Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-09 / 127. szám
KnmUfsm |;< Stubenberg gróf felmondott a háziorvosának, — erről is a Magyar Párt tehet Ki bolygatja meg a székelyhídi magyarság és zsidóság békéjét ? (Kolozsvár, június 7.) Az erdélyi magyar sajtónak van néhány olyan orgánuma, amely ideges és hisztériás módon keresi az alkalmat arra. hogy a legvalósziniitlenebb ürügyekkel gyanusit- tassa meg a Magyar Pártot. Különösen olyan esetekben. amikor valahol „hitlerizmust“ szagol. Ilyenkor elveszti a fejét és ragdalkozik esztelenül. A Brassói Lapok néplapja adta legutóbb iskolapéldáját ennek a vádaskodásokon alapuló illojáli» harcmodornakAz eset maga igazán jelent éktelen, országos érdekességre számot nem tarthatott volna. Mindössze arról van szó, hogy Stubenberg József gróf székelyhídi nagybirtokos felmondott a háziorvosának, dr. Erdős Jenőnek. Ebből a felmondásból kerekített ki aztán a brassói néplap egy cikkecskét, amelyre Csomafáy Sándor', a Magyar Párt székelyhídi tagozatának elnöke a következő érdekes nyilatkozatban reflektál: A „Népújság“ cimü napilap f. évi május 24-iki számában „Stubenberg gróf kitűzte Szé- kelyhidon a horogkeresztet“ eim alatt egy cikk jelent meg, amely a valóságnak meg nem felelő módon számol be gróf Stubepberg József teljesen magánügyét képező intézkedéseiről. Mivel azonban a cikk Írója ezzel a magánüggyel a székelyhídi magyarságot egységesen képviselő Magyar Pártot is kapcsolatba hozza, a nyilvánosság helyes tájékoztatása végett kötelességemnek tartom megállapítani a következő tényeket: Gróf Stubenberg József tir teljesen egyéni és senki által nem korlátozható meggyőződésének hatása alatt cselekedett akkor, midőn dr. Erdős Jenőnek háziorvosi alkalmazását megszüntette. Mindenkinek egyéni joga lévén, hogy kit alkalmaz és kit tart meg szolgálatában, ebbe az elbocsátásba a Magyar Párt székelyhídi tagozata nem szólhatott bele már csak azért sem, mert dr- Erdős Jenő a Magyar Pártnak nem tagja. Gróf Stubenberg József urat másrészről úgy tanultuk megismerni, mint aki készségesen támogatta a magyar ügyeket, tehát nemhogy a magyarság egységének megbontásához nem járult hozzá, hanem nemes emberi megnyilatkozásaival ezt az egységet csak erősítette. Ismeretesek előttünk azok a törekvések, amelyek pártunkon kivül álló személyek oldaláról történtek a Magyar Párt sorainak megbontására. Gr. Erdős Jenő és dr. Nagy Pál orvosok, akik soha sem voltak a Magyar Párt tagjai és igy nem is jogosultak arra, hogy magukat a magyar egység védelmezőinek tüntessék fel, már régebben is fel- • keltették maguk iránt azt a gyanút, hogy cselekedeteikkel a keresztény és zsidó magyarság . közötti egyetértést veszélyeztetik. Éppen ezért, mint a Magyar Párt székelyhídi tagozatának elnöke nyugodt lélekkel megállapíthatom, hogy gróf Stubenberg Józsefnek a „Népújság" cikkében kifogásolt intézkedése, melynek kiszinezése valószínűleg csak riport iíjságszerüsé- gének céljait szolgálta, a székelyhídi összlakosságban semmiféle olyan nézetkülönbséget nem vont maga után, ami a magyarság összetartásának kárára lett volna. Ez a cikk máskülönben is csak annak a sorozatnak az egyik láncszeme, amellyel már eddig is megpróbálkoztak pártunkon kívüli egyenek azzal, hogy a székelyhídi magyarság sorait vezetőik kompromittálása utján megbontsák. Épp ezért hiszem, hogy a magyar anyanyelvű zsidóságnak az a tiszteletreméltó része, mely kultúrájában és érzéseiben a magyarsághoz tartozan- dónak vallja magát és amelyről csak hálás elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy küzdelmeiből áldozatosan vette ki részét, nem azonosítja magát egyeseknek olyan eljárásával, amely téüyleg alkalmassá válhatik arra, hogy as egymásra utalt magyarság és zsidóság közé éket verjen— Csoma- fáy Sándor, a Magyar Párt székelyhídi tagozatának elnöke. SZÁJA A KAPUJA a legfontosabb szerveknek, tartsa mindig tisztán és egészségben! A legtöbb bacillus a szervezetbe a szájon keresztül hatol. A száj a legkényelmesebb, majdnem mindig nyitott kapu a gyomorhoz és ha nem tesz óvintézkedéseket, úgy mindenféle bacillus gyűjtőhelye és melegágya lehet. Ebből parancsolóan következik, hogy gondosan kell ügyelni arra, hogy a szájat egészségesen tartsuk és a bacillusokat és a tisztátlanságot, amelyek az étellel és a belélegzett levegővel beléje kerülhetnek, ártalmatlanná tegyük. E célra az Odol szájvíz a leghatásosabb szer. A benne levő erőteljes, de illanó esszenciák megölik a mikro-organizmusokat és a fogakat, nyelvet, foghust, ínyt, mandulákat és a torkot immunissá teszik. Csak egészséges szájban lehelnek egészséges fogak (DHXDEL SZÁJVÍZ Minăm elegáns ni tudfa, Hegy Odol szájvíz frissen Ulntoti uheletet cd, amely •italic biß. Exért Használ. Jou Ón rendszeresen Odol seájrixet. egészségben tartja a száját és fogait. a 0 98 szatmármegyei vasutas kapta meg az obsltot' Mindannyiukat megbuktatták a nyelvvizsgán — Van olyan is közöttük, aki tizenháromszor vizsgázott ie sikerrel (Szatinár, június 7.) A szatmármegyei magyar vasutasokhoz szánmerint 98-hoz ma személyre szóló értesítés érkezett a nagyváradi vasutügyi inspektorátustól, amelyben értesítik őket, hogy a folyó évi áprilisban tartott nyelvvizsgán elbuktak és 24 óra alatt fegyelmi elé kell állmok. Felszólítják őket, hogy nevezzék meg védőiket. Védő azonban csak CFR alkalmazott, vagy CFR ügyvéd lehet. Ez annyit jelent, hogy a szerencsétlen magyar vasutasok védelem nélkül maradnak, ugyanis a CFR alkalmazottai közűi senki sem hajlandó Ilyen kényes ügyben a védelmet elvállalni, a CFR ügyvédek pedig a CFR-nek az érdekeit képviselik. Hir szerint a fegyelmi letárgyalására szombaton kerül sor. A vasutasok között többen vannak 25 éves szolgálattal s olyan is van, aki tízszer sikerrel már levizsgázott és most tizenegyedikszer elbnktatták. Egy másik 28 évi szolgáltai idővel rendelkező vasutas eddig már tizenháromszor ment át sikerrel a nyelvvizsgán s a tizennegyediken mégis megbuktattákAz érdekelt vasutasok iö—45 év körüliek s ötvenhétéves korukig, amíg a nyugdíjkorhatárt elérik, állás és kenyér nélkül maradnak. A szatmármegyei magyar vasutasok között érthetően óriási az elkeseredés s az esetet az egész szatmármegyei magyarság a legnagyobb megdöbbenéssel vette tudomásul. IA finom ruhák festésnek mestere Czlnksa I
