Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-27 / 141. szám
_____________________ Kucnujsuo Kulturzóna és névelemzés Szóváteszi a kulturzóna és a névelemzés kérdését- Felemlíti, hogy Marosvásárhelyen Molter Károly tanár és Író gyermekét és vele együtt tizenhat tanulót utasítottak román középiskolába, mert nem xnagyarhangzásu a nevük. A bukaresti állami anyaKönyvi mvatal- ban meghamisítják a neveket. Fülöpből Filip, Kovácsból Covaci, Kissből Chiş, Szabóból Sabau lett. És mikor az újszülöttek, iskolakötelesek lesznek, már románoknak tekintik őket- Ha valakinek a neve csak a legkisebb mértékben is gyanús, okvetlenül állami iskolába küldik. Kéri, hogy a tanítók és tanárok nyelvvizsgájáról szóló rendeletet vonja vissza a miniszter, mert az ellenkezik a magánoktatási törvénnyel. Felemlíti, hogy a kisebbségi tanerők 90 százalékát utasították nyelvvizsgára és ha ebből csak 30 százalék bukna el a vizsgán, a felekezeti iskolák megnyitása a jövő évben lehetetlenné válnék. A Népszövetség 1926 március 18-i ülésében felvett jegyzőkönyv megállapítja, hogy a panaszló egyházak és a román kormány képviselői Bukarestben megállapodtak, mert a román állam kötelezte magát, hogy nyelvvizsgát nem kötelesek tenni azok a tanerők, akik 55-ik életevüket betöltötték, vagy 30 évi szolgálati idejük van és azok sem, akik már eredménnyel letet(Kolozsvár, junius 25.) Viharos visszhangja támadt annak a — nem tudni — feledékeny- ségből, az események véletlen összejátszásából, vagy politikából keletkezett összeütközésnek, amelynek egy elmaradt bemutatás volt a kiindulópontja. A kolozsvári állomáson, mint ismeretes, Vaida nem beszélhetett Barthouval, aki egyébként személyes ismerőse. A Patria emiatt súlyos támadást intézett a helyi hatóságok ellen, azzal vádolva őket, hogy menthetetlen tapintatlanságot követtek el. Az ügynek a parlamentben is folytatása volt, ahol Ohimbesanu Corneliu nemze- tiparasztpárti képviselő az alábbi interpellációt mondta el: ,— Kérdem a miniszterelnök urat, milyen intézkedéseket foganatosított a kolozsvári közigazgatósági hatóságok ellen, amiért Románia nagy barátja és vendége, Barthou Louis átutazása alkalmával szükségesnek látták mellőzni azt a Váida-Voevod Sándort, akinek, bármilyenek legyenek politikai nézetei, mégis a régi nemzetiségi harcok nagy románja, négyszer volt miniszterelnök, aláírója a békeszerződéseknek, Nagyrománia első miniszterelnöke. — Bartkou francia gesztussal helyesbítette ugyan az udvariatlanságot, de úgy remélem, a kormány is elitélte ezt a balkáni szégyentVégre kérdést intézett a kormányhoz, milyen lépéseket tett a prefektus és a helyi ha% lóságok ellen. Tatarescu, akihez Ghimbasanu az interpellációt intézte, nem volt jelen a parlamentben s igy a képviselőnek nem is válaszolhatott. Különben is kinos szituációt teremtett volna, A liberális párt álláspontját Jaoobescu képviselő már 1925-ben, a magánoktatásról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával leszögezte: a pártnak nem áll szándékában megcsonkítani a kisebbségi jogokat, amelyeket az alkotmány és a gyulafehérvári határozat ismert el- Elismeri az etnikai kisebbségek azon jogát, hogy közösségekben szervezkedjenek azzal a céllal, hogy biztosítsák kulturális érdekeiket az oktatásban saját anyanyelvükön. Hivatkozik arra, hogy a Népszó vétségnél ígéretet tettek, hogy a névelemzést megszüntetik. ték a vizsgát. Ezzel a megállapodással ellenkezik a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely újabb nyelvvizsgára kötelezi a kisebbségi tanerőket- Az állásuktól megfosztott tanítók pedig pert indítanak jogaik biztosításáért az állam ellen és az iskolafenntartók ellen is, mert megakadályozták Őket működésükben. — Vonja vissza miniszter ur ezt a rendeletet és ne taszítsa nyomorba azokat az embereket, akik becsületesen végezték munkájukat! — fejezte be nagyhatású . beszédét Laár Ferenc, aki végül kijelentette, hogy a törvényjavaslatot a Magyar Párt nem szavazzi% meg. ha nyomban Barthou távozása után ilyen ügyeket tárgyalnak. A Keleti Újság munkatársa beszélt ebben az ügyben Dunca dr. vármegyei prefektussalA prefektus éppen a közigazgatási választások eredményeit várta és szinte tizpercen- ként jelentette Lapedatu miniszternek a be*, futó adatokat. — Olvasta-e a prefektus ur Ghimbesanu interpellációját? — Igen, értesültem róla. — Hogy is történt tulajdonképpen az eget? — Amikor összeállítottuk az ünnepség pro gramját, fogalmunk sem volt arról, hogy Barthou azalatt a húsz perc alatt, amig a vonat az állomáson vesztegel, mit fog csinálni, így például nem is sejtettük, hogy beszélni is fog. — A vonat beérkezése után, amikor Drágán polgármester átnyújtotta a tradicionális kenyeret és sót, a külügyminiszterrel közöltük a programot s abban természetesen a jelen levő előkelőségek bemutatása is szerepelt, Barthou azonban, látva, hogy hatalmas tömeg ünnepli, programon kívül a szalonkocsi lép. csőjére lépett és nagy beszédet mondott. Amikor befejezte nagy beszédét, újból hozzámentem és felemlítettem, hogy most a fogadtatás következik. Ebben a pillanatban elindult a vonatDunca dr. másnap megjelent Vaida Sándornál, akivel közölte, hogy mi történt. A volt miniszterelnök szó nélkül tudomásul is vett mindent. Tatarescu parlamenti válasza elé azonban igy is nagy érdeklődéssel tekintenek. íjawJM'a'ygjt ■ ORADEA MELLETT I 42 C° kénes, rádiumos hévv z mindenféle Tematikus bántalmak ellen. MEGNYÍLT az újonnan épített modern thermáIis iszapfürdő pfiiiyini mádsiar szerinti iisapk«i«lé< sek ! Egí szfürdök, tagpakolások szak« orva* falügyelet mellet!. — A hőforrás kráterében most felfedezett thermális iszap fel- használásával. (2 Románia első hullámfürdője Teljes penzió árak: Májusban..................... 80'— lejtől 160'— lejig Júniusban.................... . 90’— „ 180'— „ Julius-és augusztusban 100'— „ 220-— „ Szeptemberben .............. 80— „ 160'— . soo/o -vasúti kedvezmény. Elsőrendű orth. kóser étterem. Tennis, zene, tánc sportversenyek, könyvtár stb. Kérjen prospektust. m/c^.7 Nem olyan egyszerű dolog felállni a parlamentben a magyar képviselőnek egy egész ellenséges tenger közepette, szemben a miniszterrel, akit meggyőzni nem, csak dühös kifakadásokra inspirálni lehet, állni higgadtan és megingathatatlanul a viharban és tovább sorakoztatni fel azt a sok keserűséget és fájdalmat, aminek az áradata napról-napra hatalmasabb, elapadni sehogysem akar, veszedelmesebb és pusztitőbb, mint akármilyen fenyegető árvíz. Laár Perene vállalta magára ezt a héroszi feladatot és állta is vitézül. Nem ingatta meg, hogy az egyik felhevült fiatal képviselő még a rádió mikrofonját is letépte, csakhogy ne hallják meg az ülésterem hallgatóin kívül mások, amiket mond. Mintha az igazság megáldhatna a bezárt ajtók előtt. Mintha helyt állhatna tovább is az az „irredenta“ vád, amit két magyar lelkész ellen kovácsoltak s amit Laár Ferenc olyan könnyűszerrel összetört. Maga Anghelescu miniszter is csodálkozva hallgatta a váló tényállást s azt mondta, hogy „az ő‘‘ irredenta lelkészeit nem emiatt büntette meg• Vájjon nem volna-e helyes, hogyha minden egyes esetben, amikor befut a köz- oktatásügyi minisztériumba egy hasonló irredenta feljelentés, ahelyett, hogy mindjárt elcsapnák a megvádoltat, alaposan utána néznének annak, hogy bünös-e az illető, vagy pedig csak a rémlátás mondja bűnösnek? Ha igy történnék, akkor az esetek kilencven százalékában egészen másképpen festene az erdélyi magyarság „irredentizmusa * A Romania Noua polemizálni próbál velünk Jászi Oszkárról. Vakmerőségnek mondja azt, hogy mi nem tartjuk az ízlés netovábbjának azt, hogy Magyarország volt nemzetiségi minisztere eljön Romániába a középeurópai helyzetet tanulmányozni, velünk szóba sem áll és heteket tölt el Bukarestben, miközben hogy meg ne unja magát, a leg sovinisztább lapnak, a Curentulnak tart előadást az ő régen vízbe esett terveiről. Csoda-e ilyen körülmények között, hogyha mi nem tudunk, hinni a Jászi Oszkár szemléletének tárgyilagosságában és pártatlanságában. Mindenesetre humoros, hogy Jászi Oszkár azzal a CurentuUal fuj egy követ, amely heteken keresztül folytatta ankétjét a kisebbségi kérdésben és tucatszámra közölt megoldási terveket, amelyeknek lényege az volt, hogy a kisebbségi tisztviselőket máról-holnapra ki kell hajigálni állásaikból. Szó sincs róla, ez is megoldás, azonban olyanforma ez, mint amikor a fürdővízzel a csecsemőt is kiöntik. Csakugyan megszűnik a kisebbségi kérdés Romániában, ha hivatalokban, üzletekben, iparosmühelyekben s általában a városokban nem lesznek kisebbségek■ Vájjon mit szál ehhez a koncepcióhoz Jászi Oszkár J Vonja vissza Anghelescu a nyelvvizsgarendeletet mondottal Gimbesanu képviselő, hogy \ aidát nem mutatták be Barthounak Dunca prefektus megmagyarázza a fatális véletlent Tatarescu miniszterelnök válaszát nagy érdeklődéssel várják
