Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-17 / 133. szám

2 KutnUjsiCB H A mozi bukása Erdélyben A regéli filmképvisclelek járták ki rideg üzleti érdekből a magyar filmfeüratok betiltását — A kormány azzal, hogy beviszi a nyelvkérdést a moziba, magának árt, mert a tönkrement mozik nem lógnak tudni adót sem fizetni — A közönsé­get a szórakozástól fosztják meg, az államot a bevételtől (Kolozsvár, június 15.) A mai leromlott gaz­dasági viszonyok mellett a mozivállalkozás egyike azoknak az iparágaknak, amelyek még valameny- nyire meg tudnak birkózni a vállalatok elé tor­nyosuló nehézségekkel. Ámbár ezen a téren is ro­hamosan romlottak az állapotok azóta, amióta Madgearu beleszólott a mozgófényképszinházak jegyeinek ármegállapításába, nem kis károkat okozva ezzel a mozisoknak. Most azonban ennél sokkal radikálisabb, a mozikra nézve katasztrofális, a közönségre nézve pedig sérelmes és megdöbbentő „ujitás“ életbelép­tetéséről van szó. Sőt már az intézkedés meg is történt, csak minden pontjának végrehajtását kü­lönböző terminusokhoz kötötték. Ha a rendelkezés foganatosítása teljes mértékben bekövetkezik, ak­kor az erdélyi mozisok becsukhatják a boltot, a közönség pedig véglegesen megfosztódik a mozi­látogatás szórakozásától. Román filmek. A mozik „megrendszabályozására“ irányuló intézkedések egyike az, hogy a filmeket forgalom- bahozó ügynökségek ezentúl minden előadásra ke­rülő film után 4000 lejt kötelesek fizetni, valami irói alapra. Ezenkívül külön százalékokat fognak levonni a román filmgyártás céljaira- Eddig a dolog rendjén is volna, mert ilyenfajta burkolt adók más államokban is vannak és nem lehet kifo­gásolni azt. a törekvést, hogy minden nép igyek­szik megteremteni a hazai filmgyártást, amely a többségi ncp nyelvét szólaltatja meg a mozikban. Tilos a magyar felirat. Ennél sokkal sérelmesebb a kormánynak az a „reformja", hogy ki akarják küszöbölni a mozikból, végső fokon a külföldi fibneket, rövid idő alatt pedig a kisebbségi nyelveken irt film­feliratokat. Ami erdélyi vonatkozásban - annyit jelent, hogy ezentúl a mozgószinházakban előadásra kerülő filmeket csak román feliratokkal szabad ellátni s a magyar, illetve német magyarázó feliratokat •használni nem szabad. Miért fog megbukni Erdélyben az egynyelvű mozi? A mozi: alapjában véve népszórakozás. Kö­zönségének túlnyomó része olyan kisjövedelmű, szegény emberből áll, akinek úgyszólván egyetlen öröme a mozielőadások látogatása. Munkás embe­rek, kisiparosok, bolti lányok, tehát iskoláztatásuk kezdetleges, anyanyelvükön kivid más nyelvet nem ismernek. De még azok számára is, akik tudnak románul, de családjaikban és társaságukban ma­gyarul beszélnek, nehézségekbe ütközik egy pilla­natok alatt eltűnő filmfeliratot más nyelven ki- betüzni. Nem nehéz megjósolni, hogy a magyar- nyelvű, a szász városokban pedig németnyelvű filmfeliratok eltűnése minden átmenet nélkül el fogja szoktatni a közönséget a mozgószinházak látogatásától. Arról nem is beszélünk, hogy ezektől a szem­pontoktól függetlenül is megalázó, hogy a kor­mány bele akar nyúlni a kisebbségi közönség szó­rakozásába és magánvállalatokat akar teljesen in­dokolatlanul rákényszeríteni arra, hogy üzleti ká­rukra belevigyék a mozikba a nyelvproblémát- Azt a szempontot is meg kell említenünk, hogy az erdé­lyi magyar közönség, amely a román nyelvvel szemben soha sem tüntetett és mindent elkövetett a megtanulására, a mozit _ összekötve a kelle­mest a hasznossal _nyelvkurzus céljaira is fel­,használta, összehasonlítva az egymás mellett bé­kén megférő feliratot a magyar szöveggel. A regáti filmesek üzleti trükkje. Érdeklődtünk illetékek helyen arranézve, hogy voltaképpen, hogy vetődött fel most az impérium- változás után 15 év múlva ez a kérdés? Rendkí­vül érdekes az, amit megtudtunk. Ebben az eset­ben nem is nacionalista kezdeményezés, hanem a regáti filmesek rideg üzleti érdekei állnak a mozifeliratok kérdése mögött. Ezi, »szerint ugyanis a helyzet a következő: A nagyrészt Bukarestben székelő filmképviseletek két kiadásban kénytele­nek kiadni a mozisoknak kölcsönadott filmek kó­piáit. Az egyik példányon _ ez a bukaresti és más regáti városok mozgószinházai számára ké­szült — kizárólag román felirat van, tehát ezt az erdélyi mozisoknak nem adhatták át. El kellett ké- szittetniök tehát filmeknek vegyesnyelvü felira­tokkal ellátott kópiáit is. Bizony ez pénzbe került: egy-egy filmnél a különbség 60 _70 ezer lej. így * I. II. III. IV. V. VI. (XewyoTk, junius 15.) Lezajlott a „nagy" mérkőzés. SzembeálltaU egymással a box fejedelmei, hogy meg­vívjanak a „ktrályság“-ért. Es az amerikaiak izgalma átcsapott Európára is, itt is elfogta a láz azokat az embereket is, akik sohasem is láttak boxmérközést. A két ellenfél: Primo Camera: 205 cm. magas, olasz, 125 kiló, 23 éves és olyan feltartott orral viseli a világbajnoki övét, mint egy becsület, vagy térdszalagrendct. Max Baer: ISS cm. magas, amerikai zsidó, 95 kiló, 25 éves s az orrát csak most kezdi fennhordani. Színhely: Newyork. Közönség: 80,000. Cél: Lehetőleg agyonütni egymást. Szóval a két úriember félmeztelenül (egyetlen őszinte vonás a boxban!), 80 ezer ember harsány buz­dítása közben egymásnak rontott. Az egyik, hogy megtarthassa a világbajnoki övét, a másik: hogy letép­hesse derekáról és a magáéra csatolja. I. menet: Max Baer, a fürge kis kanárimadár kö­rülcsacsogja a 125 kilós nyershuscsomót, de közben nem feledkezik meg a nézők iránti kötelességéről s akkorát töröl szive választottjának orra alá, hogy el­nyúlik, mint a béka. II. menet: Camera úgy érzi magát, mintha a macs­kával együtt egy többszemélyes egérfogóba került volna s bújna is valami alkalmi Uhukba, de Ilyesfé e azon kívül, amit ö üt a levegőbe, nem található a ring területén. Duzzog s izzad, akár egy sörös ló. Baer pe­dig szemtelen. Csak egy pillanatnyi elrévedezés, máris pofon töröli. III. menet: EJgyformán vérzik mindkettőjük teste. IV. menet: Camera erejének végső megfeszítésé­vel utolsó kártyáját akarja kijátszani, csakhogy Baer sipista és nem ugrik be. V. menet: A talian prüszköl s szívesen otthagyna csapot-papot, de a közönség vélt akar látni dollár­jaiért s a betyárbecsület se engedi, hogy aránylag könnyű testi sérülésekkel elszeleljen. Kapkod, csap­kod, mint egy hülye, vérzik az orra, a szája s talár, a lelke is, hogy ez a kis mitugrász ennyire okvetetlen- kedik. VI. —XI. menet: Bódultán, tengve-longve menetröl- menetre az ájulás partján hadonászik Camera egy­szer csak: puff! — akkorát kap, Hogy belenyög. Vi­lágbajnok: övét annak jeléül, hogy feladja a harcot, ledobja a ring közepére s beleroskad egy székbe. Mar. Baer feltartja két kezét: győzött. A közönség tombol. eszeltók ki aztán azt a trükköt, hogy a kormány­hoz felírnak az egynyelvű mozifeliratok ügyében. A filmkópviscletck tulajdonosai között is vannak józan és gondolkozó emberek, akik belátták, hogy ez a krajcároskodás végeredményében . drága" ár lesz, mert a magyar feliratok nélkül forgalomba!}»- zott filmeket a közönség nem fogja lá­togatni, a mozisok tönkremennek cs en­nek ők fogják megadni az árát­Az akció megindítása ellen tehát tiltakoztak és egyelőre a többiek is úgy tettek, mint akik meg vannak győzve. Ugvlátszik azonban, hogy alattom- ban mégis megindították az aknamunkát, amely aztán „sikerre“ is vezetett. Minden különösebb előrelátás nélkül tisztá­ban lehet mindenki vele, hogy a rendelet végre­hajtása után az erdélyi városokban megbukik a mozi. A magyar közönség nem fog moziba járni, de az állam is elesik tekintélyes adójövedelmek­től. És a regáti filmképviseletek is keservesen fog­ják majd belátni, hogy kapzsiságuk őket is tönkre­tette. Camera sir. -400 ezer dollár tiszta jövedelem, amit azonban azonnal lefognak a hitelezők. Mig a 80.000 főnyi közönség lelkesen ünnepelte ez uj világbajnokot, Camera öltözőjébe menekült, ahol teljesen összetörve, sírva adott nyilatkozatot a sajtó­nak. Az olasz ökölvívó elmondta, hogy kificamította a kulcscsontját, már az első menetben. Ez olyan fájdal­mas volt, hogy nem tudta fenntartani egyensúlyát és azért esett le a földre oly gyakran a mérkőzés folya­mán, nem pedig ellenfele ütései következtében. Már az első menettől kezdve nehezen tudta folytatni a küz­delmet, mert balesete miatt fürgesége hiányzott és a fájdalom is nagyon kínozta. Camera ezután hangsú­lyozta, hogy egy pillanatig sem kérte a blrőt, hogy szüntesse be a küzdelmet, mint azt a nézők hitték. Az olasz cxvilágbajnokot azután az orvosok bekö­töztek, több zuzódása is van, amelyek gyakori leesésé­nek a következmenyei. — Spanyol piaristák Kolozsváron, Ritka vendégek jönnek szombaton Kolozsvárra a piaristákhoz. Két spanyol piarista, Garrido Tamás, akit. a római piarista generális vizitá- torként küld a középeurópai piarista provin­ciákba és kísérőiéként Picanyo! Leodegariits, generálisi titkár. Útjukban az ausztriai, len­gyel, csehszlovák és magyar provinciák meg­látogatása után érkeznek Romániába. Itt a papokban látogatták meg a nagykárolyi és máramarosszigeti piarista rendházakat, va­sárnap Kolozsvárt lesznek, hétfőn pedig Vise­grádi Lajos piarista rendfőnök és a ház több tagja kíséretében Temesvárra utaznak, almi keddén, június 19-én a romániai piarista vend tartományi nagygyűlésén fognak elnökölni. Mindkét spanyol piarista kiváló személyiség. Mindketten a rend egyetemes kormányzásá­ban a rend római generálisa mellett töltenek be fontos szerepet- Mindketten a rendnek ne­ves történetírói és szerkesztői a rend latin - nyelvű folyóiratának, a Rómában megjelenő Ephemerides Colosa net ianac-nak Vrvsárnapi itt tartózkodása alatt a vizitator a piaristák templomában 30 órakor ünnepi misét is fog celebrálni, amelyen a főtéri plébánia-templom énekkara fog énekelni, Zsizsmann Rezső kar­nagy vezetésével. Select Mozgó- Feiix Bnessart oj^rettje: „ _ _ a többi szerepekben: Georg Alexander, Ki ad egy csőket i Marion Taal, Teo Lingem Nyolcvanezer néző 400,000 dollár rekordbevétel Max Baer legyőzte Carnerát, a bonc eddigi világbajnokát — Camera azzal védekezik, hogy már a játék elején kificamította kulcscaontjdt

Next

/
Oldalképek
Tartalom