Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-25 / 140. szám
KElETlUjsm VASÁRNAPI KRÓNIKA Moszkvai kirakat Valamikor, nem is olyan régen, még hatalmas lapköteget kézbesített minden nap a szerkesztőségbe a posta. A napilapok cserepéldány- viszonya nemzetközi szokásjogon alapult, a világ minden részéből expediálták a Keleti Újság és a többi magyar lap címére az újságokat, természetesen elsősorban azokat, amelyek érdekeltek bennünket: a magyarnyelvüeket- Vájjon kinek lehetett az ötlete, hogy valami főbenjáró bűnt, kiirtandó visszaélést gyanított emögött az ártatlan csereexpedició mögött? Ezt megállapítani sohasem tudtuk, ámbár eleinte dühösen hadakoztunk ellene, amikor máról holnapra elvágták a külföldi lapok útját hozzánk és még azokat az újságokat is visz- szatartották a postán, amelyek ellen politikai szempontból igazán nem lehetett kifogást találni, mert magyar nyelven ugyan, de utolsó betűig az illető utódállam hivatalos álláspontjait képviselték és dühös harcokat vivtak az ottani magyarság politikai és más szervezetei ellen. Ilyen előzmények után érthető volt a meglepetésünk, mikor a cserepéldányok lesoványodott kötegében messze földről jött, viszontagságos és körülményes kerülő utakat megjárt francia lapot fedeztünk fel. A lap címe: „Le ’Journal de Moscou“. A nekünk küldött szám 1934 junius 13-án jelent meg Moszkvában és junius 22-én már kézbesítették is címünkre. Mert nem véletlenül csúszott be lapjaink közé, a moszkvai francia újság, a cimszalagon egy kis sajtóhibával ugyan, de egyébként pontos adatokkal ez a cimzés állott: „Kekti ZJjság“ Ciuj-Kolosvar, Baron L, Pop 5, (Rumänien. Nem szenved kétséget tehát, hogy a kilenc nap alatt Moszkvából Kolozsvárra érkezett újság menetirányának végcélja a mi szerkesztőségünk volt, ami annál meglepőbb és érdekesebb, mert a moszkvai rcdakció aligha kaphatott olyan információt, hogy a Keleti Újság a legtávolabbról is rokonságot tartana fenn a kommunizmus elveivel. De már felületes betekintés után megállapítható, hogy a szovjetkormánynak a „Le Journal de Moscou“ kiadásával nincsenek is olyan durván átlátszó célkitűzései, hogy megnyerjen bennünket, vagy másokat a kommunista eszméknek. A lap alapjában véve semmiben sem különbözik egy ismeretterjesztő párisi hetilaptól, azzal az el nem titkolható céllal azonban, hogy Európa polgári közvéleményét tárgyilagos álláspont elfoglalására birja a tanácsköztársasággal szemben. Ez az ujságpéldány az orosz-román kapcsolat következményeinek első fecskéje■ Még nem hozta ugyan közvetlen postajárat, mert óriási kerülő utakon, előbb Bécsbe juthatott, onnan Bukarestbe, a borítékon látható szakitások bizonyságaképpen a cenzúra-hivatal ellenőrzésén is keresztülment, ahol nem látván benne semmi veszedelmeset, annak rendje és módja szerint továbbították. így került el aztán hozzánk. A szovjetsajtóról sok mindent hallottunk már. Annyit még a laikus is tud róla, hogy Oroszországban magánvállalkozásban senki lapot nem indíthat. Azt is tudjuk, hogy az orosz lapok kivétel nélkül az állami propaganda szolgálatában állanak, az utolsó sorig tervszerűen szolgálják a kormánycélokat. Azt is hallottuk, hogy az első időben nagyon sivárak, szürkék, unalmasak voltak a szovjet-lapok. Mi is telhetne ki egy olyan diktatúrától, amely programja végrehajtásában nem ismer tréfát és amely az ellenvélemények elfojtására a világon leggyakrabban él a halálbüntetés fegyverével? Nézzünk bele azonban a szovjetsajtó nyilván a külföldnek szánt kirakatpéldányába. Első látásra nem sokban különbözik egy párisi, vagy bukaresti laptól, mert a formája ugyanolyan. A papírja azonban ugyancsak szürke, szemmelláthatóan „belföldi“ papir. A „Le Journal de Moscou“ semmiesetre sem mondható a nyomdatechnika remekének. A hozzánk elkerült szám hatoldalas, az ára: 40 centimes. Nem napilap, hetenként jelenik meg, tehát a napi eseményekre súlyt nem is helyezhet. De nem is ez a célja. Eseményes része mindössze annyi, hogy közli Litvinov, másrészt Titulescu és Benes levélváltását a diplomáciai kapcsolat felvételéről, Benes és Titulescu fényképével és Litvino rnak egy genfi nyilatkozatát. Meg aztán a litván pucskisérlet összeomlását, illusztrálva egy Voldemaras-karrikaturával. Volde- maras Napoleon-csákóban és hitlerista egyen ruhában egy börtöncella közepén áll és egeret exerciroztat. A lap senkit sem támad, legkevésbé termé* szetesen saját kormányát. Van egy rovata, amelyben orosz lapszemlét közöl, elsősorban az „Izvestia“ — az orosz kormány legfőbb hivatalosa — kommentárjait Szovjetoroszország és a kisantant egyezményéről. Azt Írja az Izvestia, hogy az egyezmény megkötése Oroszország békés szándékainak bizonyítéka és hozzáteszi, hogy éppen a legjobb időben, az utolsó órában történt. Egyebekben a lapnak minden egyes cikke és minden egyes képe — mert nagyon sok illusztráció is van benne — azt akarja bizonyítani, hogy Szovjetoroszotszágban alkotó munka folyik az élet minden vonatkozásában. Az egyik képen fiatal leányok és fiuk egy traktorbemutatónál asszisztálnak. A másikon Boubnoff közoktatásügyi népbiztos mosolygó fiatal leányokkal fényképez- tette le magát. Ilyen képeket a mi lapjainkban is gyakran láthatunk, csakhogy a miniszter nem orosz sipkát, hanem cilendert vesz ilyenkor magára. A különbség igazán nem lényeges Teljes oldalt foglal el a színházi, zenei és irodalmi rovat, két uj orosz iró regényét folytatásokban közük, egy oldal pedig „Az épülő Szovjetunió“ cimet viseli. A rovat vezetőcikke az 1934. év gazdasági programja. A következő cikk azzal dicsekszik, hogy Szovjetoroszország mezőgadasági célkitűzései teljes sikert arattak és hogy az Oroszországban üdülni akaró idegenek kedvet kapjanak, festői fényképet látunk a Bajkál-tóról és a délszaki vidék egyik pálmakertjéről. Egy mostruózus georgiai szanatórium-épületről is fényképet látunk, a következő oldal pedig technikai közleményekkel és statisztikai tabellákkal telik meg. Az utolsó oldalon egy gigantikus manifesz- táció tömegjelenete, egy félhasáb a sportnak, egy félhasáb a rádíóprogramoknak, alatta pedig hirdetések. Köztük a „Praga“ luxusszálloda reklámja, amiből kiderül, hogy gazdag idegenek éppen úgy pezsgőzhetnek Moszkvában, mint akár Párisban. Egy állami antikvárium is hirdeti magát, közhírré téve, hogy a régi világ műkincsei kerülnek itt kiárusításra, az állami „Torgsin“ áruház és a szintén állami utazási iroda, az „Intourist“ is kelleti magát azoknak, akik hajlandók kirándulni Moszkvába. Nyári szabadsága ma-holnap megkezdődik. Használja ki a tekercsfilm előnyeit! \kárhegyvi- Jékre megy, akár a tengerhez, sőt még akkor is, ha itthon marad. Fényképezzen „IKONTA“ fényképezőgéppel. — A legmegbizhat'bb gépek egyike, mindig felvételre kész, sose csinál hibát. Fényerős objektiv, tiszta, éles felvételek borús időben is. Az „IKO NT A“ készülékek el .vannak látva : 1:6,3 Növar-Anastigmattal, i: 4,5 és 1: 3,5 Zeiss. Tessarral és a következő méretekben kaphatók : 3x4, — 4X6V2, _ 6X9 és 6V2XH. Kérje gazdagon illusztrált „IKONTA“ árjegyzékünket fotoszállitójától, vagy a főképviselettől „S OTERO" volt J. 6. Gibson Bucureşti, P.Kogălniceanu 8 Telefon 3-76-49. ZEISS IKON így fest tehát a moszkvai kirakat-lap. Kétségkívül újszerű nekünk, csakhogy ebből még mindig keveset látunk a mai Oroszországból. Ezt a hat nagy ujságoldalt nem is Ítélhetjük másnak, mint egy modern Potemkin-falnak- Vájjon mi lehet a fal mögött? <sz.) MOZI Vasárnap: EDISON-MOZGO: Zane Gray regénye után A HALAL VÖLGYE. . Wildwest dráma. Fősz.: Georg O’Brien. 2. Hans Faladé regénye. MI LESZ VELED EMBERKE? Fősz.: Hermann Thiemig. ROYAL-MOZGÖ: Két film egy helyárért. I. .CALIFORNIA! SASOK. Premier. II. EGYSZER AZ ELETBEN. Fősz.: Gustav Fröhlich, Camila Horn. Jegyek 15, 20 lej. Vasárnap délelőtt 11 órakor: ' CALIFORNIAI SASOK és MÓRIC VAKÁCIÓZIK. OPERA-MOZGO: A SZERELEM OLTARA. Marion Gering beszélő mea- termüve. Fősz.: Sylvia Sidney. Hétfőtől EN ES A KÖLYÖk. Maurice Chevalier. * Értesítés. Értesítem a kolozsvári Református Kollégiumban 1924. évben végzett barátaimat, hogy tízéves találkozónkat junius 29-én tartjuk. Aki még nem kapott névreszóló értesítést, kérem címét sürgősen tudassa velem: Biró Ferenc, Kolozsvár, Piafa Unirii 4. ■SZEZON: w »S-J >» 1— O) SX c JUNIUS HÓ MÓL SZEPTEMBER 15-IG. Marosulvári Sósfürdő SSi tu 0-2 03 "15 Lakás és étkezés szálló- O dákban és magánvillákban napi 60 lejtől. Modern kád- és gőzfürdő, azonkívül szabadfürdő .Strand“. — Gyönyörű parkok, sétányok, fenyvesek, katonazene, tennisz-pályák stb. — Gyógy- | hatása rheamatikus és női betegségek ellen elismert. — Alacsony i lürdöárak. — V a s u t i állomás a fürdő közvetlen közel énen.
