Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-24 / 139. szám
KeletMjskg wmmmmmmmmmmm X m Barthou ma ismét leszögezte Júniusban okvetlenül küldje be Franciaország szövetségi hűségét Romániával szemben Melegen emlékezett meg Károly királyról és dicsérte Tatarescu politikai ügyességét — A francia és angol lapok helyeselnek, az olaszok „figyelő álláspontra*1 helyezkednek Magyarországot is élénken foglalkoztatja Barthou bukaresti látogatása (Bukarest, junii» 22.) Barthou bukaresti napjai a szakadatlan ünneplések sorozata. A francia külügyminiszter látogatásának élénk visszhangja van az egész világsajtóban. Magyarországon is r észiéi esen közük a lapok Barthou, illetve Tituleseu beszédeit, amellyel a sajtó és a politikusok vitába szállnak. Barthou rádióbeszéde. Barthounak egyik nyilatkozatát a rádió közvetítette s ebben többek közt a következőket jema lesz d'Ormesson követ és neje mellett ülni a francia követségen és fogadni Őfelségét, aki először vesz részt a követség által adott dineren. E ténynek a jelentőségét természetesen értékelni fogják. Szavait ezekkel fejezte be: _ összefoglalva: csodálatosan fogadtak és Franciaország büszkélkedhetik képviselőjének fogadtatásával. Díszpolgárrá való választásról is szól és kia hátralékos előfizetési dijait, hogy résztvehessea abban a páratlan előnyben, amelyet a Keleti Újság könyvakciója keretében előfizetőinek nyújt! Olvassa el a részletes tájékoztatót £ jelentette, hogy büszke aj hazájára, amelyet becsül és szolgálni fog és oda fog hatni, hogy érdekei és reményei egyezzenek Franciaországéval. Barthou: ,,Minden ut Rómába vezet!“ Az újságíróknak tett kijelentései között a francia külügyminiszter arra a kérdésre, mi lesz londoni Htjával, azt válaszolta, hogy tényleg megy Londonba, ahol iulius 9. és 10-én fog tartózkodni MacDonald miniszterelnök meghívására. Nem tudom, mivel fogok visszatérni onnan, én bizonyos intenciókkal megyek Londonba- Remélem, hogy eredményekkel fogok visszatérni. Az újságírók megkérdezték azután: Rómába isj elmegy? _Minden ut Rómába vezet. Miért ne mennék Î _felelte Barthou. lentette ki: — Franciaország megbízott, hogy hangsúlyozzam baráti-ágának és Romániával való szövetségének megingatbatatlanságát- Franciaország visszakapta Kiszászt és Lotharingiát, olyan területeket, amelyek hozzátartoznak. Renan megállapította, hogy nem a nyelv, hanem a lélek állapítja meg a nemzetiséget. Revendikálni valótok volt; háborúba léptetek mellettünk, hogy ugyanazt az igazságszerető és szabadságtól áthatott ideált szolgáljátok. A mieink mellett elpusztult katonáitok voltak. Területi követeléseteket kielégítettek a minin t. összekötő egyezmények. Kitűnő barátom Titrlesett mondta: Románia törvényes határaiba lépett és egy négyzetcent iméternyi területről sem rog lemondani. Ép úgy Franciaország sem fog lemondani egy csepp földjéről semAz a szellem, amelyben beszélek, nemcsak egy közönséges átutazóé, hanem a francia köztársaság kormányának egységes álláspontja. A királyról és Tatarescuról nyilatkozik Barthou az újságíróknak. Barthou ma a francia követségen fogadta az újságírókat, akiknek a következőket mondotta: — Romániának csodálatosan gazdag és festői földje m-'üett, még nagyobb hatással volt rám Franciaciszag iránti mély szeretete. Tudtam erről a franci abarid ságról, de nem gondoltam, hogy ilyen mélyen a nép tömegeibe gyökeredzik. Barikon azután útjáról beszélt: a kormány és a román nép elhalmazott figyelmességének jeleivel. A bukaresti fogadtatás egészen rendkívüli volt és mélyen meghatott. Számos barátot talált Romániában, de máskülönben ő barátja volt a nagy románoknak, Ionel Bratianunak, Take Iones- cunak és Dúcának. Elmondta, hogy a reggel folyamán kifejezte hódolatát Dúca özvegye előtt. A Franciaországgal való crzésközösségről beszélve, elmondja, hogy tegnapi beszédét nem közölte előre Titulescuval, a szokás ellenére és mégis konstatálni lehetett a Tituleseu és az ő gondolatai közötti azonosságotA fővárosban tett látogatásairól közli, hogy volt a királynál, akivel 1 órás megbeszélést folytatott a nemzetközi politikai helyzetről. Az uralkodó kijelentette, hogy egy román sem viseltethetik fokozottabb barátsággal Franciaország iránt és senki sem ragaszkodhatni erősebben a Francia- országgal való szövetséghez, mint ő. __ Beszélgettem Tatarescuval is. Tatarescunak _mondja Bartliou — energikus, határozott és őszinte szavai teljesen megfelelnek fizionomiá- jának. Élénk barátság keletkezett közöttem és a miniszterelnök között. _A tegnapi nemzetgyűlés bebizonyította a román pártok teljes egységét a külpolitika és Románia Franciaország iránti barátságát illeti, ö nem tett sohasem különbséget az egyes román pártok között, _jelenti ki Barthou. Most Tatarescu dinerjére megy, míg a délután folyamán néhány látogatást tesz- Este alkalA világsajtó kommentárjai (Páris, junius 22.) A francia sajtó viharosan helyesli Barthou és Tituleseu bukaresti szereplését. A Journal azt tanácsolja Barthounak, hogy továbbra is maradjon meg ezen az utón. 4. biztonságot további papirosszerződések nem szolgálják, hanem csak az őszinte barátságon alapuló szövetségek. Barthou látogatása különös jelentőséget kapott a román parlament tegnapi disz- iilése révé)!, ahol a meleg fogadtatás azt hangsa-, iyozta, hogy a román politikai pártok egyöntetűen a francia Szövetség mellett foglalnak állástA Le Temps azt Írja, hogy nagy dolgok történnek most Középeurőpában, dolgok, amelyek nem váltak volna lehetővé csak -amiatt, hogy a kisantant elsőfontosságú politikai erővé vált. Franciaország, amely nem akar mást, mint békét, teljes befolyását latba veti a kiegyeztetés és együttműködés munkájában. A Journal des Debuts mondja: Sok igazsággal Ítélte el Barthou beszédében a revíziós kísérleteket, akárhonnan is jönnek azok. Figyelmeztetés volt, amelyet meg fognak hallani a különböző fővárosokban. Magyarország részéről Gömbös már előre igazolta Barthou szavainak indokoltságát, amikor tegnap délután a magyar felsőházban kijelentette, hogy Magyarország nem kivan semmiféle közeledést a kisantanthoz, mert nem egyezik bele abba, hogy lemondjon terület! követe léseiről, vagyis formálisán kijelentette, hogy Magyarország még- gazdasági megegyezést sem hajlandó kötni revízió nélkül. Ezek a szavak teljesen világosak. Barthou szavai azonban ép ennyire világosakAz Iniransigeant szerint Tituleseu is elmondhatta volna Barthou szavait és a francia külügyminiszter épugy használhatta volna Tituleseu kijelentéseit. A háborút mindketten katasztrófának tekintik, de számot vetnek azzal is, hogy egy területi revizió végzetes módon csak véres konflik- uisokra vezethet. A londoni Manchester Guardian Írja, hogy nem helyes az az elnevezés: kisantant, mert ha tekintetbe veszik e szövetséges államok valódi erejét, akkor más nevet kellene adni számára. A lap hangsúlyozza a revizióellenes határozott magatartást. A német sajtó Barthou látogatásában és ä kisantant konferenciájában az uj francia-orosz politika irányát látja együttműködésben a kís- antanttal Jls olasz lapok már nem lelkesednek annyira a bukaresti eseményekkel szemben. Szerintük a francia politika mindinkább két táborra osztja Európát. A Popolo de Italia szerint Olaszország egyelőre figyelő állásba helyezkedik. Könyvnap Az irodalom remekei Kitűnő kiállításbannevetséges olcsó árban. — Csak annyi példány jön, amennyit azonnal elöjegyestaek. Ady összes versei. Lexikonalak, vászonkötős, Lei 600 lap, hófehér papír ... ... ... .............. 120 Bahics ; Az európai irodalom története. 360 lap, 100 illusztráció, hófehér papír, aranyonyozott egészvászonkötés ......................... 96-— .Jókai: Az aranyember. Hófehér papír, 450 lap, 78'— Lambrecht: Az ősember. 380lap, lexikonalak, 156 kép, 90 tábla, 3 térkép ........................ 165-— Barát—Éber—Takács : A művészet története. 427 képpel, rengeteg színes műmelléklettel, 671 lap, hatalmas lexikonalaku kötet ........ 480'— A mű I-ső kiadása félbőrkötésben.................. . 480'— Molnár: Pál nccai liuk. Gyönyörű uj kiadás, diszes kötés.................................................... 60'— Mára! Sándor: Egy polgár vallomásai. 320 lap, előjegyzésben fűzve 60 lej, kötve ............. 90'— Földes: Mária jól érett. 264 lap, egészvász.k. 84*— Török Sándor: Az idegen város. Rendes ára 500'— lej, könyvnapra .............................. 81*— Azonnal rendel je meg t Ha beküldi a pénzt, franco kapja, mihelyt megjelent Kérjen ingyen könyvnapi jegyzéket ILepage-i^r Magyar nyilatkozatok Barthou bukaresti beszédéről. (Budapest, junius 22-) A magyar felsőház- ban Szontágh Jenő ellenzéki szónok szóvátetté, hogy a francia sajtó szerint József főherceg tegnapi felszólalása kormánysugallmazásra történt. József főherceg közbekiáltott, hogy ez nem igaz, Szontágh különben kijelentette, hogy valamennyi ellenzéki párt eg-y véleményen van a kormánnyal a Barthou beszéde kérdésében. Barthou állásfoglalása annyiban is elszomorítja a szónokot, mert hiszen mikor 3871-ben Elszász Lotharingiát Franciaországtól elvették, egész Európában egyedül a magyar parlament tiltakozott ez ellen. Eckhardt Tibor független kisgazdapárti képviselő, tegnap Miskolcon „Leszerelés vagy háború" címmel előadást tartott. Ennek során kitért az aktuális külpolitikai kérdésekre és válaszolt Barthounak Bukarestben elhangzott beszédére is. _ Csodálkoznunk kell _ mondotta __ Barthou külügyminiszter szavain. Eddig úgy tudtam, hogy Barthou tárgyilagos történetíró, aki szigorú igazságossággal és az oknyomozó módszerek szemelőtt tartásával írja munkáit. Bukaresti beszédében azonban mellőzte a tárgyilagosságot- Olyan kijelentéseket tett, amelyek ellentétben állanak a történelmi tényekkel, tehát az igazsággal
