Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-23 / 138. szám

2 KBllTlUrsiBS u [ SEELCT Mozgó AZ ÉN BŰNÖM mélyen megindító film. Főszerepekben; Frederic March, Tullalach Bankhead Mä8”°” Mickey Mauss álma ] Barthou: „Románia követe leszek Franciaországban.“ Ezután hosszú percekig tartó óvációk kö­zött lépett fel Barthou a szónoki emelvényre- Nagy beszédében mindenekelőtt arra emlékszik vissza, hogy parlamenti életében, amikor 45 évig megszakítás nélkül volt tagja a francia országgyűlésnek, sohasem volt oly megindító élménye, mint ma. Azután igy folytatta: — Hü maradtam ifjúságom ideáljához, az összes országok szabadságának eszményéhez és tudom, hogy még azok a népek is, amelyek le­mondottak szabadságukról, visszatérnek a sza- gadság és igazság meggyőződéséhez. Barthou ezután Cuza szavaire reflektálva a következőket mondotta: Én is nacionalista vagyok, mert megvédem hazám jogait. Keresz­tény vagyok, anélkül azonban, hogy a gondol­kodás szabadságát elvetettem volna. De min- denekfölött tisztelem az emberi jogokat és a türelmet mindenkivel szemben. Ez Francia- ország törvénye és ezért lehetséges, hogy Franciaország hangját meghallgatják az egész világon. Barthou ezután elmondja, milyen megindító volt a fogadtatása, különösen Erdélyben. Azok a spontán érzések, amelyeket megnyilvánulni látott, Franciaországot illették. Abban a megtisztelésben, amiben része van, Románia és Franciaország szó- lidaritásának és testvériségének tanúbizonyságát látja. Sohasem felejthetem el, hogy ma délelőtt Károly király, mély megindultsággal juttatta ki­jelentettük, hogy szerdán este Titulescu külügyminiszter bankettet adott Barthou tisz­teletére. A vacsorán a kormány összes tagjai és a pártvezérek is résztvettek. Titulescu nagy beszédben üdvözölte Barthout, többek közt a következőket mondotta: — A kisantant boldog, hogy Franciaország áll annak a harcnak az élén, amely a bizton­ságot akarja kivivni és a legmelegebb jó- kivánatait juttatja kifejezésre, hogy a folya­matban lévő törekvések a lehető leggyorsab ban érjék el a célt, amely nem más, mint a béke tartós megszervezése. Békét akarunk és igazságot akarunk. De boldogok vagyunk, ami­kor konstatáljuk, hogy Franciaország részére, akárcsak a mi számunkra is, az igazságnak ha­tára van, amit rendnek hívnak és hogy Fran­ciaország a megszüntetett igazságtalanságok feltámasztását nem tekinti igazságra vezető Könyvnap Az irodalom remekei kitűnő kiállításban* nevetséges olcsó árba». — Csak annyi pél­dány jön, amennyit azonnal előjegyeznek. fejezésre hazám iránti szeretetét és mondhatom, hogy Románia első polgára bensőséges hive ha­zámnak. Miután most Franciaország követe va­gyok Romániában, ezentúl Románia követe leszek Franciaországban. A francia külügyminiszter ezután hangsú­lyozta, hogy Románia és Franciaország között tel­jes a szolidaritás- Ezek a határok az önöké vol­tak, azok ma és örökké az önökéi lesznek. Egyetlen négyzetméter e földből nem érinthető Az önök ereje mellett, amellyel ezt a földet meg fogják vé­deni, mindenkor ott fogják találni Franciaország erejét is. Barthou szavai leírhatatlan lelkesedést válta­nak ki és csak nehezen áll helyre a csend, mire a francia külügyminiszter befejezi beszédét, ismé­telten köszönetét mondva azért a megtiszteltetés­ért, hogy Románia díszpolgárává választották. „Vive la Roumanie et la France!“ _kiáltás­sal ért véget Barthou nagyszabású beszéde, ame­lyet ismét Szűnni nem akaró taps és éljenzés kö­vetett. Az ülés után a kamara könyvtártermében ünnepélyes fogadás volt, amelyen a francia kül­ügyminiszternek bemutatták a pártvezéreket, akik­kel hosszabb ideig elbeszélgetett. útnak. Engedje meg, hogy a kisantant Francia- ország iránt megindult háláját fejezze ki azért az erőért, amit politikájának állandóságával ennek a koncepciónak adott. Barthou válaszában a következőket mon­dotta : — A francia politika, amelynek világossá­gát sohasem zavarja meg semmiféle ellentmon­dás, a Duna-medence gazdasági helyreállítá­sára törekszik, amelyben az összes érdekeknek helyet kell taldlniok anélkül, hogy alávetnék magukat akármilyen szupremáciának, vagy akármilyen hegemóniának. Egyenlőség a szo­lidaritásban, ez a mi programunk. Ez az Önök programja is. A sikere pedig, amely a békéhez annyira szükséges, el fog következni, különösen ama garanciák folytán, amelyeket a kisantant a közérdek oly széleskörű és hü megértésével nyújt. A megértés és nyugalom szelleme, amely a román politikát Középeurópában vezeti, inspirálta a Balkán-félsziget államaival való kapcsolataiban is. Mindezen államokkal és az összesek javára, a kapcsolatok kitűnők. Ön, drága miniszterem, jogosan követelheti a maga részét a Balkán-antant létesítésében, amelyben drága szövetségünkön Jugoszlávián kivül még két barátunk, Törökország és Görögország fog­lalnak helyet. Az athéni szerződés az ön sze­mélyes fáradozásainak és ama államférfiak törekvéseinek az eredménye, akik önnel együtt megmutatták Európának, hogy még azokban az államokban is, ahol azelőtt a háború igen gyakran pusztított, az Önök kormányainak szilárd akarata elhatározta, hogy fenntartja a béke áldásait- Így rajzolódott ki Prágától Ankaráig egy még eléggé zavaros világban egy zóna, amelyet szerződések garantálnak és amelynek egysége legutóbb a genfi konferen­cián is megnyilvánult, amikor közös javaslat­tal siettek a lefegyverzés leglényegesebb felté­telének: a biztonságnak megteremtésére. Barthou szavait a következőképpen fe­jezte be: — Emelem poharamat a legmélyebb tisz­telettel Őfelsége II. Károly király és a királyi család egészségére. A legbensőbb barátsággal iszom Románia boldogságára és fejlődésére, amely ország ebben a megújult világban el­foglalja azt a helyet, amelyre dicső múltja méltóvá tette. A dijner után ünnepélyes fogadás voit, amelyen a banketten résztvetteken kivül a szá­mos más meghívott vendég is jelen volt, többek között a kisantant sajtójának képviselői és a bukaresti francia kolónia vezető tagjai. Barthou csütörtöki látogatásai, ebéd a királynál. Csütörtököd délelőtt 10.30-kor Barthou Titulescut látogatta meg, akivel a nemzetközi helyzetről folytatott eszmecserét, különösen a kisantant és Franciaország kapcsolatait illető­leg, Barthou azután megkezdte a pártvezérek látogatását. Elsőnek 11 órakor Dinu Bratianu- hoz nient, majd 11.30-kor Gheorghe Bratianut kereste fel. 12 órakor Tatarescu miniszterelnök fogadta a francia külügyminisztert, majd Barthou audiencián jelent meg a királynál, aki ebédre is vendégül látta. Délután Barthou folytatja a pártvezérek meglátogatását és 5 órakor résztvesz a kamara iiţunepj ülésén. Hitler meg akarta győzni Mussolinit, hogy az Ausztriai terrorcselek­mények kommunisták müvei Váltoiaflan szívóssággal tombol az ausztriai bomba-hadjárat Titulescu és Barthou beszédjei a külügyminisztérium bankettjén Ady összes versel. Lexikonalak, vászonkötős, Lei 600 lap, hóíehér papír .............................. 120- ­Babies ; Az európai irodalom története. 360 lap, 100 illusztráció, hói ahér papir, aranyo­nyozott egészvaszonkötés ....................... 96'— Jókai: Az aranyember. Hófehér papir, 450lap, 78'— Lambrecht; Az ösemb<r. 380lap, lexikonalak, 156 kép, 90 tábla, 3 térkép ........................ 165-— Barát—Éber—Takács : A művészet története. 427 képpel, rengeteg szines műmelléklettel, 671 lap, hatalmas lexikonalaku kötet... ... 480'— A mű I-ső kiadása félbőrkötésben ................... 480'... Molnár: Pál accai fiuk. Gyönyörű uj kiadás, díszes kötés.................................................... 60'— Körmendi Ferenc: A boldog emberöltő. 800 lap, nagy alak, vászonkötés....................... 109'— Márai Sándor: Egy polgár vallomásai. 320 lap, előjegyzésben fűzve 60 lej, kötve ............. 90 — Földes; Mária jól érett. 264 lap, egészvász.k. 84 — Török Sándor: Az idegen város. Rendes ára 300'— lej, könyvnapra .............................. 81'— Azonnal rendelje meg 1 Ha beküldi a pénzt, franco kapja, mihelyt megjelent Kérjen ingyen könyvnapi jegyzéket Lepage-i&r (Bécs, junius 21.) A terrorcselekmények változatlanul tartanak- Tegnap Salzburgban, Brahínbergben, Breitensteinban rombolták össze a villanyvezetékeket, úgy, hogy a villany­szolgáltatás hosszabb időre szünetel. A villany - vezetékeket Voralbergben is megrongálták. Linzben egy butorszállitó cég kirakatát fel­robbantották. Bécsben egy tejcsarnokot robban­tottak fel. Bregenzbcn egy postahivatal ellen követtek el merényletet. A rendőrség letartóz­tatott egsr 17 éves kereskedelmi iskolai hallga­tót, akinél számos bombát találtak. A kereske­delmi iskolai hallgató bevallotta, hogy több merényletet követett el. A Reichspost foglalko­zik a nemzeti szocialistáknak tegnap leleplezett bombaraktárával és megállapítja, hogy a horogkeresztesek olyan arzenállal rendelkeztek, amelyek segítségével egész városrészeket dönt­hettek volna romokba. (Bécs, junius 21.) Politikai körökben meg­erősítik, hogy Straban Mussolini arra kérte Hitlert, ismerje cl Ausztria függetlenségét. Hitler erre állítólag azt válaszolta, hogy nem szükséges ehhez külön aktus," mert Ausztria függetlensége garantálva van a német biroda­lomnak a négyhatalmi szerződésben való rész­vételével. Hitler nem tudta meggyőzni Musso­linit, hogy az ausztriai terrorista merényletek kommunisták müvei. Állítólag hajlandónak mutatkozott, hogy nyíltan is megtiltja a néme­tek beavatkozását Ausztria ügyeibe, ha az osztrák kormány és sajtó beszünteti német- ellenes támadásait. Berlinben semmi sem bizonyítja, hogy a Dclli'uss elleni propaganda meggyöngült volna a strai találkozás után. Frauenfeld, a Német­országba menekült osztrák nemzeti szocialista folytatja heves támadásait Dollfuss ellen. A jövő héten Berlinben meetinget tartanak Ausztria szabadságáért. Hír szerint Habicht kihallgatáson jelenik meg Hitlernél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom