Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-01 / 120. szám

«ipViBeionaz v ÜÜDJIPEST V. Péntek, /?>,?#. jfunius 1. — ira 5 ffMi ’plfRÜTBP iS Iwbs«t*t ff ft S4JSS*—'l*7’7 Előfizetési árak belföldön: Égésű évre 800, félévre 400 ORSZÁGOS MAOY iRPAíT \P Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: ClnJ-Koíozsráf, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy YVTF tf'VP'fif V A \í _ ton t-vvTVI Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: érre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 AVU' t'DUUAJl 1-U. ciuj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Felelős szerkesztő; SZÁSZÉT U E. bilid vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. A francia-orosz házasság: Sztálin még © héten bejelenti Oroszország; belépését a Népszövetségbe Szeptemberre várják Oroszország1 felvételét —• Litvinov beszéde széles kommentárokra adott alkalmat Bfassisii azt javasolta, hogy Bolívia és Paraguay számára szüntessenek be minden fegyverszállítást (Genf, május 30.) A ‘^szerelési konferencia j színtelen beszédei között egyetlen érdekesebb Litvinov beszéde, amelyet az európai sajtó szé­lesen kommentál. Litvinov beszédében a mai válságért a német külpolitikát tette felelőssé. Szerinte nincs más megoldás, mint a teljes le­szerelés. A Népszövetség mellett külön béke­szervet kell felállítani. A leszerelést nagyban elősegítené, ha a szomszédos államok között mindenfelé regionális szerződések jönnének létre és megvalósítanák az általános megnem­támadási szerződést. Litvinov tegnapi beszédé­ben kijelentette azt is, hogy nem hive a reví­ziónak, mert az csak háborúra vezetne és ma területek átadását békés utón nem lehet elkép­zelni. Bukaresti lapok genfi tudósitói szerint feltűnést keltett Litvinovnak az a kijelentése, hogy as uj Oroszország véglegesen lemondott a cári Oroszország hódításairól- Ezt a kijelen­tést úgy értelmezik, mint biztosítását a bessza- rábiai politikai ténykérdésnek . Litvinov beszédének kommentárja. Litvinov genfi beszédét az egész francia sajtó kedvezően fogadja. A Petit Párisién irja, bogy Litvinov a béke megszervezéséhez komoly közreműködést jelent. A Petit Journal kije­lenti, hogy a Rajnán tuli események arra kész­tetnek, hogy senki sem tekintse elhanyagolan- dónak a biztonsági fogalmat. Echo de Paris azt hiszi, hogy Litvinov beszéde Paris, Moszkva, An­kara és a kisantant közös megegyezésé­ből született, Litvinov offenzivája lehe­tővé fogja tenni a leszerelési konferen­cia meghiúsulása esetén a tényleges fe­lelősség megállapítását. Az Oeuvre genfi különtudósitója irja, hogy Litvinov beszéde nagy feltűnést keltett és senki sem kritizálja Franciaországot, amiért hozzá­járult az Oroszországgal való közeledéshez. Az angol sajtó álláspontja nem ilyen határozott, csak a liberális és munkáspárti lapok méltat­ják kellőképpen az elhangzott beszédet. Oroszország bejelenti belépését a Népszövetségbe. Az orosz kérdéssel kapcsolatosan jelentik bogy Stalin legközelebb hivatalosan bejelenti bogy Oroszország elvi fenntartások mellett be lép a Népszövetségbe- Ezen „elvi fenntartáso kát“ azonban elintézettnek vélik, mert Francia ország és Oroszország között már létrejött e tekintetben is a megegyezés. Oroszország be­lépését a Népszövetségbe a szeptemberi ülésre várják­Mussolini javaslata körül Genf ben aligha jön létre leszerelés, de he­lyette létrejön egy szokatlan frigy: francia-orosz szövetség. Litvinov, akit a német sajtó ,.a francia nagyvezérkar ügyvédjének“ titulál, a népszövet­ségi fővárosban hatalmas beszédet mondott, igaz, a leszerelési konferencián és nem a népszövetségi tanácsban, de már nincs messze az idő, amikor a szovjet részt fog venni a világ többi hatalmassá­gainak zenekarában, hivatalos jelleggel is. A világ mindenesetre változott. Engedtek elveikből az eu­rópai államok is és engedett a szovjet is. A Kreml­ben váltig hangoztatták, hogy a bolsevista Orosz­országnak nincs helye ebben a jellegzetesen, pol­gári, tehát. semmittevésre kárhoztatott alakulat­ban és lám,, Oroszország akkor siet a Népszövet­ségnek. a védelmére és akkor igyekszik erkölcsi presztízsével alátámasztani ezt az intézményt, ami­kor régebbi jóslata ezúttal beigazolódottnak lát­szik: a Népszövetség inog és összeomlással fe­nyeget. Vájjon mi lehet az oka eurielT a hirtelen pál- fórdulásnakf Mi a magyarázata, hogy a nyugati barbárság diplomatája, Litvinov, az elegáns fran­cia akadémikus, Barthou karján libeg be a nagy politika tánctermébe? Honnan fuj a szél, hogy az orosz bolsik egyszerre szalonképesek lettek, sőt. több mint szalonképesek: azonnal kimondják reájuk, hogy felsőbb osztályba léphetnek és máris a belépés tényével megkapják a Népszövetségben a kivételes helyet, az állandó tanácstagságot. Mindennek oka a leszerelés, illetve le nem sze­relés körül támadt zűrzavar. Franciaországnak biztonsága érdekében szüksége van hatásos part­nerre, és ezért kacsintgat Oroszország felé, még akkor is, ha Oroszország még ma sem hajlandó el­ismerni a francia részről oly sokat emlegetett cári adósságokat. A francia-lengyel barátság is megin­gott és hogy Franciaországnak meglegyen a kellő ellensulyozottsága Keleten, fel kellett támasztani a régi francia-orosz együttműködést. Leszerelésről a leszerelési konferencián már rég nincsen szó. Lit­vinov jelenléte az orosz-francia és ezzel kapcsola­tos török-kisantant diplomáciai tárgyalások már mind a felszerelés jegyében folytak. Oroszország ma nem egyéb, mint egy európai hatalmi blokk haderejének létszám-emelése. Oroszország ezúttal tankokat, erődítményeket, repülőgépeket, muní­ciót, messzehordó ágyukat jelent, Oroszország, mint argumentum szerepel a genfi tanácskozáso­kon, felelet Németország állítólagos kihívására, arra a francia sajtóban gyakran emlegetett tényre, hogy Németország lázasan késziti elő az uj hábo­rút, fegyvergyárai éjjel-nappal üzemben vannak és kémiai ipara összeütközések esetén félelmetes csodákat igér. Érthető tehát, hogy akkor, amikor a francia sajtó örömujjongással, az angol sajtó rezerváltság- gal, az olasz sajtó nyugtalansággal kíséri Litvinov bemutatkozását, a német sajtó a francia-orosz hy- men-hirt fogcsikorgatva és tomboló türelmetlen­séggel fogadja. A sakkhuzás Németországnak szól, de majd a jövő fogja megmutatni, hogy okos volt-e a sakkhuzás. A béke érdekében, az európai kiengesztelődés érdekében semmiesetre sem volt az. A Journal‘ de Italia vezércikkben foglalko­zott a genfi eseményekkel és azt mondja, hogy a leszerelési kérdés eddig csak arra volt jó, hogy szembeállítsa egymással a különböző nem­zeteket- Mussolini legújabb terve kiegyenlítette a leszerelési értekezlet ellentéteit, mivel el­ismerte Németország fegyverkezési jogát, de elismerte a nemzetek fokozatos lefegyverkezési kötelezettségét, illetve annak szükségességét is Mussolini tervezete volt az egyetlen, amelyet Németország tökéletesen elfogadott. A lap azt javasolja, hogy a mai hely­zetben el kell halasztani az értekezlete­ket, nehogy azok még nagyobb vesze- delmpket idézzenek elő­Londoni jelentés szerint az egész britt sajtó kifogásolja Mussolininek ama kijelentéseit, amely szerint „a béke következményei nyo­masztó és negativ hatással vannak az ember erényeire“. Ezek a kijelentések élénk kritikát vonnak maguk után azoknak a lapoknak a ré­széről is, amelyek eddig általában Mussolini mellett foglaltak állást. Tárgyalják a Bolivia és Paraguay konfliktust. A Népszövetség uj ülésszaka ma délelőtt ismét megnyílt. Zárt ülésen Bolivia és Para­guay viszályával foglalkoztak. Mindkét állam miniszterelnöke táviratilag kérte fel a Népszö­vetséget, hogy a Népszövetség közvetítsen oly tekintetben, hogy a támadó felek ne vegyék ágyutiiz alá a békés lakosságot. Massigli indít

Next

/
Oldalképek
Tartalom