Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-14 / 156. szám

ttpvise!aház BUDAPEST V. Szombat, 1934. fulius 14. — Ára 5 lej Taxa poştală. plătită In «Qiaerar No. 24.25«—1927­etiUjsüg Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400 negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 13.60, egy hónapra 650 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 156. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDBE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CluJ-Kolozsvár, Baron L. Pop ueca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Iamandi leleplezése Bombaveté repülőgépeket rendel Tataresen miniszter­elnök Parisban Doumergrue kormányéin ük vendégül látta — Tárgyalások a keleti Locarnoról — A francia lapoka miniszterelnökről Iamandi belügyi alminiszter olyan beszédet tartott kerületében, amely sokfelé fog feltűnést, izgalmat és bizonyára ellentmondásokat kiváltani. Azt mondja Iamandi, hogy azok a szélső jobboldali körök, amelyek Duca meggyilkolását kiprovokál­ták, még ma is dolgoznak és egyik taktikai fegy­verük a hazafiság kisajátítása. Ezek a meg nem nevezett, de jól ismert körök dühös antiszemiták, ami annál különösebb, mert bizonyítékai vannak a zsidókkal és szabadkőművesekkel való összeköt­tetéseikről, nagyösszegü segélyeket fogadtak el tő­lük, tehát a paradoxon valósággá vált; a romá­niai antiszemitizmus zsidó pénzekből táplálkozik. Hogy Iamandinak ez a nyilatkozata nem egé­szen alaptalan, ámbár bizonyitékait nem ismerjük, az több, mint valószínű. Sőt Iamandi urnák mi is szolgálhatunk bizonyítékokkal. Egy kolozsvári fo­lyóirat legutóbbi számában pontosan kimutatja, azt, hogy a helyi antiszemita orgánum, amely ve­zércikkétől kezdve, az utolsó hirig csak úgy okádja a zsidók és általában a kisebbségek elleni gyülö- letszitást, hirdetési rovatában kisebbségi, magyar és zsidó cégek áruit ajánlja jámbor és naiv olvasói figyelmébe. Azt is jól tudjuk, ho^v a kisebbségi cégek nem jókedvükből fizetik a kisebbségfaló lap­nak a busás hirdetési pénzeket, hanem minden egyes hirdetés megszerzése össze van kötve a meg­félemlítés szokásos módszereivel- Jellemző egész közéletünkre, és a kisebbség helyzetére, hogy so­kan — igaz, hogy csak a gerinctelenebbek és a túlzottan óvatosak, jobbanmondva gyávák, _ csakhogy szabaduljanak és „jó fiukénak mutat­kozzanak, aláírják a hirdetési kötést és meggyőző­désünk szerint sokkal pontosabban fizetik a rész­leteket, mint olyan lapoknak, amelyekbe üzleti meggondolásból és jól felfogott érdekükből adták le a hirdetést. Iamandi jóhiszeműségében mi nem kételke­dünk, azonban meg kell azt is mondanunk, hogy ennek az egészségtelen közszellemnek a kialakulá­sában, illetve abban, hogy ezt a szellemet nem sikerült még kigyomlálni a közéletből, a kormány sem ártatlan. A kormánynak nemcsak az a fel­adata, hogy a szélsőjobboldal akcióit leszerelje, lehetőleg kompromittálja, _ mint ezt most Ia­mandi is teszi, _ hanem azok ellen az egészségte­len célkitűzések ellen is harcolnia kell, amelyeket ezek az elemek megvalósítani igyekeztek, többek között a kisebbségek ellen is. A kormány akkor fejezné ki a legélesebben ezekkel az elvekkel szem­ben való álláspontját, hogyha a kisebbségi kérdés megnyugtató elintézését vinné keresztül. Egyelőro azzal is beérnénk, hogyha megszüntetné azokat a zaklató rendszabályokat, amelyek a különböző nyelvvizsgákon, tömeges elbocsátásokon, áthelyezé­seken keresztül jelentkezik. Ha Iamandi leleplezi a szélső jobboldal össze­köttetéseit a megfélemlített zsidósággal, ezzel a tényével csak használ az országnak, mert igazi ar­cát mutatja meg ennek a külföldről importált mozgalomnak. De ezzel nem lehet még megelé­gedni. Zúzza össze a kormány a.szélsőséges moz­galom programjának egyik legfőbb pontját, a kisebbségellenes hajszát is- Mert ha jogos a zsidók által pénzelt antiszemitizmus vádja, akkor jogos az a kívánság is, hogy a kormánynak is fel kell szabadítania magát attól a befolyástól, amely a kisebbségek ellen olyan veszedelmesen gyűlölködő légkört teremtett. (Páris, julius 12.) Tatarescu miniszterelnök Dinu Cesianu követtel együtt hosszabb meg­beszélést folytatott Petain marsall hadügy­miniszterrel. Donmergue kormányelnök csü­törtökön délben villasreggelin látta vendégül Tatarescu román miniszterelnököt. A Populairc; cimü lap azt Írja, hogy Tatarescu miniszter­elnök a francia kormánynál a keleti Locarno ügyeinek megbeszélésén kívül egy uj kölcsön­nek a kérését terjesztette elő. Ez a francia kölcsön fegyver-rendelések céljait szolgálná, vagyis Románia fegy­vereket és hadi anyagokat kapna a kölcsön értékében. Kiszivárgott hírek szerint főképpen bomba­vető repülőgépeket akar szerezni Tatarescu a francia gyáraktól. A nyugati civilizáció képviselője A párisi lapok hasábos cikkekben foglal­koznak Tatarescu párisi látogatásával, szim­Itt említjük meg a bukaresti Luptának azt a cikkét, amely Jugoszlávia külpolitikai orien­tációjával foglalkozik. A lap szerint Barthou belgrádi látogatása alkalmával egy francia ujságiró szóvátette, hogy látja ugyan a fran­cia zászlókat a középületeken, de látja a német befolyást is- Németország különböző utazási irodákat állított fel Belgrádban, amelyeknek felavatásánál úgy azoknak vezetője, Neuhau- sen mérnök, mint a belgrádi német követ is ki­hangsúlyozták, hogy az irodáknak nemcsak az utazások révén a két népnek a összehozása a célja, hanem ezenfelül politikai jelentősége is van. A németek rendkívüli gazdasági enged­ményeket tettek a jugoszláv mezőgazdasági kivitel számára. Ezt a Barthou látogatása nyo­mán â franciák igyekeznek ellensúlyozni, an­nál is inkább, mert Szerbiában már szálló­igévé vált az a mondás: hogy a franciákkal sóhajtunk, de a németek­kel eszünk. Franciaország tojásbevitelének negyven száza­lékát Jugoszláviából fogja fedezni, a íahevitei­pátiával nyilatkozva a miniszterelnökről és Romániáról. Eokonszenvvel jelentik egyúttal Őfelsége, Károly király közeli útját is. A Figaro megemlíti, hogy Ta.tarescunak vole a gondolata: felajánlani Barthounak a diszpol- gárságot. A Le Journal szerint Tatarescu teg­nap Barthouval való tanácskozásán különösen a londoni tárgyalásokkal foglalkoztak. A Petit Journal dicséri a fiatal és energikus miuisz terelnököt, ki képes bármilyen akadály legyő­zésére és aki megszövegezte azt a hires fel­hívást, mely kérte, a romén népet, hogy mele­gen fogadja Barthout, az örök Franciaország küldöttjét. Europe Nouvelle rámutat arra, hogy Tatarescu párisi utjának nem célja vala­milyen nehézség megoldása, hanem egyszerű udvariassági látogatás- A lap kiemeli a minisz­terelnök energikus, lojális személyiségét. A la­pok megirják, hogy Tatarescu Francia- országban végezte tanulmányait, át van hatva a francia kultúrától és a nyugati civilizáció egyik képviselője Romániában. nek pedig nyolcvannégy százalékát és a sertés- bevitelnek huszonöt százalékát. Ebéd a külügyminisztériumban Doumergue miniszterelnök ma hosszú meg­beszélést folytatott Tatarescu miniszterelnök­kel a két országot érdeklő összes kérdésekről. Ma a külügyminisztériumban ebéden látták vendégül a miniszterelnököt. Az ebéden a francia kormány tagjai közül részt vettek: Doumergue, Barthou, Cheron, Germain Mar­tfű, Petain marsall, Denain miniszterek, ott volt Slavescu pénzügyminiszter és Radu Iri- rnescu, továbbá Dinu Cezianu követ és a rámán követség több vezető személyisége is­Barthou a mai minisztertanácson beszámolt bukaresti és belgráidi, de különösen az angol, kormánnyal folytatott megbeszéléseiről. A területi biztonsági szerződések kérdésének mai helyzetét ismertette. A franciák Jugoszláviával kötnek nagy beviteli üzleteket

Next

/
Oldalképek
Tartalom