Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-20 / 135. szám

miéhté.? Napok óta folyik a kolozsvári hadbíróság előtt a bihari kommunisták monstre porc. A tárgyalásnak egy olyan momentuma is van, amely közelebbről érdeket bennünket. Az ügyé­szi vádbCszécl vetette fel, ámbár ez sem újság elöltünk. Nem szokatlan, hogy a kisebbségekre általánosságban is rá akarják huzni a kommu- nistaság vizes lepedőjét. Pedig az ügyész ur va­lószínűleg éppen olyan jól tudja, mint mi, hogy az erdélyi magyarság egyetemétől semmi sem áll távolabb, mint a kommunizmus Az a kö­rülmény, hogy a vádlottak padjára kerülő, kommunista-váddal terhelt fiatalemberek kö­zött magyarok is akadnak, semmi mást nem bizonyít, minthogy a kommunista métely nem ismer felekezeteket, fajtákat és nemzeteket, de leginkább ott hat a méreg, ahol legkevesebb el- lentállásra talál, vagyis a legszegényebbeknél, a legcikcsercdettcbbeknél. Tehát — a magya­roknál. Nem talál talajra azonban sem a jó­zan falusi magyar népnél, sem a magyar Intel­lekt (télieknél, tanároknál, tanítóknál, orvosok­nál. hogy a városi magyar lakosság jelenté­keny részét kitevő háztulajdonosokról ne is be­széljünk. A katonai ügyésznek ez a beállítása (ebéit semmi más, mint hangulatkeltés. Pedig veszélyes dolog ezzel éppen akkor operálni, amikor a közvélemény amtigyis túl érzékeny és izgatott, és. könnyen hajlamos az ilyen han- gulatkeliési kísérleteket készpénznek venni. Reméljük éppen ezért, hogy az ügyész ur a jö­vőben nem hangulatkeltéssel, hanem tények­kel fogja vádját alátámasztani. * A Székelyföld egyik legszebb, erdőkoszo- ruzla része az Erdővidék, ahol évtizedek óta kegyelettel őrzött emléke a 48-as nagy idők­nek két emlékoszlop, amelyek at - osztrákokkal vívott harcok örök mementójemak készüllek. Az impérinmváltozás óta is helyén maradha­tott ez a két monument am és már azért sem bánthatta a hatóságok szemét mert az erdélyi románság nem vett részt egyik oldalon sem abban a két ütközetben, amelyre a kőoszlopok emlékezteitek. .4 románságnak sem hazafias, sem kegycleles érzéseit nem sérthette a két em­lékmű, bizonyára ezért nem bántotta senki. Most mégis lebontották, nem tudni miért, ki­nek a parancsára. Mi a hazafisúyot agy fogjuk fel, hogy jó magyarok vagyunk, de a jó románt mindig megbecsültük. 1Azok az elesett széke­lyek. akik a ledöntött oszlopok alatti sírhelyen majdnem száz év óta pihennek, nem érdemel­ték merf ezt a kegyeletsértést, amit csak egy módon lehet jóvátenni: állítsák vissza az em­lékműveket! AKTUÁLIS ORVOSI KÖNYV, MELY MINDENKIT ÉRDEKEL Dr. Lukács Pál szakorvos Az elhízás és a snványitó gyógyeljávtísoh 126 oldal, 14 ábrával Rövid kivonat a gazdag tartalomjegyzékből: A normális emberi test — A belső szekreéció — Az anyag és energiaforgalom élet- és kortaná­nak alapvonalai — Az elhizás létrejötte — Az elhizás általános megítélése — Az elhizás külső formái — Az elhizás okozta belső elváltozások — A szív és a véredények — Tüdő — Emésztő szervék — Az idegrendszer — Az elhizás külön­leges típusai — Miért hízunk — Miért fogyunk — Az elbizá? megelőzése _ Az elhizás gyógyke­zelése — A táplálkozás — A fogyasztás — A fogyasztás módjai — A diétás fogyasztási mód­szerek — A diétás módszerek gyakorlati kivi­tele — Ivókúrák — Fogyasztás izommunka által Vizgyógyászati eljárások, stb. stb. stb. Ára 90*— lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Oluj, Baron L. Pop ucca 5. A pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén vidékre is szállítjuk. Bármily 3 könyvnek egy­szerre való megrendelése esetén postaköltséget nem számítunk KntTlUjsXG ____ a —«wwBPfii.iai, mini,«. Ribbenlropt Hitler belső barátja Parisba érkezeit Hitler: „Vem csinálunk összeesküvéseket más hatalmak ellen!“ \x, olasz sajtó szerint a római tárgyalások legfontosabb ered­ménye Ausztria függetlenségének biztosítása (Róma, június 18.) Hitler és Mussolini találkozását a Mesaygeto hosszasan kommen- tálja meg megállapítja, hogy a tárgyalások legfontosabb ered­ménye Ausztria függetlenségének a biztosítása volt. Olaszország a középeurópai kérdést csupán kétoldali szerződések megkötésével látja bíz-' tositóttnak és úgy az Anschluss, mint a restauráció csak súlyos zavarokat idézne elő. A külföldi sajtó megállapítja azt is. hogy Mussolini és Hitler párhuzamosan kivannak együttműködni a dunai medence rendezésének kérdésében. Ez a kérdés azonban közvetlenül érinti Ausztriát és Magyarországot. Miután a római egyezség szerint Ausztria, Magyarország és Olaszország minden őket érintő nagy kérdésben együttesen járnak el, valószínű, hogy a három állam külügy­miniszterei között újabb megbeszélések lesz­nek. Ezt megelőzőleg Dollfuss és (tömbös fognak együttes tárgyalásokat folytatni. Dollfuss különben tegnap ismét Buda­pestre érkezett, hogy résztvegyen a nemzet­közi mezőgazdasági konferencia záróülésén. Valószínű, hogy a kél államférfit! a velencei tanácskozások eredményét is meg fogják beszélni. Hitler szülővárosa Dollfuss mellett (Been, június 18.) Két nappal a velencei találkozás után Braunauban, Hitler szülő" városában, amely osztrák földön, de nem messze Bajorországtól fekszik s amelytől csak egy folyó választja el, ma ünnepélyes megnyilatkozás volt Ausztria függetlenségé­ért és a nemzeti szocialista terrorizmus ellen. A hazafias front 15.000 tagja vonult fel az osztrák nemzeti zászlókkal -feldíszített váro­son. A tüntetők a következő felirásu táblá­kat vitték a tömegben: Még Hitler szülő­városa is hü Dollfusshoz. A város Dollfussf és Starhernberbet díszpolgáraivá választotta. Starhemberg beszédet tartott, hangsúlyozva, hogy Ausztria népe jogos önvédelemben van a terroristák ellen. A braunai manifesztációval- egyidejűleg a bajorországi Simbachban a nemzeti -szocia­lista szervezet tartott tüntetést Hitler szüle­tésnapja alkalmából a braunai tüntetés ellen­súlyozásaként. Mussolini Rómába hivta a kisantanl külügyminisztereit Belgrádi tudósítónk jelenti: A Pravda azt a szenzációs hii't közli, hogy Mussolini a kis- antant államok külügyminisztereit tanácsko­zásra hivta össze Rómába, hogy különböző nemzetközi problémákat megvitassanak. Értesülések szerint a kisantant bukaresti konferenciáján erről a meghívásról nem lesz szó, mert a kisantant addig nem megy Rómába, mig Olaszország és Franciaország egymásközt nem tisztázzák az összes függő kérdéseket. Hitler nyilatkozata ('Berlin, junius 18.) A türingiai Gerában tegnap gyűlést tartottak. Göbbels propaganda- miniszter beszélt, aki támadta azokat, kik kritizálják Hitlert és a nemzeti szocializmust. Hitler vette át a szót ezután és többek kö­zött a következőket mondotta: — Hogyha megkérdeznek: Mit szándéko­zom tenni a világbéke érdekében, azt válaszo­lom, hogy megtanítottam egy 70 milliós népet arra, hogy ne csak magát tisztelje, hanem a többi nemzetek jogait is. Azt akarjuk, hogy a többi államférfiak is megtanítsák népeiket erre, hogy respektálják almások jogait. A jogegyenlőségről beszélve a kancellár ki- jelentette: — El vagyunk határozva, hogy senkinek sem engedjük meg létjogunk elrablását. Mikor jogegyenlőséget kérünk, azt a választ kapjuk, bogy ebben az esetben szükséges, hogy a többi államok növeljék fegyverkezésüket. Mi igy felelünk: Megtehetitek, mert nekünk nincs szándékunkban megtámadni titeket. De elég erősek akarunk lenni, hogy védekezhessünk, mikor megtámadnak minket- Nem csinálunk Összeesküvéseket más hatalmak 'dien, de óv­nunk kell magunkat az ellenünk irányuló összeesküvésektől. Békét akarunk, de az utolsó csepp vérünkig védekezni fogunk, ha megtá­madnak bennünket. — Kézbesítési vagy más előfizetési rekla­mációkat kérjük közvetlenül a kiadóhivatalnak levelezőlapon, vagy 508. sz. telefonon bejelen­teni. Kiadóhivatalunk azok orvoslása iránt nyomban intézkedik. A római egyezség kiszélesítése (Páris. június 18.) Von Ribhentrop, Hit­ler külön megbízottja a leszerelési kérdésben Pársba érkezett és hosszú megbeszélést foly­tatott Barthouval. A lapok szerint a francia külügyminiszter Németországnak Genf be való visszatérését kívánta, mint az európai béke egyik biztositékát. A látogatást nagy érdeklődéssel kísérik politikai körökben. (Páns, június 18.) A francia sajtó élén­ken foglalkozik Barthöü és Ribbentrop talál­kozásával. A Petit Párisién szerint a találko­zástól semmi komolyabb eredményt nem sza­bad várni, mert annak csupán tájékozódó jellege van. A két államférfin kétizben talál­kozott egymással, de egyik esetben sem ho­zott eredményt a tanácskozásuk. A Le Jour­nal úgy látja, hogy Rippenirop a Barthou­val való együttlét alkalmával igyekezett megtudni tőle keleteurópa-i utjának célját. (Páris, juniu 18.) A lapok foglalkoznak a Barthou—von Ribbentrop-féle találkozás körüli diszkrécióval. A Le Journal cimü lap Ribbentropot, Hitler egyk bel^ö munkatársát a német diplomácia franktirőrjének nevezi, akinek megbízatása kényes missziókat vé­gezni, anélkül, hogy kompromittálná a hiva­talos diplomáciát. A lapok azt hiszik, hogy Ribbentronüak az lenne a küldetése, hogy információkat szerezzen a francia-szovjet ■ kötelékekről, amelyek nyugtalanítják Berlint, A Le Journal azt is írja, hogy von Ribben" trop azéiJ is volt Parisban, hogy megállapítsa Barthou bukaresti és belgrádi utjának céljait és megtudja, miben áll a tényleges közeledés Paris és Moszkva között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom