Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-22 / 137. szám
il u 1? f f*» ffsstjd* p?awni v*aelíb4* EUDA P£ST y t j’V f-’; i :'••/•** •íHS*fc* ;/f Pántén, 1934• funius 22, — Ara 3 íei etiUjsxg Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400. negyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon: Egv érre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 137. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal éa nyomda: Cluj-Kolozsvis, Baron L. Fop ucca S. szám. Telefon: 508. — Le vél dm: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek seas küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Vagyonrevízíó Kart hon Kolozsváron át utazott Bukarestbe Uarthou kolozsvári beszédében és segesvári nyilatkozatában Franciaország szövetségi hűségét hangsúlyozta. Kardion táviratban fejezte ki sajnálkozását Vaidá« nak, hogy a pályaudvaron elfelejtették bemutatni A vagyonellenőrzések korszakát éljük. Talán még e korszaknak a hajnalán vagyunk, de máris útban van valami, ami szélesebbkörü utána vizsgálódásnak nyitja meg a kaput. Olvassuk, hogy Dumitrescu tábornoknak folyik most a vagyon- felülvizsgálási ügye és most Manoilescu vagyonának eredetét is tüzetesebben megnézik. Olvassuk továbbá, hogy fiatalabb nemzeti-parasztpárti képviselők indítványt tettek pártjuk vezetőségének, hogy minden volt kormánytagnak, vezető funk- cionárusnak vizsgálják át a vagyonát, mert akkor, amikor diktatórikus célzatokkal a pártrendszerek megszüntetését a pártrendszerek korrupt- ságával magyarázzák, úgy ezt a kérdést, mint elvi problémát kell tisztázni. Politikából igen sokan megvagyonosodtak országunkban, de nemcsak politikusok, hanem azok is, akik — amint mondani szokták _ közel ültek a husosfazéklioz. Ilyenirányú terveket mindig örömmel kell üdvözölni, mert valóban csak úgy lehet az ország sorsát megjavítani, ha a politikai közéletnek a tisztaságát helyreállítják. A demokráciának, helyesebben a felületesen alkalmazott demokráciának eredendő hibája, hogr^az egyes tényezőket nemcsak politikailag teszi felelőtlenné, hanem gazdaságilag is- Egy igen elmés francia politikus, Fanget, már hosszú évekkel ezelőtt könyvet irt a demokráciának e hibáiról. A könyv- magyarul is megjelent, „Felelősségtől való irtózás“ címen. És ott, ahol a pártrendszerek túlságosan elhatalmasodnak, ahol a kormányváltozásokkal együtt nem egy esetben az egész közigazgatási test is megmozdul, a nem szabályos megvagyonosodás- nak valóságos szüretje van. Igaz, a gyakorlatban nagyon nehéz határvonalat huzni a legitim és az illegitim vagyonszerzés között. A közvetett és a közvetlen haszonhuzások között, amelyek, hol a zsebbe süllyesztett baksisok, hol pedig igazgató- sági tagságok, hol minden ellenérték nélkül adott jutalmak, hol pedig a különleges helyzet szülte jövedelemszerzésnek képleteiben tükröződnek visz- sza. Már az álláshalmozás maga is, bármennyire is azt mondja az álláshalmozó, hogy az ő energiái alkalmasak egyszerre több állást is betölteni, valahogyan formája az illegitim vagyonszer-zésnek, mert nem állhatott volna elő másképpen, mint elő- jogos helyzetben, előjogos körülmények között. Ám meg kell kezdeni a nagy tisztogatásnak a munkáját, ha már másért nem, legalább a nagy farkasokat ejtsék el és bizonyos mértékig megfélemlítsék a rákövetkezőket, akik kiéhezetten alal- mazkodni akarnak a már Európaszerte elharapózott politikai erkölcsökhöz. A fiatal nemzeti-parasztpárti képviselők azzal is indokolják mozgalmukat, hogy féltik a parla- mentárisztikus alapokon nyugvó ' kormányzási' rendszert, amelyet a diktatúra barátai, mint mondottuk, ezen az alapon akarnak kimozdítani a helyéből. Mintha egy diktatúra nem lehetne. épp olyan korrupt, mint egy polgári demokrata rend.-, szer! A Primo de Riviera kormánya, meg egy sereg középamerikai diktatúra bukása után fel viharzott kórkép azt mutatja, hogy a diktatúrának is melegágya lehet a korrupció, nemcsak a demokráciának. A nagy tisztogatás tehát nincs összefüggésben kormányrendszerekkel, csupán a becsületességnek, a férfias elszántságnak a kérdésével. Akarni kell a dolgokat és ha komolyan akarják, akkor annak lesz is látható eredménye. f (Kolozsvár, junius 20.) Barthou francia, külügyminiszter ma reggeltől kezdve "Románia vendége. Erdélyen keresztül utazott Bukarestbe s a kormány gondoskodott róla, hogy fogadtatása méltó legyen, ahhoz a tényhez, hogy Barthou Románia nagy barátjának, Franciaországnak reprezentáns államférfia- A Keleti Újság munkatársa a bukaresti és nagyváradi újságírók tekintélyes számú csoportjaival együtt a bihnrpüspöki határállomáson várta a külügyminiszter vonatát, azzal a halvány reménységgel, hogy hátha sikerül az erdélyi magyar közönség számára megszólaltatnia. Ezt a számítást azonban keresztülhúzták a kormány szigorú óvintézkedései s az a természetes magyarázat, hogy Barthou a hajnali és reggeli órákat átaludta s mikor felébredt, megkezdődtek az ovációk az egyes aromásokon. Titulescu szalonkocsija várta a határon Barthout. Hajnali 4 órakor már népes volt Biharpüs- pökin a vámhivatal előtti térség. Itt van cVOrmesson bukaresti francia követ, aki Via- descu követségi tanácsossal beszélget. Egy másik csoportban Bogdan állambiztonsági vezér felügj-elő, Nenitescu, a Rador távirati iroda kormánybiztosa, Oprisan követségi titkár és mások. Az egyik vágányon Titulescu külügyminiszter şzalonkocsijăt vontatja egy mozdony, Tiberian vasúti felügyelő pedig egy sereg tisztviselő élén rendelkezik. Öt óra tiz perckor fut be Magyarország felől az arlbergi expressz és a következő pillanatban detektívek egész raja fon gyűrűt a Csúcsa az első állomás, ahol programszerűi ti fogadtatást rendeznek. Idáig már Barthou is felöltözött, megreggelizett- Dinu Cesianu párisi román követtel együtt kihajolnak a vonat ablakon és élénk társalgásba merülnek. Két bukaresti kollégával újra megkíséreljük a lehetetlent, cl is jutunk a külügyminiszterig, de mielőtt- a beszélgetés megkezdődhetne, udvariasan tudomásunkra hozzák, hogy őexcellenciája-el van foglalva. A csúcsai állomáson a Rapidot, amely a külügyminiszter kocsiit hozta, elkapcsolják, a vonat folytatja útját Kolozsvár leié, mig a szalonkocsik az állomáson maradnak. Csúcsától kezdve ug5ranis Barthou szerelvénye kiilönszerelvény körülSenkinek sem szabad megközelíteni a vonatot. Az intézkedésnek azt a magyarázatát adják, hogy felsőbb rendeletre ugyanazokat az állambiztonsági óvintézkedéseket foganatosították, mint ahogyan királyi látogatások alkalmával szokták- Minden egyes váltónál forgalmi tisztviselők és egy állambiztonsági közeg vigyáz arra, nehogy valami baj történjék. Barthou és kísérete két kocsit foglal el. Természetesen diplomáciai útlevéllel utaznak és az is természetes, hogy nem vetik alá a vámszabályoknak. De igy is közel félórás késéssel indulhat csak el a vonat. Titulescu szaiouko- csiját közvetlenül Barthou hálófülkéje mellé csatolták, de Barthou csak menetközben szállt át a rendelkezésére bocsátott kocsira. Nagyvárad a határtól egy macskaugrás. A kora hajnali órákban az állomáson a hivatalos közegeken . kívül úgyszólván senkisem tartózkodik. A francia külügyminiszter alszik. Már Biharpiispökinél megindult az újságírók ostroma és Írásban feltett kérdések özönével árasztották el a francia külügyminiszter környezetét. Azt az udvaris választ kaptuk azonban, hogy Barthou alszik, várni kell. Nagyváradon két hatalmas, óránként átlagosan 100 kilométeres sebességgel haladó, feilobo- gózott és zöld gallyakkal díszített mozdonyt akasztanak a szerelvény elé- A külügyminiszter kíséretében lévő kabinetfőnök és tizennégy francia újságíró a Királyhágó természeti szépségeit csodálja és melegen érdeklődik a melléjük beosztott hatósági személyektől aziránt, hogy milyen az etnikai helyzetkép Erdélybenf vonat-jelleget kap. A csúcsai állomásépületre gyalult deszkatáblát helyeztek, rajta ez a felirás: ,;Éijen Franciaország, éljen Barthou külügyminiszter.“ A csúcsai állomáson már várják Barthou vonatát a falusi román küldöttségek Elöl nemzeti ruhába öltözött gyerekeket sorakoztatnak fel, ott van a községi román lelkész, a jegyző és. a községi biró. A tisztelendő ur pár üdvözlő szava után egy nagyváradi leányka, francia nyelven mond néhány szavas üdvözletét. Barthou fejbólintással köszöni meg a fogadtatást, Cesianu követ pedig román nyelven tolmácsolja a külügyminiszter köszönetét. Csúcsától külöuvouaton utazott Barthou
