Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-18 / 134. szám
Zcpviselöfcáz BUDAPEST V. ' tm p»mi ţwm ~~yW Itmumtr Wo, Î4.3W—-W7T, Hétfő, 1934. funius 18. — ira tej Előfiietési árak belföldön: Egésa évre 800, félévre 400, •tígredérre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy érre 50, félévre 26, negyedévre 12.60, egy hónapra 6.50 |*engű. Egye* számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAO VARPARTI SAP XVII ÉVFOLYAM — 134. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ K X I) KE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Goj-KoUranrá», Baron L. Pop ucea 8. szám. Telefon: 50». — LerSetoes Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek mm küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Csak türelem! Mussolini és Hitler megegyezésének mérlege: Ausztria íiig^eílenségé- uek elismerése, Kémetorüxág: visszatér a jSíépszöveíségbe, Németország belép az ola^K-o^ztrák-uiagyar gazdasági szövetségbe Forr és háborög a világpolitika, a belpolitika is uj meg uj fordulatokat jelent és a Kávéházi Konrádoknak bőséges alkalmuk van arra, hogy felállítsák a horoszkópokat. Beváltja-e Hitler azt az állítólagos ígéretét, amit Velencében tett volna Mussolininak a Népszövetségbe való visszatérésről és az Ausztria elleni kíméletlen harc beszüntetéséről? Mi lehet az oka annak, hogy az oroszromán megegyezésről nem volt szó a t rónbeszed- ben, megvaiósitja-e Tatareseu azt a tervét, hogy a parlament nyári szünete alatt rendeletekkel kormányozza az országot? A belpolitikái és világesemények záporában szinte elsikkad az a hir, bogy Anglielescu ur, aki nyilván alaposan fel van paprikázva azért, hogy Bratianu Dinu lefaragta a kultusztárca költségvetését, nem hajlandó még haladékot sem adni a magyar tanároknak és tanítóknak, kíméletlen ül nyelvvizsgára állítja őket, tekintet nélkül arra, hogy átestek-e vagy sem már ezen a vegznturán, román, vagy külföldi egyetemen szerezték-e n diplomájukat? Vájjon mi rejlik e mögött a kérlelhetetlen hajlíthatatlanság mögött Valami fantasztikus és zseniális Ötletre kell gondolnunk, valami olyasfélére, amilyen például a vasutasok nyelvvizsgája volt, ahol, ha százan állottak a bizottság elé, százat, ha ötvenen, akkor ötvenet buktattak meg. Voltaképpen Columbus tojása az egész. Vizsgára kell állítani a tanárokat és tanítókat, mi sem könnyebb, mint beírni a jegyzőkönyvbe az „elégtelen“ osztályzatokat, aki megbukott, az nem tanithat s ha nincs tanár, akkor nincs kisebbségi iskola- Lehet, hogy erre még Anghelescu miniszter ur sem gondolt, de az abszurdumok fokozásának magas iskolájában még ez is beköver- kezhetik. Kit érdekelnek azonban az ilyen bagatellek? Hiszen nincs román politikus, akit ennél sokkal fontosabb kérdés, a saját személyének mentése és egy praktikusabb politikai koncentrációba való beállítása ne foglalkoztatna. Maniu ur bokros gondjai aköré a téma köré fonódnak, hogy bent maradjon-e a pártban, kibéküljön-e Vaidával és megadja-c legmagasabb hozzájárulását a személyi gárda felállításához? A román politika aprószentjei, Goga, Bratianu Gheorghe, Iunian, Argetoianu és társai viszont az ábrándok ködéből szeretnének már a kormányutódlás elismertetésének igérot- l’öldjére eljutni. Pedig például Argetoianu ur csak nemrégiben zengett lelkes hozsannát a székely faj kiválóságáról, nem felejtvén el, hogy csekély számú mandátumainak egyikét egy székely megye szállította, de azt igazán nem lehet kívánni tőle, hogy törődjön a székely ifjúságot jóra nevelő tanítókkal és tanárokkal. I Ugyan mit is okvetetlenkednek ezek a magyarok? Torkig.van már velük mindenki. Mennyi dolgot adnak azoknak az uraknak, akiket hivatalból rendelnek ki a nyelvvizsgákra és a fegyelmi bizottságokba. Anélkül, hogy külön napidijat állapítanának meg eziránvu munkájukértKülönben is megmondta a kolozsvári hadbiró- ügyész, hogy minden kisebbségi már ab ovo kommunista, tehát igazán nem érdemlik meg a kíméletet. Szóval érik a kisebbségi kérdés, £s ha igv haladunk, akkor nemsokára megérjük, hogy maguk az elfásult magyarok sem fognak róla beszélni! Egy kis türelmet, uraim! (Velence, június 16.) Hitler és Mussolini, amint azt előre lehetett látni, igen fontos kérdésekben egyeztek meg egymással. A megegyezés legfontosabb pontja, hogy Ausztria függetlenségét Néme' • , mg is garantálja. Németország ígéretet tesz, hogy nem avatkozik Ausztria beliigyeibe és hogy amennyiben elismerik a fegyverkezés egyenjogúságát Németországnál is, úgy haladéktalanul visszatér a NépszövetségbeA tárgyalások eredményét már a tegnap délutáni órákban hirül adták- Tegnap délután hat órakor Mussolini hatvanezer lelkes hallgató előtt beszédet mondott a királyi palota erkélyéről. Beszédében többek között a következőket mondotta: „Azért találkoztunk, hogy szétoszlassuk a felhőket!“ — Azért találkoztunk, hogy szétoszlassuk a felhőket, amelyek elhomályosítják az európai politika életének eget. Meg kell menteni még egyszer: borzalmas alternatíva előtt áll az európai népek lelkiismerete. Este a sajtó számára az olasz külügyi sajtófőnök Giano számolt be az elért eredőiéA német lapok egyébként a következő hivatalos kommünikét közük a velencei találkozásról: Az olasz kormány feje és a német, kancellár a pénteki nap folyamán folytatták az általános politikai ügyek és különösen a két országot érdeklő kérdések megvitatását. A megbeszélések a teljes megértés szellemében folytak le. A két államférfiéi személyes órinf- kezése állandósulni fog. Későbbi órákban a német hivatalos sajtó- szolgálat is megszólal: A hivatalos sajtószolgálat megállapításai Mussolini és Hitler találkozásáról azzal a megállapítással kezdődnek, hogy sem Oaszországban, sem Németországban az okos emberek nem fognak arra várni, hogy ezekből a tárgyalásokból paragrafusokba foglalt egyezmény szülessen. Mindamellett, még a külföldön is, akik bizonyos gyanúval nézik a találkozást, rá kell jöjjenek arra, hogy a Mussolini—Hitler találkozás hasznára lesz nemcsak a két ország egymásközti viszonyának, hanem az egész európai politikának és útmutatásokat fog hozni a még fennálló ellensényekröl- Közölte, hogy Németország elfogadta Olaszország álláspontját és hozzájárult Mussolini középeurópai ujjárendezési tervéhez- Közödé továbbá, hogy Olaszország és Németország közösen a csoport, vagy blokkrendszer kiküszöbölését követik• A két ország minden állammal együtt keresi majd meg az egvütt- müködést. Hitler és Mussolini találkozása e beszámoló szerint a hatalmak közötti egyetértés és a nemzetközi együttműködés lehetőségét készítette elő. Németország hajlandó visszatérni a leszerelési értekezletre és a Népi zövetségbe, A sajtófőnök azonban erről a fontos eseményről részleteket az újságíróknak még nem adott. Meglehet, hogy a német hajlandóság véglegessé válása még bizonyos tárgyalásoktól függ. Németország elfogadta Olaszország álláspontját arra nézve is: hogy Ausztria függetlensége továbbra is fenntartandó■ A dunai kérdések tekintetében azon az atapoft, hogy Ausztria független marad, a két hatalom szintén megegyezést hozott létre. geskedések és ellentétek megoldására. A hivatalos közlemény felemlíti, hogy a német kormány feje több esetben javasolt személyes találkozást, saját maga nyújtván kezet a francia kormánynak, hogy igy megbeszélést hozzanak létre, de visszautasításra-talált, Franciaország jogos példát vehetne az utóbbi hetek eseményeiből, hogy kilépjen zárkózottságából és* pozitiv módon együttműködjön az európai népek boldogulására és a világbéke megteremtésére. A külföldi sajtó kommentárja, (Budapest, június 16.) A magyar közvélemény a velencei megbeszélések értelmét Mussolini és Hitler nyilvános kijelentéseiben keresi, különösen Mussoliniéban. Azt hiszik, hogy a találkozás mérlege szerint Olaszország garantálja Németország békés intencióit, inig Hitler statusquot garantál Ausztriában- A Népszövetséget illetőleg az a vélemény, hogy Németország kész visszatérni oda, hogyha iemet hivatalos jelentés