Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)
1934-05-13 / 106. szám
2 KlLETIÜlSlTG Vasárnap, 2334. május 11 VASÁRNAPI KRÓNIKA Újságírók Mához egy hétre, piros pünkösd napján közgyűlést tartanak Erdély kisebbségi újságírói Szovátán- Hat-hét évvel ezelőtt xüég nagy esemény volt égy ilyen njságiró-gyülés, lázasan készülődtek'rá önödén erdélyi városban az újságírók, a kovmány: is felfigyelt rá, nem egyszer hivatalosan képviseltette magát, előkelő bukaresti újságírók is megtiszteltetésnek tartották, hogyha meghívtuk őket- Ezek az idők azonban elmúltak. A régi, szép tervek, programok is köddé foszlottak. Hogy miért, annak a történetét nem lehet néhány szóval elmondani. Inkább arról kellene beszélni, hogyan lehetne a sok hibát jóvátenni, pótolni az elmulasztottakat és még szebb jövőt építeni annál is, ahogy valamikor kiterveztük. Ez azonban nem ezeknek a soroknak a feladata, ezt oldja meg a közgyűlés úgy, ahogy tudja. Az újságírókat általában nem nagyon szeretik. Békében lenézték, volt idő, a konjunktúra rövid átmenetében, amikor a lapok megerősödtek és az újságírók is ki tudtak verekedni a maguk számára tűrhető életstandardot, amikor irigyeltek, most pedig senki sem törődik ve-* lünk, A valóság.azonban.az, hogy a három korszak közül níost vagyunk a léglerongyóltabb állapotban- Sivár jelen, kietlen jövő. Az állam- rezon minden kisebbségi újságíróban irredenta őrszemet lát, az állam természetes ellenségét. Ez a véleménye a román közvéleménynek is, amely napról napra azt olvassa lapjaiban, hogy ez és ez az újságíró állott államellenes izgatással vádolva a törvényszék előtt, ezt és ezt mondta az ügyész, igy Ítélkezett a bíróság. Nem csoda tehát, ha a köztudatba beleette magát az a felfogás, hogy valamennyien megértünk a fegyházra és csak a túlzott méltányosságnak köszönhetjük, hogy mégis szabadon járunk- 'Egy jól ismert kolozsvári ügyész a jó minapában megfogta az uccán az egyik magyar politikust, akivel szintén összeütközése volt a tárgyalóteremben. — Én önre nem haragszom — mondotta —. mert tudom, hogy amit irt. azt meggyőződésből, önzetlenül: irta, de az újságírókat gyűlölöm. mert pénzért követik el sorozatos hazaárulásaikat. Amikor ez a politikus elmondta nekem ezt a párbeszédet, mosolyogva tette hozzá: — Én arra azt feleltem, hogy igaza van az ügyész urnák, mégis csak felháborító, hogy az újságíró urak pénzt fogadnak el a munkájukért é§ nem halnak éhen, hogy ezzel is bebizonyítsák önzetlenségüket. Az ujságiró csakugyan fizetést kap, hogy mennyit, erről ezúttal ne beszéljünk- Csak annyit jegyzek meg, hogy senkinek sem lehetne oka irigykedésre akkor sem, ha pontos számokat írnék ide. Hogy az ügyészek már hivatalból sem rokonszenveznek velünk, ebbe már valahogy bélé is nyugodnánk. (Ámbár ez sem logikus, mert minden törvényszék területén legalább' egy ügyész a kisebbségi lapok ellenőrzéséből éh Ha mi nem volnánk, mindjárt megszűntet uének az erdélyi városokban egv-ogy ügyészi állást.) De miért nem szeret a kisebbségi közönség? Ezt már nehezebben tudom megérteni. Nincs olyan igazságtalanság, hatósági túlbuzgóság. érintse az a közt, vagy egyeseket, amelyet az ujságiró szóvá ne tenne, ha tudomást szerez róla, különösen pedig, ha felkérik rá. Az újságírónál ismeretién fogalom, ha. eseményekről van szó, az a félelem, hogy kérdőre fogják vonni, bíróság elé állítják. Egészen bizonyos volt például, hogy a sinfalvai dolgok megírása miatt tucatszámra fognak megindulni a bűnvádi eljárások. Én még sohasem hallottam, hogy ujságiró még a legkisebb, log jelentéktelenebb volontör is, azon a címen tagadja meg a munkát, hogy neki abból kellemetlensége lehet. Szinte megfejthetetlen rejtvény ez a nyíltan soha ki nem mondott, de eltitkolhatatlan ellenszenv. Magyarázatokat azonban sokszor hallhatunk. Közismert érv például, hogy az ujságiró felületes. .,nom jár utána a dolognak.'“ Ezzel szemben igen sok sajtópür abból származik, hogy az újságírónak hiteltérdemlö személyektől nyert információiról utólag kiderül, hagy mégsem éppen ugv történt minden, ahogy előadták. Azt is hallani szoktuk, hogy az n.jságWllill—ill'IIIIMIHIIIIi IIHHIIIilil r UWMMtMIfetíiW író tudásában nem eléggé alapos, de pretenziók- ban annál gazdagabb. Lehet, de vájjon miért kell általánosítani? Minden tanár egyformán tudós és miden orvos .Purjesz, vagy Semmelweis? Azok számára, akik az- újságírókkal szemben táplált hagyományos ellenszenvet nem tudták még legyőzni, sőt ha lehet, még jobban megnövelték, szeretnék valamit ideírni. Ez a pálya, — ha egyáltalában annak lehet nevezni ezt az állami nyugdíjjal is hebiztositatlan, a legszomorubb öregséggel járó foglalkozást — ma még kevésbé van rózsákkal kikövezve, mint valaha. Uraim és hölgyeim, a mi életünk nem majális! Akik belesodródtak az „ujságiró- rendbe“, azokat sem irigyelni, sem lenézni nem (Kolozsvár, május 12.) Szombaton reggel Kolozsvárt is megjelentek a félelmetes kolum- bácsilegyek. Különösen a Hója környékéről jelentették a kolumbácsi-légyek rajait, de a szél a Monostori uţţa is ;,sodorta, őket. Sőt már a feolumáesilógynck emberi „sebesültjei“ is vannak Kolozsváron. Az állatorvosi hivatal egyik tisztviselőjét és egy vágóhídi szolgál is megcsípték és múló roszullétet okoztak. Érdekesnek tartjuk a kolumbáesi légy „természetrajzát“ s a veszedelmes féreggel foglalkozó kutatások legújabb eredményeit ismertetni az alábbiakban: Az Aldunától indulnak körútjukra. A kolumbácsilégy igazi hazája az Alduna vidéke. Az Aldunába folyó sebes vizű, kristály tiszta hegyi patakokban éli le álca életét és onnan rajzik ki, rendesen meleg májusi napokon. Az utóbbi években mind messzebb fekvő területekre jutott el ez a veszedelmes vérszivó. Most már Bánffyhunyad környékén is nagy károkat okozott. Itt sok bivaly és sertés esett a kolumbácsUegyek csípésének áldozatául. A kolumbácsilégy három milliméter hosszú legyecske, megjelenése alkalmával olyan tömegesen szokott fellépni, hogy rajai valósággal elsötctitik az eget. A háziállatok veszedelme. A kolumbácsilégy rajokban támadja meg a legelésző állatokat és nem tesz különbséget szarvasmarha, ló és sertés között. Ismeretesek olyan kártételei, például az 1880-as évek elején, amikor az Alduna mentén szarvasmarhák és sertések ezrei estek marásának áldozatául. Évtizedekig emlékezetes marad a kolum- bácsilegyek pusztítása miatt az 1923-as év. 1923-ban Románia területén 16.474 szarvas- marha és 2843 disznó pusztult el. A kolumbácsilégy elsősorban az állat szőr- telen testrészeit támadja meg. Ezenkívül kedvenc támadási helyek számára a test különböző nyílásai, mint az orr, fül, szem és száj környéke. A holu m bácsilegyek az orrba be is hatolnak és az állat orrának nyálkahártyáját össze csípik. Ez okozta azt a, balhiedelmet, hogy az állatok halálát tidajdonképpen fulladás okozza. Az orr bedagad, az állat nem tud lélegzőim és fulladás következik be. A kolumbácsUegyek csípéséből származó veszedelem több körülményből tevődik össze. Már sokszor maga az a tény is végzetessé válik, hogy a légy-rajok a szerencsétlen állatokat csípéseikké,! halálra űzik. A kifárasztott és el- kinzott állaton a csípés után sokszor már egy félórára jelentkeznek azok a jellemző tünetek, amelyek az állat halálát okozzák. Nagy izga szabad, különösen nem ma, amikor a sorsunk paraszttól az arisztokratáig körülbelül egy sikon mozog. Nem kérjük, hogy különösképpen szeressenek, csak tárgyilagos Ítéletet kérünk. Mindenkit aszerint ítéljenek meg, hogy menynyit ér a saját személyében. Ujságiró kollégáimat pedig arra akarnám figyelmeztetni, hogy közgyűlésünkön őrizzék meg azt, ami pályánk legnagyobb értéke. A mi sorainkba idáig nem tudott belopabodni a faji és felekezeti gyűlölködés, főleg pedig a pártpolitika semmiféle formájában. Nemrég ez utóbbi pontnál történt egy ballépés, ügyeljünk, hogy ezentúl még gondosabban elkerüljük. tottság lepi meg az állatot. Nehezen lélegzik, pulzusa gyorsan ver, a szív rendetlen. Nagy láz közben következik be a halál. A könnyebb kimenetelű esetekben a láz alább hagy és az állat jobban lesz. Az állatok boncolása alkalmával megállapították, hogy nemcsak helyi gyulladások lépnek fel a kolumbácsUegyek csípése után, hanem például még a szivburokban is elváltozásokat találtak. Ezenkívül a májban, agy velő ben, különböző mirigyekben találtak súlyos kórbonctani jeleket. v A kolumbács: légy mérge. Az ntóbbj évekig általános volt az a felfogás, hogy a kolumbácsilégy csípése azért veszedelmes, mert az orr bedagadása után az állat megfullad. Már több tudományos alapja volt annak a felfogásnak, hogy a csipés által okozott helyi gyulladások elmérgesedése okozza az állatok elhullását. A legújabb kutatások szerint minden kétséget kizárólag bebizonyosodott, hogy a kolumbácsilégy éppen olyan mérges állat, mint például a vipera. Csipés alkalmával tehát a kolumbácsilégy szívóján keresztül méreg jut az állat szervezetébe és ez a méreg okozza azokat a súlyos tüneteket, amelyek minden kétséget kizárólag a súlyos mérgezés bélyegeit viselik magukon. A kolumbácsilégy mérgének vizsgálata alkalmával azt is megállapították, hogy főképpen a lélegző idegközéppontot bénítja és görcsös összehúzódásokat okoz- Rendkívül érdekes kísérleteket végeztek tengeri malacokon és há- zinyulakon a kolumbácsilégy mérgére vonatkozólag. Vizes kivonatokat készítettek a kolum- búcsilegyek fejéből és azokat a kísérleti állatokba fecskendezték be. Rövid idő múlva görcsös és f'ulladásos tünetek között pusztultak el az állatok. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kolumbácsUegyek mérge ellen az állatok bizonyos határig imunizálódnak■ Ha ugyanis kora tavasszal kis mértékben összecsípik a kolumbácsUegyek az állatokat, azok a későbbi nagy rajzáskor nem esnek áldozatul a legyek csípésének■ Ez is minden kétséget kizárólag igazolja azt. hogy a kolumbácsilégy veszedelme abban rejlik, hogy mérges és csipés alkalmával éppen úgy hat az állat szervezetében a méreg, mint kigyómaráskor a kigyóméreg. Hogyan védekezzünk a kolumbács! légy ellen? A kolumbácsilégy rajzás! ideje áprilistól májusig tart- Erősen veszélyeztetett területeken, meleg napokon az állatokat a rajzási idő Szász Endre. SELECT MOZGÓ VACSORAN Edna Ferber é- Georg Kaufmann nagysikerű színdarabja nyomé főszerepekben Amerka legkiválóbb művészei. Ma utoljára! YQLCKOR n készült szenzációs film, KCve^mü»,: ft rOltâlVOS Hajó Rendkívül izgalmas film, — egy gőzhajó rendőr-inspektorának kalandjai. ammos Dltf&l Rendezte és főszerepben : irf&SIf !f rIVI vipera mérfjéiie* hasonló halasa van ci kolírnibácsi lecşy csipésénelc Hogy kell védekezni az embernek, hogyan kell megvédeni az álfalokal? — Kolozsvárra is elsodorta a szél a légyrajokat %
