Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-22 / 163. szám

a Keterr-U/sJto 7 y%z aiminiszfcr sir alul maradt Hiába küldte Magyarországra a zenfelki magyarokat ás helyezkedett szembe a semmitőszék ítéletével Gról Bethlen György országos pártelnök interpellá’ dójának eredménye (Bánffyhunyad, július 20.) Tatarescu mi­niszterelnök Manoilescu Strunga földmiveiés ügyi alminisztert bízta meg pár hónappal ez­előtt, hogy a móckérdést a helyszínen ren­dezze. A miniszter ur meg is jelent Bánfi'yhu- nyadon, ahol sorra felvonultak előtte a móo. falvak képviselői és elpanaszolták sérelmei­ket. Ugyanekkor megjelent a zentelki közbir­tokosság magyar küldöttsége is, akik előad­ták hogy az agrárreform eljárás során a me- nyel agrárbiZottság /elsajátított 139 Imtasztrá- Us hold földet, amelyet az agrár komité 1929- ben a tulajdonos közbirtokosságnak vissza Ítélt- Minthogy a szomszédos Székelyó község lakói, akiknek javára történt a kisajátítás, erőszakkal megakadályozták az agrár koinité határozatának végrehajtását, vagyis a vissza- i télt földeknek a közbirtokosság javára való, birtokba adását, a rendes bíróság előtt birtok- háboritási keresetet indítottak, amelyben még 1930-ban a Semmitőszék a feigeres zentelki köz­birtokosság javára hozott Ítéletet, de az ítélet a mai napig sincsen végre­hajtva. A közbirtokosság, jóllehet az ingatlan adóir viseli, nem lépett annak birtokába. Az ál-miniszter ur ahelyett, hogy intézke­dett volna a semmitőszék határozatának vég­rehajtása érdekében, Magyarországra küldötte a zen telkete­ket, a jelenlevő csendőrszázadosnak pe­dig azt az utasítást adta, hogy a földe­ket továbbra is Székelyó község fogják használni, alapján egyszerűen hozzálátott a más erdejé­nek a levágásához. A csendőrség, mihelyt tudomást szer­zett a dologról, azonnal kivonult és ki­parancsolta a székelyóiakat az crdőből- A székelyóiak hivatkoztak az alminiszter lir ígéretére, a csendőrök viszont az illetékes pa­rancsnokságtól kapott rendelkezéshez tartot­ták magukat. A magántulajdon biztosításáról szóló törvény rendelkezéseihez. Egyelőre ennyi történt- Kétségtelen, hogy a Semmitőszék döntését magának a kormány­nak is, de legfőképpen a törvény végrehajtá' sával megbízott gzeryeknek respektálniok keil. Az alminiszter ur azonban azt hitte, hogy a körtesigéreteket következmények nélkül lehet osztogatni és azzal, hogy a zentelki magyaro­kat, akiknek háta mögött a Semmitőszék áll, végleges és megfellebbezhetetlen döntésével, Budapestre küldötte, elvégezte a maga szere pét. Szerencsére az alminiszter urnái erősebb­nek bizonyult a törvény ereje. Mindenesetre az a tanulság megvan „ebben az ügyben is, hogy a jogi alapot nélkülöző miniszteri ígér­getések nem bírhatnak jelentőséggel a birói Ítéletekkel szemben, ha azoknak végrehajtá­sát ideig-óráig el is odázhatják­A jog szerinti tulajdonosok visszahelys. zése törvényes tulajdonukba ugyan nem tör­tént meg, de már ez is valami, mindenesedre egy lépés a Semmitőszék ítélete alapján, hogy a hatóság magánjogi védelmet nyújtott­A konstantai zsúfolt cserkészvonatba beleszaladt a mozdony Huszonöt cserkész könnyebben megsebesült (Konstanca, julius 3fl.) Pénteken reggel 8 órakor tizenhat vasúti kocsiból álló vonat in­dult el Mamaiaból, hogy a kikötőbe vigyen számos cserkészt, a légi támadás elleni véde­kezés próbájára. A katonai kórház épülete elé érve a vonat, amely túlterhelt volt, nem tudta útját továbbfolytatni, amire elhatározták, hogy a vonatot kettéosztják. Az első szerelvény folytatta is útját Konstanca felé, mig a második transzport uj mozdonyra várt, ami meg is érkezett. A mozdony fékje elromlott, a mozdony- vezető nem tudta a gépet leállítani, amely nagy sebességgel belerohant a pályán veszteglő vasúti szerelvénybe. Hatalmas pánik tört ki a cserkészek között. Sikoltoztak, segítségért kiáltoztak, sokan el­ájultak. Segitségükre siettek, az orvosok meg állapítása szerint a cserkészek között huszonöt egészen könnyű sebesült van. HMH A nagyszebeni cserkészek közül könnyű kar­colásokat szenvedtek Vlad és Visan Petre, a szatmári cserkészek közül Cresniac, Chereces Letes, Kis, Domnita és Ferencz. A sepsiszent­györgyi cserkészek közül könnyebb sérüléseke; szenvedett egy Bogdan nevű, a nagyváradiak közül Klein, a brassói Kohorsból pedig Bleahu és Simedrea. mert ő, az alminiszter ur, ilyen értelmű hatá­rozatot fog hozatni. Ilyen határozatot azonban nem áll hatáskörében hozatni. A kérdésben Bethlen György gróf, az Or­szágos Magyar Párt elnöke interpellációt is terjesztett a kormány elé, rámutatva, hogy az alminiszter, akinek hivatali kötelességből is jó példát kellett volna adnia a törvény és a törvényes, jogerős Ítélet erejének megszilár ditására, ellenkezőleg „őmaga adott alkalmat a törvény tiszteletének és a jogbiztonság ér zetének megrenditéséhez“. Kérdést intézett ezért a földművelésügyi miniszterhez, hogy azonositja-e magát alminiszterének eljárásá­val és kijelentésével, amennyiben nem, minő intézkedéseket kiván tenni, a jogerős ítélet végrehajtása érdekében. Az intervenciónak ugyláíszik volt foga- natja. Legalábbis erre mutatnak a napokban történt következmények. A székelyéi móc la­kosság ugyanis, bízva Manolescu Strunga ígé­retében, a miniszter helyszíni szóbeli Ígéretei Móra Ferencs Daru uccától a Móra Ferenc uccáig Benne találjuk keserű gyermekkorát, amc'yet a le - jobb apa, anya es a legszeret bb tan írok sem tud­tak megédesíteni, benne találjuk küzdelmes diák­ságát, szereimé , házasságát, szege II újságírását. Pankát, a pesti sikereket, a Vadembert, az írói ju­bileumot, a d szdoktorátust és a véget szinte ez utols) napig. Egyszerű élet, de tele annyi örömmel és fájdalomma', amennyi csak emberéletbe belefér, Soha magyar Író olyan közei szivtinköz nem jutott, mint Móra Ferenc ezzel a könyvével. Ara egész- vászon kötésben 168 lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Oluj, Baron L. Pop ucca 5. — Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. -— Három kötetnek (bármilyen könyv) egyszerre történő uiegreu delése esetén portómentesen szállítjuk. Augusztus 15.-éré rendelik vizsgára a tanitókat és tanárokat A rendelet pontjait megáltapitottáli a minisztériumban (Bukarest, julius 20.) Jelentette tegnap a Keleti Újság, hogy a kisebbségi magyar egy­házak tanügyi képviselői a közoktatásügyi minisztérium távirati kérésére Bukarestbe utaztak. Amint sejthető volt, a tanárok és tanítók nyelvvizsgájáról volt szó. A reformá­tus egyház részéről Illés Gyula, a katholikus egyházmegyei tanács részéről Boga Alajos kanonok, az unitáriusok részéről Miké Lőrinc, tanügyi előadók utaztak le. Laár Ferenc és Abrudbányai Ede dr. magyarpárti képviselők­kel, akik szintén egyházaik képviseletében jelentek meg. A minisztériumban lefolyt megbeszélések alatt a magyar egyházaknak és a Magyar Pártnak a vizsgáztatással szemben el­foglalt eddigi elvi magatartása semmi­ben sem változott. Értesüléseink szerint a miniszter a következő­ket rendeli el a nyelvvizsgákra vonatkozólag: A középiskolai tanárokat négy vizsgáló- bizottság elé rendelik be, még pedig augusztus 13-e és 25-e közötti napokra. E bizottságok Erdélyben négy nagy városban fognak működni ezeken a napokon s ez a négy város: Kolozsvár, Nagyvárad, Brassó, Temesvár és V tehát a berendelt tanárok ezekben a városok­ban vizsgáznak. A felekezeti kisebbségi tanítók vizsgája az állami tanítóképző intézetekben lesz s minden megyéből ahhoz a tanítóképzőhöz rendelik be a felekezeti tanitókat, amely képzőintézetnek a kerületéhez tartozik az illető megye. A taní­tók vizsgái is ugyanezeken a napokon lesznek. A miniszter tervével kapcsolatosan szó esett a vizsgáztató bizottságok összetételéről is és azokról a feltételekről, amelyek mentesitik a tanerők egyes kategóriáit e vizsga kényszere alól. A vizsgálóbizottságoknak nem lehetnek a tagjai tanügyi Inspek­torok s általában azok, akik a vizsgára rendeltekkel felettesi vagy alárendelt­ségi viszonyban állanak hivatali szolgálatukban. A megbeszélések során a magyar egyházak képviselői részéről minden megtörlént annak az érdekében, hogy egyetlen kisebbségi tan­erő se veszítse el exisztenciáját. A rendelet még nem jelent meg, de úgy látszik, már útban van. Mindezekkel szemben áll az egyházaknak, tanároknak, tanítóknak s az egész magyarságnak az a hajlithatatlan és csorbithatatlan jogfenntartása, amely a vég­letekig tiltakozik e vizsgáztatás ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom