiismeretére is hatni akarnak■ Végül kellő tisztelettel emlékszem meg e helyen egy uj magyar vállalkozásról, amelynek négy kötete közül most jelent meg az első kötet. Magyarországon az újabb években sok- mindenfélét átértékeltek. XJj 'történelmét írtak és a Szegfű—Roman magyar történelem e nemben valóságos monomentális vállalkozás. Az irodalomtörténetet is újra írták és e tekin tetben Pintér Jenő szélesméretii irodalomtörténete ugyanazt a munkát végezte el más szellemi téren, mint amit Szegfű és Homan elvégeztek- E nagyvállalkozások méltó kiegészítése az a törekvés, amely végre encyklopédi kusan a magyarság néprajzát akarja megirnt, Szinte csodálatos, hogy ilyen tárgyú nagykönyv még nem készült irodalmunkban- Csák egyes részletkérdéseket dolgoztak eddig fel, többek között Hermann Ottó, akinek a „Magyar halászatról" irt könyve bizonyára példamutató volt e vállalkozásnál is. A magyarság néjyrajza, amelyet nyolc-tiz tudós ir, két első kötetében tárgyi néprajz, a két utolsó kötetében pedig a magyarság lelkivilága. A „tárgyi '* néprajz a magyar népviselet, település, építkezés, lakóház, táplálkozás, népművészet, konyha, bútorzat stb. részletkérdéseket dolgozza föl színesen, elevenen, igen becsületen képanyaggal. Az első kötet, amelyet sűrűn lapozgatok, már a kilátásba helyezett anyag jelentékeny és talán legvonzóbb részét tálalja a közönség elé. Sajnálnunk kell, hogy e szép könyv még eddig nem érkezett el Erdélybe. (I. e.) ,
