Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-13 / 129. szám
KEllTtüJSBG Kinek: fan igaza /enteilte és Síéltelyo li «ä reálból n»? a semmifőszéknelíy ragy Manoilescu Sfrunganak ? A* nímintszter igazságosztása — A karói agrárdráma mcglsmétliHlöli Kalotaszegcn ; (Kolozsvár, június 11.) A kolozsmegyei Zentelke község közbirtokosságának huszonhat tagja van, ebből kettő román, a többi magyar. A közbirtokosság háromszáz holdnyi földje, .höl 1928-ban 139 hold földet kisajátítottak, ebből 58 hold kaszáló, a többi erdő. A kisajátítás a székelyói románok javára történt, akik azonnal birtokba vették a kisajátított területet. 1929-ben a Comitetul Agrar a kisajátítást megsemmisítette s ennek alapján a zentelkeiek a jxatóságok közbenjöttével birtokba akarták venni a visszajuttatott földeket. Azonban ap érdekelt románok kapával, kasszával támadtak & hatósági személyekre és a zen telkei közbirtokosság tagjaira. A közbirtokosság birtokháborítás cimén heperelte. a székelyóiakát a bánffyhunyadi járás- bíróságon, ahol a pert meg is nyerték- A fellebbezés során a kolozsvári törvényszék a székelyói románok javára döntött, de végső fokon a semmitöszék 1930-ban a közbirtokosságnak adott igazatAzonban a zentelkeiek mai napig sem tudták jogos tulajdonaikat birtokba venni. A rengeteg kilincselés ellenére sem tudtak érvényt szerezni az ország legfelsőbb bírósága jogerős döntésének. Ismeretes, hogy Tatarescu minis* .terelnök a kolozsvári látogatása alkalmával a kormány tagjaival kiment Bánffyhunyadra is. A közbirtokosság ekkor kérvényt nyújtott be a miniszterelnökhöz és sérelmének orvoslását kérte. A kérvény eredménye az volt, hogy Ma. uolcscii Strunga földművelésügyi alminiszter csütörtöki Kolozsváron tett látogatása alkat. mával kiment Bánffykunyadra is s magához hivatta a háborúskodó feleket. A közbirtokosságot két tagja képviselte, akik elő akarták adni az alminiszternek a dolog előzményeit. Azonban elbeszélésük során csak a birtokhábo- ritási per megindításáig juthattak cl, mert a jelenlévő vidéki hatalmasságok megakadályoznák közbeszólásaikkal a- panasz előadását. Ek kor a közbirtokosság képviselői az Ítéleteket akarták előmutatni, de ez sem sikerült nekik. Ezután sor került a székelyói jegyző kihallgatására- Ez azt javasolta, hogy adjanak a közbirtokosságnak elvett földjeik helyett 120 hold erdőt a bánffyhunyadi határbólDunca Jenő prefektus erre kijelentette, hogy ez sem lehet, mert a hunyadi háromszáz hold erdőre hat román község is igényt tart- Legfeljebb 40 holdat kaphatnak. Az alminiszter megkérdezte a közbirtokosság képviselőitől, hogy elfogadják-e ezt az indítványt? Ezek kijelentették, hogy erre nincs meghatalmazásuk. A miniszter felkérte őket, hogy beszéljék meg a dolgot társaikkal. A megbeszélés után a közbirtokosság négy tagja bement az alminiszter- liez és kijelentették, hogy nem fogadhatják el az ajánlatot, nemcsak azért, mert a felajánlott erdő értéke hasonlíthatatlanul kisebb, hanem már azért sem, mert a Í0 hóid erdő használatában a, szóban forgó román községek úgy is megakadályoznák őket. Manolescu Strunga alminiszter ekkor furcsa kijelentéseket tett: — Értitek-e a román nyelvet, beszéltck-e románul? Mert annak idején ti is kényszeritette- tefe arra, hogy megtanuljunk magyarul. Mi vezetjük Romániát, ha nem tetszik, ahogy vezetjük, menjetek át a- határon az igazságért. A jelenlevő csendőrkapitánynak pedig ezeket mondta: — Kapitány ur, a földeket továbbra is Székelyó község fogja használni, mert én majd egy uj, ilyenértelmü határozatot hozatokA közbirtokosság tagjai jogaiknak ilyen sárbatiprása után lelkűkben egy újabb keserűséggel hazamentekManolescu Strunga alminiszter magatar tása érthetetlen és megdöbbentő- Neki tudnia kellene, hogy a román alkotmány a bírói és végrehajtó hatalmat egymástól elválasztja s úgy az alkotmány, mint az összes törvények féltékenyen örködnek a bírói függetlenség felett. Hova fog ez vezetni, ha a bírói fórumok ítéleteit választási érdekekért a kormányok és közigazgatási hatóságok figyelembe nem veszik és önkényesen megváltoztatják? Vagy ha kisebbségekről van szó, ez is lehetséges? Ha egy vidéki csendőrőrmester, vagy más hatalmasság Magyarországra küldi az ország hatóságai előtt jogot kereső magyarokat — ezen nem lepődünk meg. Hiszen egy csendőr- őrmester műveltsége és politikai látóköre megengedhet ilyesmit. De, hogy egy alminiszter, aki a kormány képviseletében jár el, ilyesmit mondjon, valóban szomorú. Eddig mindig azt mondták, hogyha igazság kell nekünk, ne menjünk Genfbc, hanem keressük igazunkat az ország birói fórumai és hatóságai előtt. Most pedig a kormány egyik tagja nem is Genfbe, hanem egy másik államba küldi a jogosan pa- naszkodókat. Á liberális párt tanulmányi körének folyóirata, a Democraţia, egyik régebbi évfolyamában cikket közöl a párt egyik vezetőjétől, aki ott nyíltan bevallja, hogy mig az ókirálysági Könyvnap Az irodalom remekei kitűnő kiállításban, nevetséges olcsó árban. Csak annyi példány jön, amennyit azonnal előjegyeznek. Ady összes tersei. Lexikonalak, vászonkötés. Le ’ 600 lap, hófehér papir ............................ 120-— Babits: Az Európai irodalom története, 369 lap . 100 illusztráció, hófehér papir. aranyozott' egészvászonkötés ........ .................. 96 — Mécs László válogatott versei. Nagyalak, vászonkötés, hófehér papír ................ ... 90 — Guiácsy: Fekete vőlegények. 3 kötet, 800 lap. egészvászonkötés ...................................... 165 — Jókai: Az aranyember. Hófehér papir, 450 lap, 78 — Lambrecht: Az ösembfr. 380lap. lex konalak, 156 kép, 90 tábla, 3 térkép .................. 165 — Lyka: Kis kiinvv a művészetről, vászonkötés 90 — Barát—Éber—Takács : A művészet története. 427 képpel, rengeteg színes műmelléklettel. 671 lap, hatalmas lexikonalaku kötet, vászonkötésben ........................................... 4S0'— A mű I-ső kiadása félbőrkötésben még kap ható Lepagenál, kevé: példány. 480 lejért Szász Károly: A világirodalom nagy époszai, cca 1000 lap, 2 kötet, vászonkötés ....... 180'— Molnár Ferenc: Pál utcai fiuk. Gyönyörű uj kiadás, díszes kötés ................................. 60 — Körmendy Ferenc : A boldoz emberöltő. 800 lap, nagy alak, vászonkötés .................. 109 — Szép Ernő: Dali-dali dal. 260 lap, vászonköt. 57’— ugyanaz fűzve ........................................... 27-— Márai Sándor: Egy polgár vallomásai. 320 lap. előjegyzésben fűzve 60 lej. kötve ............ 90'— Földes: Mária jól érett. 264 lap, egészvász, k. 8F— Török Sándor: Az idegen város. Rendes ára fűzve 210, kötve 300 lej. Könyvnapi előjegyzésre kötve ....... ............................ 81 — Káth—Végit István; Magyar kuriózumok. 300 lap illusztrálva, vászonkötésben, nagy alak, fehér papir ....................................... 162'nmi! rendelje meg ! Ha beküldi a pénzt, franco Kapja. mihelyt megjelent ILepag'e "Íífár földreformot szociális szempontok vezették, az erdélyinél a nemzeti szempontok voltak a fontosabbak- A liberálisok egyik vezető emberének erre a megállapítására nyilvánvaló bizonyítékul szolgál — egyebek közt — a bánsági telepesek, a harói csángók, a csiki magánjavak esete s végül a zentelkei közbirtokosság földjeinek kisajátításaDe a dolognak van még egy másik szomorú oldala is. Köztudomású, hogy a háború előtt Erdélyben a román és magyar parasztság a legbékésebben megfért egymás mellett. Azonban a földreform igazságtalanságaival az ellenségeskedés magját vetették el a két nép közé. A román parasztság egyrészében — sajnos, — az a meggyőződés alakult ki, hogy jogerős bírót Ítélet végrehajtását is megakadályozhatja, ha erőszakos magatartást tanusit és a magyaroktól még azt a kis földet is visszatarthatja, amelyet a törvényes fórumok meghagytak s amely nyomorúságos megélhetést biztosítana számukra. Védőrség a Mátyás-szobor előtt Károly, unit. esperes Kellemes és jóleső meglepetésként hatott a szemlélőre a közeli napokban Kolozsvár történeti nevezetességekben gazdag gyönyörű főterén egy újdonság. A Mátyás királyszobrot közvetlenül övező pássitos terület virágoskertté Változott. Ennek a minden elismerésre méltó intézkedésnek — az önként értetődő aesthetikai szemponton kívül — legközvetlenebb jelentősége az, hogy — egy finom gondolat révén — védelemben fog részesülni egy igazán védelemre szonda hely, amelyet eddig a gyermeki csintalanság és játékos kedvtől nem lehetett megőrizni. A virágok, mint védőrség! magában is megragadom szép költői göndólat. Hát még aztán az abból kivillanó gondolat szimbólikus értelemben és jelentőségben ■..! önkéntelenül is eszembe ötlik — erre gondolva — egy háborús epizód. Az önkéntes, aki mellesleg iró is, pillanatokig vonakodik o megfigyelő tiszt utasítását követni s a távcsövet helyéből más irányba fordítani, nehogy az azon pihenő gyönyörű pillangó elrepüljön. „Mert“ — úgymond — „higyje el őrnagy ur, ennek a lepkének van igaza és nem a mi rengeteg ágyúinknak“. Vájjon nem lehetne-e ezt a virág-védőrsé- get mindenüvé kiállítani? Vájjon nem kapcsolódhatnék össze a szépnek kultuszában minden emberteremtménye Istennek faji és felekezeti különbség nélkül?! ... Vájjon nem kellene-e mindenkinek megérteni azt, hogy — a miként a virágok sokfélesége színben és illatban egyaránt gyönyörűséges az alkotó előtt — úgy a közös, édes Atya előtt is mindeneknél kedvesebb látvány lenne, ha- egyének és népek — testvérekként — egymással egyetértésben, gyűlölködés,» féltékenység és elfogultság nélküli nemes versenyben élnék a maguk sajátos egyéni és népi életét?-Feleljen a kérdésekre kiki lelkiismeretb szerint! Vajha igy felelhetnének — minden gátlás nélkül — mindazok, akik népek és nemzetek sorsának intézői!! Akkor a leszerelés kérdése sem lenne többe megoldhatatlan probléma. Bizony a Mátyás király szobra előtti véd őrségnek „van igaza" s azoknak, akik erre hallgatnak s ettől tanulnak... — Kézbesítési vagy más előfizetési rekla mációkat kérjük közvetlenül a kiadóhivatalnak levelezőlapon, vagy 508. sz. telefonon bejelenteni. Kiadóhivatalunk azok orvoslása iránt nyomban intézkedik. Irta: Ürmösi
