Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)
1934-05-20 / 111. szám
Vasárnap, 133 í. május 20. KUETtüjsm *» H vtyyzún ChCbXjtíJ^ZÁ rruuj Mennyi a baj mindenfele! Nagy erdőtüzek voltak■ Falvak égtek le. Most meg a kolum- bácsi legyek pusztítanak. Főleg állatban lesznek jelentős kárt, de ember-halálról és súlyos megbetegedésekről is hallunk. Ez azonban egész kicsi, szelíd dolog althoz mérten, amit Chil' bői jelentenek- Ott mérges pókok garázdálkodnak szörnyű mód- Éjszaka, álmában támadják meg a rajok az embert. Csillésük majdnem mindig halálos. Egy-égy városban százakra rúg már a halottak száma. És mi történik Délaftálcában? A majmok hadseregeket szerveznek az őserdőkben és tízezres tömegben támadják meg a farmokat, rendszeres stratégiával r's taktikával. Nem tanácsos nekik ellenszegülni. Nem is teszik- Az emberek fejvesztetten menekülnek, otthagyva a tanyán mindent. A majmok aztán az éléstárakat kifosztják■ Rettenetes ez ránk, kétlábú altra nézve, hogy a négy, vagy többlábuak akarnak fölülkere- kednl Mintha az állat most ébredne tudatára annak, hogy az ember leigázta őt és ezért bos:- ssul kell állnia. Hatalmas, évezredes bosszut! * Mi még megnézzük a nőt, ha nyáron harisnya nélkül megy végig az uccun. De csak mi vagyunk ilyen elmaradottak Angliában például már egészen természetes és helyen való, hogy a dáma csupasz lábbal menjen mindenfelé■ Így jár otthon, uccán, még estélyek re is meztqlen lábbal megy, úgy a felsőbb tízezer, mint a nép- És nem bámul senki. Okos, szép és kellemes. Természetesen ezzel a horisnyagya- rosoknak jelen lékcnyen megcsappant a jövedelmük. Egy amerikai harisnya-gyáros van azonban olyan legény, hogy egyköuy- nyen nem hagyja magát. Kész az tij találmány. Ismét divatba kerül a nyári harisnya. Kitalált egy uj fajta harisnyát, mely vékonyabb a pókhálónál is, — még a szövése se látszik, — teljesen a meztelenség illúzióját kelti (minden lehető bőrszínben előállítják). Amellett van még egy nagy. előnye: méregdrága■ És nagyszerű, olyanra adni ki sok pénzt, amit puszta szemmel nem látni. Eszerint eddig sem a harisnya- mentesség volt a fontos, nem is a meztelenség hanem az újság és a — divat■ Franciaországból viszont komoly és jelentékeny találmányról hidalnak. Villannyal szabályozzák a gyümölcs- és zöldségfélék növekedését. Nagy jelentőségű a korai és késői „újságok■“ szempontjából• E szerint a növények növekedését kedv és szükség szer i n t szábályozha tják. -.Ha gyorsítani akarják u ~ növény növekedését, ok- ' kor ezt fénnyel és meleggel siettetik. Épp igy lekésleltetni a vénúésiiket: az áram csökTiiclőbeteg'ek Z l’r*f. Br. PaterlWéíeál* erösiti é« a tüdőt, a tildőszővet setein-k eUues*e»ed<»*e kedveljen befő váralja. »» éjnatnf Izndáii, ctlkktill • köhögte«! tüzért cs a kőpetet. a te» étTA«yiserJe«**a, testsúly* növel és erősíti a test «lieaálióltépesseKát. TBiiöhecegal* » Pr*l. t»r. rater-tele tüdötea rendszeres használata aa «k«»»- •♦«I ailspöthnn nagy f»vat&it Idéz «18 senoek nemcsak Miliţiei lennek láihJtő idei. hanem sok esetben tartós gyógyulást hó*. Ezrek dicsérik ezen gyógylea kiváló Itatását. Prof. Or. Fater ttldC- teája a iu«k,Ttatfkk«l?ek legtöbb KJ <>»,v szertár«» a-n é* dr«Rcrl*jabnn kapható azonnal, ahoi nem lenne, ott a gyógy- «erfisr, kife|ezett IrivansiţAr» az eredeti csomagolás* teát nehásv ns. »ott belül mere «erai. Minden eredeti csomagon a feltaláló tórvényllh; Péddt arcképe cs aláírása látható. Csakis eredeti Prot. dr. Páter-féle ,0d6-ttát kérjen és to»ad!on el. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Ha beszerzése nehézségekbe ütközne, agy totdul|anak le- rekaiunkhoz Csillag” gyógyszertár, Braşov, Lunga iscca 5 szám. kentésével. Parisban most „villanyos“ spárgái esznek és „elektromos“ rózsát fűznek csokorba Mikor lesz ebből valami mifelénk is? Pedig éppen időszerű volna. Ez talán meghozná at időszerű olcsóbbodást. Vagy talán ép a drágulást vonná maga után a drága villany miatt? Ml Egg hires „szakácsmüvész“ vallomásai Gundel Károly, a magyar Brillant-Savarin meg* irta a „vendéglátás művészet1 -ének kézikönyvéi Ismeretes Brillant-Sava rí nuak. a gasztronómia tizennyolc—tizenkilenc századbeli klasszikusának szellemes könyve, mely ételreceptekkel, és egyéb étkezéssel kapcsolatos dolgokkal foglalkozik. Most követője akadt. A szakácsmesterségnek, — vagy nevezhetjük egész nyugodtan konyhamüiivészetnek. — ma Is nagytudásu mestere: O n n d e 1 Károly írja le azokat a tanulságokat, melyekkel sikeres életpályája alatt gazdagodott. A „Vendéglátás művészete“ című könyvből az olvasó mindenekelőtt azt tudhatja meg. hogy a szakács művészete az anyagnak megválogatásában, megfelelő csoportosításában és mlndcnekfölött legmegfelelőbb módon való előkészítésében áll Művészi magasságokba emel- kedhetík egy tökéletesen elkészített egyszerű pórias étel, mint pld. a borjupörkölt. túrós csusza és kimondhatatlan rossz lehet a legfinomabb anyagok felhasználásával készült libamájpástétom is. Tie meg lehet tanulni éhből a könyvből a vendéglátás mai követelményeinek módjának és szeszélyeinek ismeretét is. Ez pedig nem kevésbé fontos, hogy a szakáesmüvészeten kívül ki tegyen magáért Ízlésével, tapintatával a vendéglátó házigazda Is Azt hiszem, egv erdélyi vendéglátó gazdát nem kell kitanltani a szívélyes látásra Tudnivaló. hogy ez nálunk sokkal inkább ki van fejlődve mint akármelyik országban. Bizonyára akad azonban olyasmi, aminek mi is hasznát vehetjük. A terítékek — mondja Gundel — ne legyenek tul- közel egymáshoz, de tuí messze se. Begyen közöttük annyi hely, hogy mindenki kényelmesen ülhessen és ’ ehessen. Másrészt a túlságos távolság — mely valaha az udvari ebédeknél dívott, — a kedélyesség rovására megy és szinte lehetetlenné teszi, hogy kettőnél többen folytathassanak beszélgetést, anélkül, hogy beszédjük tulliangossá ne válna. A legkisebb távolság 65 cm,, a legnagyobb !)0 cin. lehet a terítékek között. Angliából jött a terítetten asztal divatja, ami Ízléstelen dolog. Fényezett asztalokén, csipkés kis téri-\ ÉRTESÍTÉS jAz Eísó Erdéivi Általános Biztosító Részvénytársaság Cluj, ezúton tudatja érdekelt i ■•'»ivet. hogr a sorsolással kapcsolatos életbiztosítások ?. he !6*án közjegyző jelenlétében megtartott, nyilvános sorshúzásán a Következő oetükotnülaációs kötvények $orso!tattak ki: 1. Z. Y. X. 2. H. B. Y. 3 O. F. X. 4 V, N, F. 5. I. L. F. Az lgascgsi6!;Ág< tücskökre helyezték % tányérokat * a paszta asztalin pra a poharakat, evőeszközt. Valami egészen szokatlant. újat akart ezzel Anglia, ami nem Tolt sem szép. sem praktikus, sem kellemes. Lehet, — szól tovább Gundel. — hogy a konzervativizmus szó! belőlem, de én legszebbnek. Ipghigiénikusabbnak a régi, megszokott tendamaszt asztalneműt tartom. .Nem a selymet, — melynek fogása nem kellemes, — sem az ultramodern mintákkal festett, nyugtalan rajzu színes asztalneműt. Xem beszélve » paroutáruról, melynek fékét bolyha odatapad a sötét ruhához. Mint mindenben, kenyér dolgában is kerüljük a sablont. Az otthon készült, kézzel dagasztott házike- nyér például sok pékken; éren élő embernek pompáé élvezet. Egy jóízű köménymagos cipó, a barna rozs- kenyér fokozza az aszta! eredetiségét, De ne részletezzük a dolgot, hagyjuk ezt »goknak, akik Gundel nr könyvét olvasni akarják Kapjunk ki még egy néhány érdekességet a könyvből, ami a magyar konyhaművészet múltjáról mond el tudni érdemes dolgokat. A legrégibb részletet a „Névtelen jegyző“ meséi el. „Midőn Szabolcs, Ta» és Töhötöm vitézi tetteik eredményeiről hiv követek által Uesaámoitak Árpád vezérnek és jobbágyainak, igen nagy örömmel örvendenének és pogány szokás szerint áldomást tőnek Feccrunt magnum aldumas ... s Árpád vezér és előkelői ez örömnek okáért egy egész héten át ünnepélyesen lakomáAtak vala, és minden nap megitta«ódának vala ily nagy örömöknek története miá," Mátyás király meg, ha kedves vendége volt, maga is kiment a konyhába, személyesen nézett szakácsa) után, s olykor-olykor még segített is nekik. így tartották nagyra regente a vendéglátás művészetét. Emlékezzünk meg még Gundel Károly ötletes menükártyájáról is, az „István főherceg“ hires Mik- száth-szobájának ünnepélyes megnyitására 1894 október 6-ikán rendezett lakoma alkalmából. E lakomának ételeit Mikszáth Kálmán írásainak elmei alapján nevezte cl a fogadós. Íme: Palóciévá«, Lohinai füves hal, Tót atyafiak haluskájn,-rézül Hidak Mikszáth módraj Galamb a kalitkában, Ami a lelket megédesíti. Végezetül itt egy étlap a kommün szomorú idejó- bői. vendégeknek nem okozott nagy fejtörést, hogy mit fogyasszanak Háromfélét kophattak: Zöldborsó- levest, csicseriborsó főzeléket és ízes tekercset. Közétel volt a gerslii és káposzta. Szomorú idő járt akkor az ínyencekre I
