Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-15 / 157. szám

6 Knmttjsm Páratlan nacionalista maniffesztációkra adott alkalmat Két olcsó utazás a „Cseliuszkin“ megmentett hajó­töröttjeinek moszkvai fogadtatása Budapestre és Becsbe Porosz mintára nagyszabású katonai diszünnepség várta a hazaérkező tudósokat s a szónokok és a sajtó hazafias tirádákkal lelkesítették az ünneplő sokaságot dó&n érintkezésbe voltak a mentöexpedicióval és egyi­küknek sem állott érdekében, hogy másfelé vegye útját és önállóan igyekezzék menekülni, mert igy annak te­hette volna ki magát, hogy a mentőexpedició nem talái reá. „A mi hazánk“. A szovjetsajtó és a plakátok nagy lelkesedéssel be­széltek „a mi nagy hazánkról, a mi hatalmas hazánk­ról s a mi páratlan hazánkról...“ A szovjetnacionaliz­mus ilyeneket mond: „Sehol sem lehetséges ilyen hős­tett. csak a mi hazánkban." „E hősök a mi pártunknak, a mi államunknak s a mi hazánknak fiai." Az ünnepi szónok Kubijev odáig ment, hogy az előbbi sarkkutató­kat kalandoroknak nevezte a Cseljuszkin expedíció kol- | lektívizmus által nevelt tagjaival szemben. Szóval Amundsen, Nansen s a természettudományok többi hő­sei és vértanúi Kubisev szerint kalandorok, csak azért, hogy a szovjetnacionalizmusnak minél nagyobb dicsö- scgérzettel lehessen hizelegni. Pearl S. Buck; Mwei-Saii vergődése. Szerzőt az olvasóközönség az „Édes Anyaföld“ című regényéről már ismeri. Ebben a regényében a Kelet és Nyugat kultúrája, világnézete és társadalmának erkölcsi felfogása csap össze, ahogy a szerelem átgynrja az em­bereket, kiöl a lólekből hagyományt, babonát és előítéleteket. Mélységes emberi szenvedé­lyektől átfűtött miliőben, izzó gyűlölet és forró szerelem fülledt atmoszférájában pereg le a drámai fordulatokban gazdag történet, A 215 oldalas, finom, fehérpapirra nyomatott, díszes vászonkötéses regény ára csak 60 lej. Portóköltség 10 lej. Kapható a Keleti Újság ki- adóhivatalában, Baron L Pop n. 5 sz. — 150 lej értékű könyvrendelésnél a pénz előzetes be­küldése esetén portóköltséget mi viseljük. Indulás Kolozsvárról aug. 5-én, Budapestről Bécsbe indulás augusztus 8-án délben, vissza Bécsből Budapestre indulás ll-én este és hazaérkezés augusztus iö-án reggel. Részvételi dijak: Különvona! Kolozsvár—Bécs—Kolozsvár 1 00* — „ —Budapest— „ 1260'— Csoportos utazás 1480«­Fenti részvételi díjban benne foglaltatik : 111. o. vasútjegy oda és vissza, útlevél és a magyar vízum dija. A Bécsbe utazók még külön 278 — lej vizumdijat fizetnek az osz­trák és magyar vizűmért. Úgy Bécsben, mint Budapesten napi 200 lejért teljes penziót biztosítunk. Jelentkezési határidő juc. 20. Az útlevélhez szükséges okmányok: Férfiaknál: Állampolgársági bizonyítvány, kato­nai okmány, 2 drb hitelesített fénykép, erkölcsi bizonyítvány. — Nőknél : férji beleegyezés a fenti okmányokon kivül. — Kisgyermekeknél ; Születési bizonyítvány, Jelentkezéseket elfogad és felvilágosí­tással szolgál a ,9C*lobus“ Utazási Iroda, Cluj, C. Reg. Férd. 12. Jelentkezéseket közvetít és felvilágosí­tást nyújt a Keleti Újság kiadóhivatala is. A három székmegyei kereskedők újabb tiltakozása a brassói kamarához való beosztásuk ellen (Kéüdivásárhely, ju ius 13.) Tegnap este a kózdi- vásárhelyi kereskedők és kereskedöifjak gyűlés ke­retében foglalkoztak a há­romszéki kereskedőknek a marosvásárhelyi kamarától való elcsatolásával, Annak idején megirtuk, hogy Háromszék kereskedői nagy gyűlésen tiltakoz­tak Háromszék átcsatolása ellen és kifejtették a memorandumukban, hogy az uj beosztás érdekeikbe ütközik, évtizedekig élvezték a kamarának jótéteményeit és ezután is ennek a kamarának a védő szárnyai alá akarnak he­lyezkedni. Sajnos, a kormány a kereskedők tiltakozását és érveit nem vette figyelemoe és rendeletileg Háromszékvármegyét a brassói kereskedelmi kamarához csatolta át. A tegnapi gyűlésen Dávid Dezső elnök ismer.ette erre vonatkozólag a marosvásárhelyi kamerának a leiratát, amely közli az elszakitás:, egében köszönetét fejezi ki az eddigi bizalmáért é.i ki­fejtett munkakészségéért. Az átirathoz Kovács J. István tisztb. titkár szólott hozzá és kérte annak jegyzőkönyvben való megörökítését, hogy az elcsatolást a kézdivásárhcíyi keres kedök sérelmesnek találják és abba fájdalom­mal nyugszanak bele. Érdekesnek tartjuk meg­írni, hogy a Brassóban székelő Kiskereskedők Szövetsége, melynek a vezetősége résztwi; a háromszéki kereskedők tiltakozó nagygyűlésen, olyan magatartást tanúsított a kérdésben, hogy többen ki akarnak lépni a szövetség Köteléké­ből. Nincs rossz üzletmenet, ha a Keleti Újságban hirdet. Az érkezés napján beláthatatlan tömeg árasztotta el a tágas Vörös teret s a környező uocákat. A kato­nai alakulatok díszruhában vonultak fel nagy zeneka­rok harsogása mellett. Egyszerre csak autók sora kö­zeledett. amelyben az ünnepeltek jöttek a tömeg üdv­rivalgásától kisérve. Stalin és a Szovjetoroszország tu­lajdonképpeni kormánya, a kommunista pártiroda tag­jai gyalog siettek az állványon elhelyezkedett ünne­peitekhez, hogy üdvözöljék őket. A katonai csapatok elvonulása hasonlított ahhoz a tisztelgéshez, amellyel annakidején Vilmos császár tisztelte meg a porosz milita- rlzmust a potsdami katonai ünnepségeken. A tribün közeiében a Cseljuszkin grandiózus modellje jégtáblák közé szorulva mutatta a kiváncsiaknak a sze­rencsétlenség lefolyását. Az ünnepeiteket nemcsak pénzajándékokkal és kitüntetésekkel halmozták el, hanem az expedí­ciót megmentő hét pilótának „a Szovjetunió hő­sei“ elmet adományozták. Összehasonlítás a Nobile-expecücióval. A Szovjetunió uj nacionalizmusa az elhangzott be­szédekben és a szovjet sajtóban jutott kifejezésre. Ál­landóan célzások történtek a Nobile expedíció és a Cseljuszkin expedíció közötti különbségekre. Jellemző, hogy még csak meg se említették Csuchnovszki plió- tát, aki Nobileéket megmentette. Külön kiemelték azt a tényt, hogy mig a Nobile expedíció tagjai egymással összevesztek és állítólag emberevésre is vetemedtek, a szovjet-haza kiküldöttjei a sarkvidéken is ezer életve­szedelmesen megőrizték fegyelmezettségüket. Amikor a hajótöröttek a jégtáblákon sátrakban tanyáztak, nem­csak, hogy folytatták a tudományos vizsgálódást, ha­nem Schmidt tanár előadásokat tartott társainak a történelmi materializmusról, ezenkívül működött az expedíció pártbizottsága is és politikai kérdésekről tar­tott tanácskozásokat, mintha mi sem törtért volna. A sátortelep felépítésére a vezető szocialista-versenyt hirdetett s társai azonnal engedelmeskedtek a felszó­lításnak. Természetesen az uj szovjet nacionalizmus figyelmen kivü! hagyja, hogy Nobileék sokkal távolabb voltak a lakott trületektől és hogy a szovjet expedí­ció embereit nem annyira a lelkesedés, mint az a tény tartotta össze, hogy a náluk lévő rádióleadöval álian­Katonai parádé porosz mintára A lelkesedés Moszkvában hágott tetőfokra, amiről ha­sábos cikkekben számolnak be a nyugati lapok. A felébredt nacionaíizums. Az utóbbi időben mindinkább megállapítható, hogy a szovjetunió kezd letérni az eddig hangoztatott nemzetköziség ösvényéről és kezdi átvenni a többi államok túlfűtött nacionalizmusát. Ennek egy nagyon élénk bizonyítékai voltak éppen a Cseljuszkin hajótöröttjei és megmentjük tiszteletére 1 rendezett moszkvai, katonai parádékkal tarkított ün­nepélyek. Moszkvában már napokkal azelőtt óriási plakátok hirdették a szovjetunió hőseinek hazaérkezését. Hatal­mas vörös zászlók lengtek a középületeken. A megérke­zés napján a moszkvai központi pályaudvart virágok­kal és zászlókkal díszítették fel s az állomáson szőnye­geket terítettek ki. A középületekre Stalinnak, Molo- toynak és az expedíció vezetőjének éietnagyságuná! is nagyobb képeit függesztették ki. Az állomástól a Yö rös térre vezető Gorkij utat zászlók és virágok díszí­tették. A Lenin-mauzóleum előtt két óriási tribünt állí­tottak fel az ünnepeltek számára, hogy a nép lát­hassa hőseit. (Bécs, julius 13.) A Neue Freie Presse a Csel­juszkin hajótöröttjeinek megmentésével kapcsolatban érdekes tünetről számol be: a szovjetunió fellobbanó nacionalizmusának érdekes jelenségéről. Mint ismeretes, pár hónappal ezelőtt Schmidt Ottó, a szovjetunió egyik egyetemének tanára tudományos expedíciót vezetett az északi sarkra, a Cseljuszkin ha­jón. A hajót katasztrófa érte. és lassanként süllyedni kezdett. A személyzet a tanár vezetésével hozzáfogott a kitelepedéshez. A jégtáblákon vászonból sátrakat építettek, magukhoz vették a tudományos felszerelése­ket s hozzáfogtak rádió utján a segélykérésekhez. A mentési munkálatok nehezen haladtak előre. Repülő­gépekkel próbálták egyenként elszállítani a hajótöröt­teket. Azonban a repülőgépek leszállása óriási nehézsé­gekbe ütközött. Nyolc napig repültek a gépek telepük­től a szerencsétlenül jártak tartózkodási helyéig és vissza, mert Schmidték mindannyiszor füstjelekkel tu­datták, hogy az időjárás nem alkalmas a leszállásra. Végül is a bátor pilóták fáradozásait siker koronázta és Schmidtet, feleségét, gyermekét és az egész legény­séget hét repülőgéppel több fordulatban hazaszállí­tották. A hajótörötteket és megmentőiket óriási lelkese­déssel fogadták Moszkva felé tartó Útjukban mindenütt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom