Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-06 / 124. szám
Ml KUFTtUjsm MfKt-íB rajfeiFWrii—raw wmmmmmmmm 7 Pusztulunk, ... Maniula Sabin, a néprajzi intézet igazgatója szerint a nyugati határon a városokban és a falvakban egyaránt lecsökkent a magyarság arányszáma — Mivel magyarázza Maniula a magyar lakosság számának visszaesését (Saját tudósítónktól.) Sabin Maniula dr., a népszámlálási és néprajzi intézet igazgatója hosszú, statisztikai adatokkal alátámasztott cikket ir az Universul-bqn Románia nyugati határmegyéinek néprajzi viszonyairól, A cikkíró tulajdonképpen a magyar revizionista propagandával foglalkozik. Számunkra azért rendkívül érdekes a cikk, mert kisebbségi magyarságunk népmozgalmi viszonyaira hoz fel súlyos adatokat. Rendkivül érdekesek azok az adatok, amelyek e határmenti megyék (Szatmár, Szilágy, Bihar, Arad, Ţemes)> úgy falusi, mint városi népességének a csökkenését tüntetik fel. 4 városokban a magyarság 729 százalékról (1910) 41-9 százalékra (1930), a falvakon 27-2 százalékról 19.9 százalékra esett. Nem kívánunk struccpolitikával elfordulni a minket fenyegető veszélyek elöl, de ilyen nagy visszaesést még sem tudunk olyan könnyen elképzelhetőnek tartani. A városi lakosság számának fogyását két tény teszi érthetővé. Egyrészt a volt magyar köz- tisztviselők kivándorlása, másrészt az, hogy mig a magyar népszámlálás a magukat magyaroknak valló zsidókat magyaroknak vette, a román népszámlálás ezeket másfelé sorozta be. A falvak népének fogyását Mamiiig azzal magyarázza, hogy c vidéken nemcsak a városi, hanem a falusi lakosság körében is nagyobb a halálozások, mint a születések száma- Ez a jelenség azonban nemcsak a magyar, hanem a román és német lakosság körében is megfigyelhető- A cikkíró szerint a román lakosság fogyását könnyen pótolja a szomszédos hegyvidékről való levándorlás, illetőleg letelepítés. Ellenben a magyarság és németség számára ez az utánpótlási forrás nincs meg, tehát helyét a románság foglalja el. Szomorú, de a Maniula dr. következtetése nem egészen alaptalan- A mi székelyföldi nép- fölöslegünk egy része a Regátba vándorol, hogy ott, egy-két nemzedék után esetleg elvesszen számunkra. Pedig a magyarság mindig nyugat felé vágyott. Ha egy kicsit több energia volna bennünk, ezt a nyugat felé vándorlási vágyat Amerika helyett e veszélyeztetett pontokra irányíthatnánk. Mindenesetre meg kell jegyeznünk, hogy a falusi lakosság ilyen nagyfokú visszaesését sem a természetes szaporo dás visszaesése, sem az amerikai kivándorlás (mert hiszen a fplu népe Magyarországra nem vándorolt) nem magyarázza meg. A magyarság fogyása súlyos hatású lehet további kisebbségi életünkre. Éppen ezért egyetlen magyar embert sem hagyhat közönyösen Maniula fejtegetése. Legalább is a szám adatai helyességét kellene vizsgálat tárgyává tenni. Minél többen vagyunk, annál nagyobb a lehetőség politikai, gazdasági és kulturális fejlődésünkre. Két urinőt is letartóztattak a Goró-iioy bűnügyi vizsgálata rendjén ~v A vád szerint ők is osztoztak a jogosulatlanul felveit pénzeken — Az egyik letartóztatott tisztviselő két szép házat épített a „fizetéséből“ 1924 óta követték el a visszaéléseket (Torda, június 4- A Keleti -Újság kiküldött munkatársától). Goró Ferenc vasúti főmérnök öngyilkosságának hullámai nemhogy elmúlnának, de mintha még erősödnének- Dumitrescu vizsgálóbíró éjjel-nappal dolgozik és napról-napra a tanuk egész seregét hallgatja ki. Az ügynek, eddig ösz- szesen huszonkét letartóztatottja vau, és pedig tizenheten Tordáról és ötön Kolozsvárról. Az ügyészségi fogházban levő gyanúsítottak közül húsz férfi és kettő nő. Az utóbbiak a város úri társaságainak ismert fiatal tagjai. A Keleti Újság munkatársának hosszú utánjárás eredményeképpen a következőket sikerült megállapítania: A budapesti feljelentés. A tordai pályafenntartási hivatalnak többek között tiszt viselőnő je volt Komig Gabriella, akinek Papolczi Sándor vasúti hivatalnok udvarolt. Három hónappal'ezelőtt Goró behívatta az irodájába a lányt és a fiút, és erős szóváltása támadt velük. Papolczi, aki egyébként magyar alattvaló, másnap felutazott Pestre, de mielőtt a jegyét megváltotta volna, közölte a leánnyal, hogy nyilvánosságra hozza a tordai pályafenntartási hivatalnál előfordult szabálytalanságokatPapolczi ezután felment Budapestre, feljelentést foglalt írásba Goró ellen és átnyújtotta a, román követségnek, amely az ügyet annak remije és módja szerint áttette a külügyminisztériumba, onnan pedig a vasút vezérigazgatóságához került. Másfélmilliós hiány Kot hónappal ezelőtt inspektorait szálltak ki 'fordára és megkezdték a rovanesolást. A kimutatásokon feltűnően nagyszámú munkás szerepelt. Alikor a feljelentés alapján ki akarta!: hallgatni néhány munkást, meglepetéssel állapították meg, hogy egyáltalán nem is léleznek. Ekkor indult meg a lavjua. A vasúti vizsgálóbizottság más félmilliós hiányt állapított meg. Nyomban felelősségre vonták Gorót, aki mint ismerete^, a feleségével együtt közjegyző előtt nyilatkozatot tett, hogy egész ingó és ingatlan vagyonát rendelkezésre bocsátja a hiány fedezése céljából. A vasút ezzel elintézettnek vélte az ügyet, de Gorót azonnal nyugdíjazni akarták. Az ügyészség is közbelép. Közben az ügyészség és a vizsgálóbíró is bevezették a vizsgálatot. Mindenekelőtt kikérték a vasúttól a lefoglalt iratokat s beidézték a pályafen- tartási osztály alkalmazottait. A kihallgatások szenzációs eredménnyel végződtek, mert közel buszán vallották azt, hogy 1924 óta rendszeresen kétszer annyi munkást tüntettek fel a fizetési listákon, mint amennyi tulajdonképpen dolgozott. így történt meg az is, hogy mikor egy héten negyven ember dolgozott a pályán, kilencvennek fizettek napi 40 _50 lejt. Mindezekről a vasúti vizsgálóbizottságnak is tudomása volt, de a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vasútnak elsősorban az az érdeke, hogy a kár megtérüljön. Már pedig ezt biztosították. Az összes kihallgatott tisztviselők cs pálya- felvigyázók, továbbá előmunkások azt vallották, hogy ők csak a Goró Ferenc rendelkezését hajtották végre. Amikor a bizottság Górónak tudomására hozta a terhelő vallomásokat, a főmérnök azzal védekezett, hagy ilyen rendelkezést ő nem tett, az ódiumot reá akarják hárítani, nem hajlandó kitenni magát a bűnügyi eljárás tortúráinak s végez magávalA bizottság meg is elégedett- azzal, hogy elfogadta Gorának a kár megtérítésére vonatkozó közjegyző előtt tett nyilatkozatát., Dumitrescu vizsgálóbíró azonban mindezektől függetlenül folytatta a vizsgálatot. Az egészség és takarékosság szakácskönyve Polgári háztartások és kifőzések részére! Az év szakai szerint beszerezhető, tápérték szerint megválogatott tápanyagkból, goheiosán menürendszerbe foglalt szakácskönyv. Kapható a KELETI ÚJSÁG kiadóhivatalában Ko’ozsvár,- Baron L. Pop ucca 5. — Vidékieknek 15 lej előzetes beküldése esetén portórnentesen azonnal szállítjuk. ÁRA 12 LEJ Akik pénzt kaptak a „inellék- jövedelent“'ből. A legsúlyosabb terhelő vallomást a letartóztatott Bugnariu Joan tette, aki egyébként néhány év alatt két szép házat épített Tordán. Bugnariu szerint az utasításokat Goró adta és a „mellékjövedeleméből egyformán részesültek, sőt Korvig Gabriella és Golescu kisasszony, a pálya- fenntartási hivatal 'két tisztviselőnője 1200 lejes havi fizetésén kívül még havi 7 _7000 lejes jutalomban részesült. A Budapestre költözött Papolczi abban a hitben tette meg a feljelentést, hogy nemcsak ő, hanem menyasszonya is mentesül a büntetőjogi felelősség alól- Ez a számítás azonban nem vált be. A fizető pénztárosok gondatlansága. A vizsgálóbíró megérdezte Bugnariutól, hogy a vasúti szabályzat szerint a kolozsvári vasúti pénztár kiknek kellett volna kifizetnie a heti ki-. utalásokat. Bugnariu azt felelte, hogy a pénz átvételét azoknak kellett volna igazolnick, akik a munkát teljesítették. Dumitrescu érre utána nézett' a dolgoknak és kiderült, hogy a munkásokat kifizető pénztárosok a kiutalt összegeket nem a munkásoknak, hanem évek óta Gorónak fizették ki. Másnap aztán beszerezték a fizető-pénztárosok névsorát-, akiket aztán a tordai ügyészség utasítására a kolozsvári rendőrség előállított és átki- sérte őket Tordára. A vizsgálóbíró a pénztárosoknak azt rójja fel, hogy ők a rendeletek mellőzésével nem helyeztek 1 kellő gondot a szabályszerű kifizetésekre s azzal, hogy a pénzt Gorónak adták át, megkönnyítették a visszaéléseket. A közeli napokban a Goró-üggyel kapcsolatosan újabb meglepetéseket várnak. Kedden tárgyalja a maros- vásárhelyi tábla az öt évi börtönre ítélt Török Ferenc Selebbezését (Marosvásárhely, juuius 4.) A lapok annak idején megemlékeztek róla, hogy a Csíkszeredái törvényszék 1933 november 21-én Török Ferenc volt esomafalvi, jelenleg nagyerhyei csperes- plebánost a közesend elleni kihágások megtorlására vonatkozó u- n. Márzescu-féle törvénynek 1927-ben módosított 11. í-a alapján öt évi börtönre és fiz évi hivatalvesztésre Ítélte. A törvényszéki tárgyaláson a vád állításait az érdekelt Szilágyi Sándor és ennek társa, Pád János, székely legények és Pál Mihály, esomafalvi korcsmaros többékcvésbbé ingadozó és ellentmondó vallomásai alapján vette bebizonyítottunk és elutasította a vádlott és védőjének a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó összes indítványait, melyekkel ezek a felvonultatott tanuk vallomásait megdöntőm és Török Ferenc espeves-plebános magatartását helyes megvilágításba juttatni igyekeztekA rendkivül szigorú Ítélet ellen Török Ferenc és védője, dr- Ábrahám József fellebbezéssel éltek, melynek tárgyalása kedden, juuius 5-én lesz a marosvásárhelyi Ítélőtáblánál, ahol Török Ferenc védelmét dr- Szörtsey Lajos marosvásárhelyi ügyvéd és dr. Gyárfás Elemér szenátor, ügyvéd fogják ellátni. A tárgyalás iránt érthetően igen élénk az érdeklődés országszerte. Mímcs ross* üzletmenet, ha a iveleti Újságban hirdeti