Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)

1934-05-09 / 103. szám

Képviselőház BUDAPEST V. Előfizetési árak belföldön: Égés* évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon; Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 650 pengő. Egyes számok az Ibnsz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 103. SZÁM, Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda; Cluj-Kolozsr&r, Baron L Fop ucca 5. Mám. Telefon; 90S. — Levéletmí Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Törökország1 a világpolitikában A törölt külügyminiszter a napokban ismét Bukarestbe utazik. Általában: a török külügymi­niszter sokat utazik. Törökország szemmel látható­lag mindinkább belekapcsolódik a nemzetközi po­litikába. A háború után Törökország nem viselkedett túlságos nemzetközi előzékenységgel. Nem igyeke­zett belépni a Népszövetségbe és nem tagja a Népszövetségnek még ma sem. Szövetségeseit is úgynevezett „rossz társaság“-ból válogatta ki. Oroszországgal kötött megegyezést és bár a török nacionalista államot az orosz kommunista állam­tól világok választják el, a barátiig közöttük szi­lírd és állhatatos. Mostanában Törökország, _mint szomszédja, Oroszország, — kivonult a politikai póttartalék­ból és a nemzetközi diplomácia íromszolgálatába került. A balkán-paktum megkötésénél Törökor­szág már tényezővé vált. Meg is becsülték a szom­szédok, mert Törökország, amely a békeszerződé­sek korszakában manu brevi fejezte ki ellenkező álláspontját, most egyszerre a legbuzgóbb antire- vizionista lett. A balkán-paktumnak ugyanis az a lényege, hogy biztosítsa a határok sérthetetlensé­gét. Törökország nagy előszeretettel biztosítja a más országok határainak a sérthetetlenségét. Nem törődik azzal, hogy Bulgária rosszalását szerzi meg, annak a Bulgáriának, amely a világháború­ban „váll-váll mellett“ Törökország mellett küz­dött a központi hatalmak soraiban. Dehát ilyen dolog a politika. Érzelmi rugók nem számítanak. Törökország­nak most az az érdeke, hogy mint konzervatív tényező illeszkedjék be a világpolitikába. A jelek azt mutatják, hogy ilyen fellépés mellett sok mindent elfelejtenek neki a hatalmak. Dehát, hol találja meg számítását Törökország a világpo­litikában? Bizonyos vonatkozásban felvilágositást nyújt erre a külügyminiszternek nemrégiben tar­tott expozéja, amelyben az olasz-török konflik­tusról tesz említést. Olaszországnak jelentős kül­politikai érdekei vannak Ázsiában, amelyek közel­ről érintik a török érdekeket. A külügyminiszter hangoztatta ugyan, hogy Olaszország és Törökor­szág között zavartalan a jóviszony, de el kell ké­szülni Törökországnak eshetőségekre és ezért jött kapóra Törökországnak is a balkáni paktum, amelynek bizonyos olaszellenes éle van. Kitűnik ez abból is, hogy Görögország ellenzéki nyomás alatt ugyan, de a paktumból való kilépéssel fog- lalkozik, mert nem akarja megzavarni a hagyo­mányos olasz-görög jóviszonyt. Törökországnak érdeke az is, hogy mind több barátot szerezzen a Szovjetnek s „a te barátod az én barátom, vagy az én barátom a te barátod" elve alapján. Már a múltkoriban szállingóztak hí­rek, hogy Tevfik Rüdzsi bey azért akar átjönni Bukarestbe, hogy majd Titulescuval együtt utaz­zanak Moszkvába. A török külügyminiszter tehát, hol itt közvetít, hol ott, látszólagosan önzetlenül, de a kulisszák mögött számítva arra, hogy politi­kai jó szolgálataiért gazdasági ellenszolgáltatáso­kat kap. Barthou egyes lapok szerint Olaszországban akarja megtalálni azt a partnert, akit esetleg Lengyelországban vészit el. Törökország Romá­niában és Jugoszláviában találja meg partnereit a hajdani Bulgária helyett,Németország Lengyel- országban és igy tovább. A világ mindenesetre forog! A Magyar Párt elnölci tanácsa nagyfonlosságu ülést tartott Kolozsvárt Állásfoglalás a miniszlerclnökneb a „történeti jóvátételére vonatkozó kijelentésére — A Székelyföld javára sürgős se" gitséget kér a Magyar Párt és szorgalmazza az iskola" autonómiát — A hitelszervezetek kiépítése ügyében köz" gazdasági értekezletet fog összehívni (Koloss vár, május 8.) Nagyjelentőségű ülést tartott ma a Magyar Párt elnöki tanácsa Kolozsváron- A magyarság égető nagy problé­mái kerültek napirendre, amelyekre nézve el­nöki tanács nagyjelentőségű határozatokat hozott. Az Országos Magyar Párt elnöki tanácsa folyó hó 8-án délelőtt 10 órai kezdettel ülést tartott a párt központi irodájában. Az udvarhelymegyei választás. Az elnöki tanács mindenekelőtt az udvar­helymegyei időközi választás kérdésével fog­lalkozott és az ottani tagozat javaslatára kép­viselőül dr. Abrudbányai Edét jelölte. A közel­jövőben megejtendő közigazgatási választások­ra vonatkozóan megfelelő utasítást adott a ta­gosatok elnökségeinek. A „történelmi jóvátétel”. Az elnöki tanács megdöbbenéssel vett tudo­mást Tatarescu miniszterelnök urnák néhány nappal előbb Kolozsvárt tett azon kijelentésé­ről, amely az erdélyi románság javára a „tör­ténelmi jóvátétel" szükségét, mint kormányzati programot hangoztatta, amelynek megvalósí­tása az elnöki tanács nézete szerint Erdély többi népei életérdekeinek elhanyagolásával volna egyértelmű. Az elnöki tanács hivatkozik az egyenlő elbánásnak azon kötelezettségére, melyet a román állam nemzetiségi megkülön­böztetés nélkül az országot alkotó minden nép javára nemzetközi szerződésekben vállalt és an­nak alapján kéri és követeli, bogy mindazok a kedvezmények és segítségek, melyeket a kor­mány a móevidék lakossága javára foganato­sított és elhatározott, a teljesen azonos gazda­sági jellegű Székelyföld lakossága javára is ki­terjesztessenek, ahol a leg jogosabb panaszok is évek során át orvoslás nélkül hagyattak. Iskolai autonómia. Az elnöki tanács annak hangoztatását sem mulaszthatta cl, hogy az ország kormányai 15 év óta egyetlen lépést sem tettek annak a nem­zetközi kötelezettségnek teljesítésére, melyet az ország az 1919. évi párisi szerződés 11. cikkében kikötött iskolai autonómia megvalósítására vállalti sőt ezen kötelezettséggel teljes ellen­tétben — leginkább a székely megyékben — a hitvallásos iskolák a zaklatások véget nem érő sorozatának tétettek ki és a súlyos gazdasági he'., zetben lévő lakosság állami iskolák építé­sére és fenntartására és ezzel kettős iskolai te­her viselésére kényszerittetett Az elnöki tanács óvást emel az ellen a rendszer ellen is, amely főleg a magyar kisebbséghez tartozó közalkal­mazottakat és a hitvallásos iskolák tanszemély- setét az egyre ismétlődő nyelvvizsgáknak veti alá­A magyar Iillelszervezef kiépítése Az uj adósságrendezés és az ország egész hitelszervezetét átformáló banktörvény tár­gyalása során behatóan foglalkozott az elnöki tanács azzal a kettős problémával, hogy egy­részt miként volna az alapjában megingatott mintegy hatmilliárdnyi magyar takarékossági tőkének legalább a konverzió által nem érin­tett része megóvható attól, hogy átgondolt terv és megfelelő intézkedések hiányában tel­jesen megsemmisüljön, másrészt miként volná­nak ujjáépithetők a magyarság hitelszervezetei, — igy elsősorban a legnagyobb figyelmet ér­demlő szövetkezeti hálózat, — melyek eddigi felépitettségükben már az uj törvényhozási intézkedések folytán sem tölthetik be többé hivatásukat Értekezletre hívják össze 9 szak­embereket. Megbízást adott az elnöki tanács a köz- gazdasági szakosztálynak, hogy e nagyfontos- ságu kérdések alapos megvitatása és az el­érendő célok s a követendő módozatok kijelö­lése végett a magyarság hivatott szakembereit alkalmas időben értekezletre hívja össze. E kérdések iránt máris nagy érdeklődés mutat­kozik, az elnöki tanács azonban úgy véli, hogy tervbevett nagyfontosságu értekezlet megtar­tása előtt több irányban kell információkat beszereznie és egyebek között a szőve ck'zeti törvény már tárgyalás alatt álló módosítását is be kell várni, hogy igy a közgazdasági szak­osztály a helyzet teljes ismeretében foglalhas­son állást ezekben az életbevágó kérdésekben. Már most leszögezi az elnöki tanács azt az elvi felfogását, hogy a jövőben csak azokat a httelr szerveket ismerheti el a magyarság egyetemé­hez tartozóknak, mélyek úgy felépítésükben, mint üzleti politikájukban beleilleszkednek az erdélyi magyarság érdekkörébe és célkitűzé­seibe. Megalakította az elnöki tanács a párt köz­művelődési szakosztályát. Végül pedig figyel­mezteti a vármegyei, városi és községi tagoza­tok elnökségeit, hogy ahol a megbízatások a szervezeti szabályzat értelmében lejártak, ott! még a tavasz folyamán, de legkésőbb őszig az ujraalakulások vitessenek keresztül,, 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom