Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-18 / 134. szám
VASÁRNAPI KRÓNIKA mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmMwmmmmmammmm Pályaválasztás KELETiUjSJÍO —gasagaa mm dJhrnad a nőnéd a dedvence, adi a disztingvádságot a fö von- zóeröned tedinti: JOCKEY CLUB IVIZ nők, akik szeretik a halvány színeket, a fény- — télén selymeket, a ruházat egyszerű szabását, akik előnyben részesítik a fekete, vagy szürke csukott autót a vörös roadsterrei szemben, akik tisztában vannak azzal, hogy a férfiak meghódítására más eszközök is rendelkezésre állanak, mint rikító ruhák, mértéktelen ruhakivágások — minden kölnivíznél szívesebben használják a Jockey Club kölnivizet. A Jockey Club elővarázsolja egy virágoskert minden illatgazdagságát a tavaszi éjszakán... Édes és mégis álható illata van, mert drága esszenciákból készült, amelyeket ördögi ügyességgel kevert a parfümgyártás művészetének mestere. Jockey Club a disztingvált höigy kölnivízé« EAU DE COLOGNE JO A kolozsvári magyar főiskolai hallgatók szerkesztésében „Pályaválasztási Tanácsadó és főiskolai tájékoztató“ cimmcl egy meglehetősen vaskos (120 oldalas) füzet jelent meg a papokban. Okos és hasznos könyv ez. Különösen ami azt a részét illeti, amely a középiskolát elvégzett diákoknak fontos információkat ad a beiratkozásról, az ehhez szükséges okmányokról és azok megszerzésének módjáról, a bukaresti és kolozsvári diákSnternátusokról, a diák- segélyezésről és felsorolja azokat a főiskolákat, amelyekre a leérettségizett diák felvételét kérheti. . ^ _ ’ r A „Pályaválasztási Tanácsadás*' már nem olyan egyszerit kérdés, amit konkrét adatok közlésével lehetne megoldani. A szerkesztők szemmelláthatólag zavarban is voltak, hogy milyen formát találjanak feladatuk megoldására. Pedig milyen könnyű lett voljna a dolguk, hogyha elővehettek volna egy statisztikát és szűkszavúan csak annyit közöltek volna, hogy évente ennyi és enpyi állás üresedik meg itt és itt, tehát a főiskolai hallgatók már eleve tisztában lehettek volna vele, hogy milyen pályáknak áll az útja nyitva előttük és egy könnyű valószinüségi számítással előre láthatták voljna egész életútjukat. Ez a „Pályaválasztási Tanácsadó“ azonban maga a pesszimizmus, a keserű kiábránditás. Vegyük csak sorra: Az egyházaknál. Azt hinné az ember, hogy itt mégis csak megnyílik valami lehetőség a szorgalmas, tehetséges, lelki adottságokkal is felkészült ifjúra nézve exisztenciája megalapítására. Azt mondja a szerkesztők által megkérdezett gyulafehérvári római katholikus főtanfelügyelő, dr. Boga Alajos: „Amig iskoláinkban közel 110 tanári katedra van, addig tanárjelöltjeink száma jóval meghaladja a 150-et. A számok beszélnek. Épnél többet alig mondhatunk. Egy-két évig még minden végzettet elhelyezünk de azután...“ Dr. Illyés Gyula ref. egyházkerületi előadó: „Ma Erdélyben református papi pályáról, mint elhelyezkedési lehetőségről nem lehet beszélni. Azért, mert nem elhelyezkedési vagy megélhetési lehetőség. Mint szolgálatról és hivatásról lehet itt egyedül szó.“ Illyés Gyula ezt a pesszimista megállapítását a lelkészek csekély javadalmazásával indokolja. Hozzáteszi, hogy a figyelmeztetés pem elijesztés akar lenni, hanem szigorú önvizsgálatra és önkritikára buzditó szó. Amj a református tanári állásokat illeti, évenként 15 üresedő helyre lehet számítani, ebben a pillanatban pedig 200 kálvijnista magyar tanárjelölt van a kolozsvári egyetemen. Nem indokolatlan tehát a felsóhajtása: „Hova tesszük a kétszáz tanárjelöltet, ha végez?“ Gálffy Zsigmond, az unitárius kollégium igazgatója konstatálja, hogy a következő tiz éven belül csupán francia és romája nyelvszakos tanárt tud az unitárius kollégium alkalmazni, egyebekben pedig azt tanácsolja, hogy csak a legkiválóbbak tanuljanak tovább. Jogászok■ Hatfaludy Pál dr. ügyvéd azt mondja, hogy jogvégzett ifjú számára valamennyire is kielégítő elhelyezkedési lehetőségek igen gyéren találhatók. Jogászanyagban a termelés évek óta sokszorosan felülmúlja az utánpótlásra megkívánt szükségletet. Orvosok■ „Menjen-e egyáltalában orvosnak magyar ifjú?“ — ezzel az egyetlen mondattal jellemezzük azt a perspektívát, amit Jancsó Béla dr. az orvosi pályára nézve felállít. Mérnöki pálya. Végre egy optimista vélemény! Eexner Béla okleveles vegyészmérnök ugyanis azt ajánlja, hogy aki alkalmasnak találja magát rá, lépjen erre a pályára, mert van munka és feladat elég, sokkal több, mint amennyi ember van. A gazdasági pálya. „Akinek földje nincsen, az csaknem kizárólag az államnál helyezkedmmmmmmmmmmmmmmm* ummtmoamamuaumBm hetik cl- Ez pedig csaknem teljesen lehetetlen kisebbségi sorsban. De ha kivételesen mégis bekerül, mindenkor ki van téve az elbocsátás veszélyének. Török Bálint gazdasági egyleti igazgató mondja ezt és sajnos, el kell hinnünk, amit mond. Kereskedelem és ipar. Bereczky Ernő dr. iparkamarai titkár szerint a kereskedelmi pályákon vannak lehetőségek, de csak úgy, ha ezeket magunk teremtjük meg. Hozzáteszi, hogy az uj magyar kereskedő-nemzedék gyermekeinek vissza kell térniök a faluhoz, ahol igen nagy hivatása van a termelő és érté-, kesitő szövetkezeti hálózatnak. Ezt azonban előbb meg kell teremteni- Az ipari pályát illetőleg a kisipar jelentőségére utal. Kovács Dezsőné abszolút realitással látja azt, hogy a főiskolai diplomát szerzett lányok legnagyobb részét egyáltalában nem tudja elhelyezni az erdélyi magyar társadalom- Ö csak azt tudja ajánlani, hogy menjenek gazdasági pályára, ahol, ha nem lépnek fel túlzott igényekkel, szerény, de biztos kenyeret kereshetnek- A háziipar további szervezése is nyújt lehetőségeket, de a legfontosabb, amit minden magyar lánynak szem előtt kell tartania, hogy ne válogasson a becsületes kenyérkereseti alkalmak között. Dióhéjban összefoglaltuk a fentiekben a magyar ifjúság számára a pálya-„kilátásokat“. Kétségkívül sivár és megdöbbentő kép! Mi csak azt tehetjük hozzá, hogy soha bele nem nyugodhatunk abba, hogy tervszerűen a gazdasági válságot még sulyosbbitva tették lehetetlenné a magyarság számára az állam, a köz- igazgatás, vasút, posta stb. szolgálatába állást. Évek óta egyetlen kisebbségi if ju nem kerülhetett be állami állásba. Ez ellen kell harcolnunk minden erőnkből, energiánk megfeszítésével. Annyiszor esik szó mostanában a numerus claususról. Rendben van, de követeljük és harcoljuk ki a numerus clausust az állam tisztviselői karának minden kategóriájában. (sz.)
