Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-21 / 162. szám

6 Megjött tehát a várva nem várt rendelet. Anghe- lescu miniszter ur megkönyörült rajtunk, Taníolyamr t rendelte a nyelvvizsgára utalt kisebbségi tanítókat, amelyet í-íékelyudvarhelyen tartanak. Hát tzzel a tanfolyammal nagy bajok vaii.uk. Azt még meg tudnék jidani, hogy Innen a gyet- gyól havasok közül valahogy eljussunk Székelyudvar­helyre. Azt úgyis tudja mindenki rólunk, hogy pénz nem igen van a háznál. Nem szégyen tehát gyalog menni. Az ember hajnalban nekikeseredik, vesz egy görcsös .jotot a kezébe s a Libán havasán keresztül azt a rongyos negyven-hatvan kilométer utat meg­mássza, legfeljebb a cipőjébe kerül. Ahol azonban nem látják, az ember lehúzza a bakkancsot, a két fűzőjét összeköti, keresztülveti a vállán és megy mezítláb. A lábát ne sajnálja, a kiskésit minden szerencsétlen ta­nítónak, mert az már úgyis szokva van, hogy hiába fusson fiihöz-fához a maga keserű sorsa miatt. Az instánclázásba, miniszter-, kormányküldöttségeknél úgyis lejártuk már térdig azt a lábat. Akinek asztmája van, vagy busz-harmincéves szolgálati ideje s az is­kolai levegő megrontotta az egészségét, nem birja tü­dővel, inakkal, egészséggel, testtel a nehéz utat, az ül­jön le műiden húsz lépésnél, vegye elé a könyveket és tanuljon a nyelvvizsgára az árnyas bokrok alatt. Aki­nek van szalonnája kenyere, még meg is sütheti egy kicsi pásztortüznél. Akinek nincs, az éhezzék; ami me­gint nem szokatlan „foglalkozás" igen sok tanító szá­mára, Csak az istenért, a pénzéhez ne nyúljon, mert az szükséges a tanfolyam hallgatásához. Ezerszáz lejt kell fizetni ugyanis a tanfolyaméi», azután ellátásról gondoskodni, végül a vizsga költsé­geit kell valahogy kiszurkolni. A legtöbb tanítónak volt annyi esze, hogy eladta amije még megmaradt, csakhogy ezt a párezer lejt kiszurkolhassa Én Is eladtam mindent, az egyetlen felvevő ruhán kívül. A tanító úgy szép, ha nincs sem­mije. Arra azonban senki se számítson, hogy ezeket a dijakat elengedik neki. Nemcsak azért van a tanfo­lyam, hogy minket a tudományban részesítsen, hanem azért Is, hogy napidljakkal tisztelhessük meg okta­tóinkat, — hiszen ingyen nem fáradhatnak értünk, — akik nem sajnálják az igét tőlünk, de arról azonban már nem biztosítanak, hogy át is megyünk a vizsgán Azért az ezerszáz lejért nem is lehet ezt várni tőlük. Igaz, hogy az az 1190 lej már 100 embernél 100.000 lej, de ez nem reánk tartozik. Na, de mindegy. A magunk részéről megteszünk mindent, hogy An- ghelescu ur iránti lojálitásunknak minél fényesebb ta- nujelét adhassuk. Az ember otthon hagyja a családját egy árva krajcár nélkül, ha lesz mit: egyenek, ha nem lesz: ne egyenek. A fö, hogy a tanfolyamon ott legyünk és lehetőleg ezzel is igyekezzünk a vizsga sikerét biz­tosítani. Ha az ember beért Udvarhelyre, ott már némileg vigasztalódik, amkor látja, hogy vannak nálánál szív. gényebb legények is Akár nyomorúság-versenyt is lehetne rendezni. Egyre azonban nem szabad gon­dolni, mert akkor az egész tanfolyam kútba esik. Arra, hogy mi lesz velünk a vizsgán Arra még kevésbbé, hogy miért szolgáltál te huszonöt, a másik huszon­nyolc, a harmadik harminc esztendeig, ha úgyis meg­bukunk a vizsgán és szeptemberben úgy kitesznek az oskolából, hogy a lábunk se éri a főidet. Ne kérdezzük sem magunktól, sem másoktól, hogy miért volt a sok szenvedés, tűrés, nyomorúság, az évtizedes becsületes munka, ha ez lesz a vége. Ilyen dolgok ne jussanak eszünkbe, mert ezek a dolgok úgy látszik Anghelescu miniszter ur előtt se voltak fontosak, mikor Így Intéz­kedett, Aa meg aztán tiszta bolond, aki azt kezdeni, most hánytorgatni, hogy ameddig erős volt, bírta egészséggel és szeretettel, miért ment el a „nemzet napszámosának“, mikor sokkal többre vitte volna, ha nem a nemzet, hanem egyszerű, magánemberek nap­számosának marad, Ezek veszedelmes gondolatok, amelyek ártanak a tanfolyam sikerének és hiába gyötri magát az ember a könyvvel, naponta tiz-tizen­két órán keresztül is, kárbamegy as «seresáz lej is, _______ KELETtűfSlSG____ mmmammmmammBamtommmmmmmmmsimmmmm kárbamegy az ötven-hatvan kilométeres gyaloglás is, kárbamegy az otthonmaradottak minden aggodalma, nélkülözése, kárbamegy az a tíz-harminc esztendő, kárbamegy minden, Csak egy nem megy kárba: a lelkiismeretűnk. Ez nyugodt marad Isten ember előtt. Amit tehet­tünk, mindent niesle ttunk, ellenünk senkinek panasza nem lehet. Bukaresti tudósitónk jelenti: A közlekedés­ügyi minisztérium elhatározta, hogy a közelebbről kibocsátásra kerülő belföldi kölcsönből hétszáz­millió lejt fordít uj utak építésére és a régi elha­nyagolt utak kijavítási költségeinek fedezésére. Az útépítési, illetve javítási tervezetet az utak vezérigazgatósága már ki is dolgozta és a nagysza­bású munkálatok végrehajtási módozataira nézve. már létre is jött a megegyezés Tatarescu minisz­terelnök, Victor Slav eseu pénzügyminiszter és Franasovici Richard közlekedésügyi miniszter között. A belső kölcsönből felhasználandó hészázmillió lejen kivül uj utak építésére és a meglévők kija­vítására fogják felhasználni a rendkívüli költség- vetésben erre a célra előirányzott 700 millió lejt is, valamint azt a 350 millió lejt, amely a külön­böző autóbu-szváíLalátoknak és a. CFR-nek adott or­szágút használati koncesszió dijában a kincstár bevétele. Összesen tehát egy milliárd 750 millió lejt fognak uj országutak építésére és a meg­lévők kijavitásám fordítani. A hatalmas munkálatok egy részét még az idei nyáron, illetve ősszel végrehajtják. A jelentős közmunkáknál a munkanélküliek ezrei jutnak majd keresethez. Az útépítési, illetve javítási munkálatok egy (Déva, július 19.) A napokban ritka ven­dége volt a dévai törvényszéknek. Hatalmas, erős. húszéves, német öntudattól és önérzettől dagadó fiatalember állott a dr. Péter—Iliescu tanács előtt. Bűne: halárátlépés. Hónapokkal ezelőtt indult el európai kőr­útjára Heinzmann Kurt Paul Theltitz szászor­szági városbeli fiatalember­Csehszlovákián, Magyarországon min­den baj nélkUl átjutott, Romániában azonban a hunyadmegyei Lesnyck községben feltartóztatták a csendőrök, majd amikor útlevelét megvizsgálták, őri­zetbe vették. Heinzmann-nak ugyanis csak egy olyan útlevele volt, amelyre kizárólag ez volt bejegyezve: külföldre érvényes. Magyarországon keresztülengedték min­den vizűm nélkül, sőt a csehek egy helyen még Szabályszerű pecséttel is ellátták passzusát, Csanád környékén megkérdezte egy embertől, hogy merre van Bukarest felé az ut s amikor megtudta, átjött a határon és nekivágott Bu­karestnek. Csakhogy Bukarestig sok a csendőrőrs. Lesnyeken lefogták, de értekezni csak akkor tudtak vele, amikor előkeritettek egy Alma­san Petru nevű embert, aki egyedül tudott a faluban németül. így tudták meg, hogy mi tu­Ez alkalommal egyebet nem irhatok, mert ta­nulni kell. Kelt levelem a tanfolyamon, az Urnák 1934, esz­tendejében. A magam és megkeseredett társaim üdvözletét küldve, maradok kiváló tisztelettel tisztelt szerkesztő urnák hive: Egy tanfolyamos tanító. részét, _ mint megírtuk, _ már meg is kezdték. Tatarescu miniszterelnök erdélyi szemleutja so­rán a mőcvidéki inak sürgős helyreállítására és kijavítására tett Ígéretet, amelyet be is váltott és hatvanmillió lejt a pénzügyminiszter ki is utalt a rnóevidéki utak kijavítására, illetve uj országút építésére, amely Brad környé­két köti majd össze. A minisztérium elhatározta azt is, hogy az új utak építése, illetve a régiek h>.javí­tása Erdélyben, BesZarábiában és Bu­kovinában egyidejűleg vegye kezdetét. Az eddigi tapasztalatok tanulságait felhasználva, a minisztérium, illetve Tatarescu miniszterelnök elhatározta azt is, hogy az uj utak építésére, ületve kijavítására megtartandó árlejtésen a beérkező kül­földi utépitütúrsaságok ajánlatait nem veszik figyelembe, hanem a nagyszabású munkálatokat kizárólag bel­földi vállalatokkal, belföldi tőkével és romániai munkásokkal hajtják végre. A nagyszabású terv közelebbről megvalósí­tásra kerül, az útépítési, illetve javítási munkála­tokat az ország számos részén egyszerre kezdik meg, aminek gazdasági és szociális kedvező hatá­sai rövidesen mutatkozni fognak. lujdonképpen a fiatalember célja. A esendör- ség letartóztatta, Dévára vitték, ahol az ügyészségi fogház lakója lett, amig tárgya* lásra nem került a sor. A legnagyobb meglepetésre a dévai tör­vényszéken a dr. Péter—Iliescu tanács nem tudott megegyezni s igy egy harmadik bíró­val egészítették ki magukat. így született meg az ítélet, amely Heinzmann Knrt Paul világjáró ke­rékpárost tiznapi szabadságvesztéssel sújtja. A kerékpáros vándor, akinek Csehszlová­kiában és [Magyarországon jó volt az útlevele, most Romániában elmélkedhetik a történtek felett. Kiszabadulása után hatósági rendeletre a határra viszik s onnan világgá engedik. snMnHnaaaMBMnHMnai » Hirdetmény, No, 17.466—934. Cluj város polgár- mesteri hivatala közli,, hogy a város tulajdonát képező lómbi gazdaság legelőjén lévő fűtésre és kértélés ké­szítésre alkalmas tüskés bokrokat a város ingyen bo­csátja vágásra és elszállításra az érdekelték rendelke­zésére. Az engedélyeket a községi legelők ügyosztálya (Városház 35, sz. szoba) adja ki. Féleurópában jó volt a világjáró német fiatal ember útlevele, csak Romániában kapott tíz napi fogházat érte Eg^milliárd 750 millió left fordítanak uj ntak építésére és a régiek kijavítására Mégf az idén megkezdik az uj közmunkákat, amelyeknél a munkanélküliek ezreit fogják foglalkoztatni Keni bíznak meg többé ktil tolói céget iitépitéssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom