Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)

1934-05-24 / 114. szám

KuetíUjmg Csütörtök, 193i május 21. • • A* Osrs részére Mafjysafjos Asszonyom I át Gallia céghez naponta érkeznek újdonságok f~*ólí s Sir. (lencrísl Wecutcea Î (Korniss u ) Kelt Erdélyben, 1934 május 23-án. Kegyelmes Uram! Láttuk a budapesti kiállításokat, láttuk a teremtő, imponáló, a termelő erejében megmutatkozó uj Magyarországot, melyben a béres, a bérlő, a kis- és nagybirtokos gazda, a munkás, az üzemvezető, a mérnök, a vezér- igazgató, a kereskedő és a tőkés előttünk szemlélbetővé tette, hogy mit tud terem­teni. ha egy sorsközösséggé van forrasztva- Bámultuk az eredményt; ha neun küzde­nek egymás ellen egy nemzetnek az erői. Ha nem vesznek el erőrészek, ha egy kötélen húznak ők mind, egy irányban és egy erő­komponens sem vész el és egy sem húz félre- Milyen szép szimfóniája volt ez a ter­melő Magyarországnak; megalkotva száz és ezer dallamból, melyet eggyé forrasztott a technika, a biológia, a kémia, a fizika, u ma­tematika, a gazdaságtanok, a hajózás és re­pülés ismeretei, a rengeteg tapasztalás és hozzáértés. Magyarországon újból és tovább zengik dalukat a gépóriások lenditőkerekei, a bá­nyákban újból robban a dynamit, a magyar föld méhe újból hangos a fúrók fúrásától Á boltokban és irodákban minden a megszo­kott. régi kerékvágásban halad. Uj erővel, kemény szorgalommal dolgozik, teremt, ter­mel Magyarország magyarsága Fájó lélekkel, szomorú szivvel sírom bele ebbe a szép, ebbe az imponáló szimfóniába az erdélyi magyarság panaszát; Az a só, amelyet a magyar Tenyészállat- kiállításon a sok gyönyörű fajállat nyaloga­tott, az a só num erdélyi, hanem német só volt. Azt a sót, melyet magyarországi test­véreim élveznek, melyet a magyar vegyi­ipar földolgoz, nem erdélyi magyar bányá­szok termelik. A magyar sóbányászok ezrei vannak itt munkanélkül, mert nincs hová szállítani, a hatalmas termelésre kiépített sóbányáknak produktumát. Ahoz a rengeteg, művészi bútorhoz sem a Tisza, vagy a Ma­ros-völgyéből vették a fát. Az erdélyi ma­gyar munkások tízezrei munkanélkül ten­gődnek, mert nincsen hová fát szállítani A Tisza- és a Maros-völgyében rettenetes, szomorú csend honol. Sem fűrész, sem balta, sem ember nem dalolja ott a munka daláü a nyomor az ur ezen az istenáldotta vidéken Azokhoz a bámulatot keltő gépekhez, dinamókhoz és motorokhoz a vas, a fém sem Erdély bányáiból való; Erdély bányái­ban magyar munkás már alig dolgozik, ál dozata lett a bányarémnek: a nemzeti gyű­lölködésnek, a csökkent fogyasztásnak a le­hetetlen kivitelnek­fA magyar iparban Erdély, nyersanyaga Budapest nincs kellőkép fölhasználva- Magyarország ipara mellőzi Erdély nyersanyagát és ezzel mellőzi az erdélyi magyar munkát, magyar tudást, magyar tehetséget is és életképte­lenné, munkanélkülivé teszi, vagy segiti tenni Erdély magyarságát. Ennek a ténynek kényszerű voltát a mai gazdasági teóriákkal és gyakorlatokkal vala­hogy vitatni lehet, bár mi innen Erdélyből ezt is másképpen látjuk. De minden vitán és minden magyaráza­ton felül áll az a nagyon szomorú kérdés, mely miatt Nagyméltóságodhoz kell fordul­nom: az erdélyi magyarok munkalehetőségé­ről van itt szó­Nagyméltóságod gyakran jár Bukarest­ben és tudja, éppen olyan jól, mint én, sőt biztosan még jobban tudja, milyen rettene­tes harc folyik itt a munkáért és a munka­lehetőségért­Nagyméltóságod, tudja jól, hogy magyar tisztviselők, magyar mérnökök, magyar vas­utasok, magyar munkások alkalmaztatása ugyszólva lehetetlen. Nagyméltóságod, tudja jól, hogy az erdélyi munkanélküliek túl­nyomó nagyrésze magyar és mégis Hagy- méltóságod, az, aki a vezetése alatt álló inté­zetek tőkeérdekeltségébe tartozó vállalato­kat, sorban mind áruba bocsátja anélkül, hogy biztosítaná a magyar személyzetnek és munkásoknak a jogot, hogy ezekben legalább tovább dolgozhassanak. A tordai cementgyár, a nagybányai aranybánya, a borsai, az ányesi kovandüze- mek, a zalatnaí aranybányák, a felsőmagyar­országi bánya és kohómüvek, a STEG resi- cai üzemei, az urikányzsilvölgyi szénbányák, a petrozsényi szénbányák, a nadrági, a kalani vasmüvek eladása mind, mind ennek az üzleti politikának állomásai­Most terjedt el a hire annak, hogy Nagy- méltóságod legutóbbi ittlétekor, a vezetése alatt álló tőkecsoport állítólag a petrozsényi szénbányákban még megmaradt érdekeltsé­gét is átadta a Banca Romaneasca-nak, mely vállalatában, a Creditul Minierben, akarja összpontosítani Erdély egész szén- és fémbányászatát, Ezzel a tevékenységével ön, Kegyelmes Ur, nagy felelősséget vesz magára. Kérem innen Erdélyből Nagyméltóságo­dat és vállalatainak vezetőit: Vissza erről az útról. Hiszen: Erdélyben a magyar tőke éppen úgy tud eredményeket elérni, mint más ide­gen tőke. Én reá tudok mutatni száz és száz magyar vállalatra, melyek eddig is és ezután is véres verejtékkel, de haszonnal és ered­ménnyel dolgoztak és dolgoznak. Kegyelmes Uram, a szükségnek' és nyo­morúságnak ezekben a napjaiban ne tegyen magyar embereket Erdélyben munkanélkü­livé! _ .. Hexner Béla oki. .vegyészmérnök, Kolozsvár. Találkozóra hívták fel Mamut és Valdát Míhafacbenak nem sikerült még elérnie, hogy megjelentenek a pártelnökség ülésén — Vlad Aurél mindkét pártvezért meg­hívta Dévára, de e kísérlet sikerében sem bíznak (Bukarest, május 23.) A nemzeti paraszt­párt belső köreiből kihallatszó hangok nagyon foglalkoztatják a román sajtót. A párt elnöki tanácsának ülését nem tudják összehívni, mert nem tudják biztosítani a tanácstagok megjele­nését- A pártra nézve több nagyfontosságu kér­désben kellene dönteniök. de Maniu is, Vaida is húzódozik attól, hogy megjelenjenek. Sőt ta­lálkozni sem akarnak. Ez a két erdélyi csoport most igen élesen bombázza egymást a két csoportvezetőnek a háta pnögül. Miha- lache pártelnök szeretné összehozni őket, azon­ban — úgy látszik — ez a kisérletezés eddig még semmiféle sikerrel sem járt. Mihalache szerdán délelőtt felszólította tele­fonon Vaidát is és Maniut is, ktilön-külön be­szélgetést folytatott velük, kérte őket tegyék lehetővé megjelenésükkel az el­nöki tanács ülésének a megtartását. Mihalache azonban egyiktől sem kapott hatá­rozott Ígéretet. így az elnöki tanács ülésének a megtartása tovább húzódik. A két pártvezérnek közös régi politikai ba­rátja és küzdőtársa Vlad Aurél magánkezde­ményezésből kísérletezik azon, hogy Maniut összehozza Vaidával. Mindkettőjüket meghívta magához Dé­vára s ha sikerül ezt a találkozást lét­hozni, talán döntő fontosságú lenne a nemzeti paraszt- párt részére. Az Adeverul azonban máris úgy tudja, hogy Maniu aligha megy el Dévára, mert ragaszkodik ahhoz a tervéhez, mely sze­rint Szovátára utazik. Ha nem megy Maniu, akkor Vaida sem megy. A bukaresti lap arról is tud, hogy a Maniu-csoport nagyobbszabásu és tüntető értekezletet készül tartani Kolozsváron. Â nemzeti parasztpárt vezérei mindenütt azt hangoztatják, hogy a kormányrezsimneb időt kell engednie feladata megoldására. Nyi­latkozataiknak mostanában ez a fő program pontja. SELECT mozgó; legújabb mól ven megindító IPmje IRENE DEN NE ,,A® úri nő“ Lionel A twill én Philips Holmes (a „MELLÉKUTCA" es „Gettó lánya“ feled­hetetlen főszereplője) Marlin Brown The lady" c. világhírű szín­darabja nyomán. — A férfi főszerepekben ; mm Nyílt levél ChorinFerenc « Gyász, elnökéhez, « Főrendiház tagjához, bankok és iparrá Halatok elnökéhez, stb. stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom