Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-21 / 136. szám
Kimiüjsm TI ■ W1» .UH nni, m 1 pJWgw» ■ntnrete38 A román kereskedők és iparosok szövetsége még a szavazati jog megadásánál is numerus clausust akar bevezetni Ncfac.aü as á ísmnál, de a magánvállalat oknál is csak húsz bzáziiek lehet a kisebbségi alkalmazott Mindez a „V eresxtény szellem“ jegyében Az elvetemült legény nemcsak mostohaapjál, hanem gyilkos öccsét is megölte, hogy el ae árulhassa (Zilah, junius 19.) Néhány nappal ezelőtt a Zilah határában fekvő Jakabffy Miklós-féle tanyán az egyik szalmakazalban egy oszlásnak indult férfi holttestére bukkantak. A hatóságok beszállították a hullát a zilahi kórházba, ahol felboncolták. A boncolásnál megállapítást nyert, hogy a szerencsétlen embert , megfojtották, azután behurcolták a szalmakazalba, ahol rászórták a takarmányt, hogy elrejtsék. Kiderült a vizsgálat során, hogy a holttest Pop Josiffal azonos. Amint néhány nappal ezelőtt megírtuk, a zilahi ügyészség letartóztatta Laczi Györgynét, Pop Annát és Pop Sándor nevű legény-fiát. Az eset előzményei a következők: 1932 nyarán Laczi György szilágypaniti napszámos, aki két mostohafiával, Pop Alexandruval és Josiffal együtt bement a zilahi vásárra. A két Pop-fivér hazafelé jövet a Zilah határában lévő Kerekerdőben meggyilkolta Laczi Györgyöt és holttestét elásták. A szerencsétlen embert először leitatták s úgy követték el ellene a merényletet. A csendörségnek feltűnt Laczi György hosszas távolmaradása s érdeklődni kezdtek az idén holléte iránt. A két fiú, akik Zilahon szolgáltak, azt mondták, hogy más vidékre ment dolgozni, mert itt már nem tud megélni. Az asszony örökös rettegések között élt, de nem mert szólni, mert fiai halállal fenyegették, ha elárulja őket. Az egyik csendörőrmester aztán magához hivatta az asszonyt és vallatóra fogta. A keresztkérdések súlya alatt csakhamar megtört az asszony és részletesen elmondta a gyilkosság történetét. Vallomása alapján a csendörség Pop Alexandrut letartóztatta, Pop Josif- nak, a másik bűnösnek azonban nyoma veszett. A Jaltabffy-féle tanyán megtalált, holttest aztán világosságot vetett a második szörnyű büntetre. Kiderült ugyanis, hogy Pop Alexandru félt Josif öccsétől, hogy el fogja árulni, ezért elhatározd», hogy vele is végezni fog. Be is váltotta elhatározását, öccsét megfojtotta és a szénakazalba rejtette, ahol a munkások akadtak rá a holttestére. Valószínű, hogy édesanyját is meg akarta gyilkolni, mert ezzel minden tanú eltűnt volna az élők sorából, aki szörnyű bűntettéről tanúskodott volna. Pop Alexandra beismerte mindkét gyilkosságot és igy apa- és testvérgyilkosság vádját emeli ellene az ügyészség. Megnyitották Románia legmodernebb tekepályáit Kitüntetett tekézők (Kolozsvár, junius 19.) Többszáz lelkes kolozsvári lekézö jelenlétében, kedves ünnepség keretében szentelték fel vasárnap délben a Calea Dorobanţilor 12. szám alatt levő ,,Azuga Parkban“ az ország legmodernebb kettős tekepályáját, amelyhez hasonló, jelenleg nincs Romániában. Az impozáns és nagyszerű tekepálya elragadó kertben fekszik. A hosszú udvaron, a csaknem száz rréter hosszú kettős épület falát gyönyörű Zöld szőlő borítja, a magasban már kezdenek lugassá összehajolni a levelek, amelyek alatt megtérített fehér asztalerdök állnak. Talpalattnyi 3zabad he'y sincs, csak az Azuga Parkban érzi jól magát most minden tekézö, amióta elkészült a gyönyörű nyári helyiség és a nagyszerű tekepálya, A megnyitó ünnepség díszes felvonulásán Kolozsvár minden tekeklubja résztvett. Móricz Béla vezette a felvonulókat, a sportemberek kettős tekepálya két oldalán a nézőközönség számára épített tribünökön foglaltak helyet. Zegreanu kerületi elnök meleg szavak- kai üdvözli dr. Fopovici Traian egyetemi magántanár, szövetségi elnököt. Dr. Popovici méltatta a nap jelentőségét, majd megkezdődött az értékes dijak kiosztása. Serleget, arany, ezüst, tronzplaketteket kapnak a versenyzők és elismerő okleveleket. A szövetség Uv. elnökének tiszteletdijait az országos egyéni bajnokság nyertesei: Szilágyi István, Ceteras Petra, Veres Imre kapják. Károk Gyula, aki a száz dobás rekordját állította fel. arany plakettet kap. A nők közül Biluska Anna, Cimbalmos Istvánná, Nagy Lászlóné és Lusztig Kudolfné kaptak dijakat. A férfiak közül Zegreanu Joan, Felházi Árpád, Macsek Sándor, Domokos Jöz=a. Fodor Lörincz, Balba George, Baga Ferenc, Tóth Béla, Pap Béla, és Cristea Joan kaptak érmet sportteljesítményeikért. A pályabajnoki dijakat a következők (Kolozsvár, junius 19.) A munkakamarák konferenciájára való tekintettel az erdélyi és bánsági román kereskedők és iparosok uniója a munkaügyi minisztériumhoz emlékiratot nyújtott be, araciyben többek között a következőket kéri: A munkamarák jelenlegi szenátorai és képviseli nem a román nemzeti munka érdekeit tartják szem előtt, hanem a nemzetközi marxizmus hívei, tehát eltávolito\adók. Az összes állami és magánvállalatoknál a tisztviselők és munkások SO százalékának románnak kell lennie s csak 20 százalék lehet kisebbségi. Ugyanez a szem pent tartandó szem elölt a választási listák összeállítói ónál, valamint a szavazati jog megállapításánál. Rendszeres egészségügyi szolgálatot kell bevezetni, melynek minden orvosa és írás személyzete román kell legyen. Ezentúl az inasoknak csak 20 százaléka lehet kisebbségi, {nyolcvan százalék feltétlenül román kell legyen. A munkáskönyvtárak megszervezésénél, a nemzeti szempontok kell alapul szolgáljanak. Az összes vállalatoknál szigorú vizsgálat tartandó, hogy a fent- emlitett arájnyt a gyakorlatban keresztülvigyék. Nem hisszük, hogy a munkaügyi minisztérium ezeket a megdöbbentő kívánságokat figyelembe vegye. A vasútnál, a postánál s más közintézményeknél már megindult a kíméletlen hadjárat a kisebbségiekkel szemben. Ha ez a képtelen kívánság valósággá válna, még több kisebbségi jutna kenyértelenül az uccára. A világon sehol sem fordul elő, legyen az akármilyen állami berendezkedés, hogy a kisebbségeknek még a magánvállalatoknál se engedjék meg a kenyérkeresetet. A memorandum arról is szól, hogy keresztény szellemet kell a munkásságba nevelni. Már pedig ez a memorandum egyáltalán nincs keresztény szellemben megfogalmazva, mert keresztény ember nyerték: Marosán Sándor, Gálfi Gyula, Farkas Ferenc. Zegreanu Joan, Bogdán Gyula, Kuti Miklós, Popes ra Leontin, Babcsák György, Gál Adám, Salamon István. A versenyeken kívüli díjnyerteseket: Zálmann Ru.ln'- fot és Gyrrka Aladárt aranyérmekkel tüntették ki. A díjkiosztás után dr, Popovici és Móricz Béla megnyitó hem kívánhatja embertársának éhhalálát, még akkor sem, ha az kisebbségi. Különben politikai szempontból sem árul el bölcsességet az ilyen kívánság. Csak az ellenségeskedést szítja és a szélsőséges politikai áramlatok számára teremt talajt. Egy román nacionalista egylet is követeli a kisebbségiek eltávolítását a magánhivatalokból. Itt említjük meg, hogy az „Acţiunea Patriotica“ román naciojnalista egyesület a napokban Kolozsváron gyűlést tartott Mari- ncscu egyetemi tanár elnöklete alatt- Gheorghe Simon sürgette a városi román pártok összefogását a kisebbségekkel szemben, különösen Kolozsváron, ahol a közelmúltban a kisebbségiek odúig merészkedtek, hogy „a magyar jnyelvet hivatalos nyelvvé akarták tenni a városházán.“ Metesné asszony a románok Összefogását sürgette. Dragos G. dr. egyetemi tanár a kisebbésgek- nek ez ország gazdasági életéből való kiküszöbölését löveielte. Nemcsak az állami intézményektől, hanem a magánvállalatoktól is eltávo- litandók a kisebbségi mu(nkások, tisztviselők és mérnökök. A román iskolákban a kozmopolita szellem helyett a román nemzeti szellem vezetendő be. Stefan Penes, a román középosztály megerősítése érdekében felhívta a figyelmet a. román iparosok és kereskedők felsegitésere. Minden románnak kötelessége román iparostól és kereskedőtől vásárolni, jó román nem adhatja pénzét kisebbségieknek, hogy ezáltal „az idegeneket“ segítse. Csak igy lehet elérni a városok romanizálását. Dr. Aurel Hetco mérnök azok ellen beszél, akik a romániai közéletet erkölcsileg aláásták. Ezek ellen a legszigorúbb büntetés alkalmazandó, kötéllel és golyóval kell őket kiirtani, hogy a jelen ne ássa meg a román jövő sírját. dobásaikká! szentelték fel az egymás mellett lévő két tekepályát. Az Aznga Parkban modern kettős pályája, Dórczy László tulajdonost dicséri, aki közel félmillió lejt áldozott a két tekepálya felépítésére és a nyári kerthelyiségre, amelyből valóságos paradicsomot varázsolt. '•Ml
