Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)

1934-05-17 / 109. szám

KtlFTinWO 3 €&ţ$tWk Î0i. mSSta fk T A KELETI ÚJSÁG ezentúl a késő éjjel érkezett h ir anyugot is közölheti 4t uj menetrend tehetővé tette, hogy « lapzártát éjszakára toljuk ki és a 24 óra teljes anyagát adhassuk ■Fontos újítást jelent be s Keleti Újság közönségének. Májas 15 tői kezdve abban a cél* taüatos törekvésben, «»ellyel a lap fejlesztését és magasabb szintre való emelését igyekszünk elérni, váratlannl támogatást kaptunk a nyári menetrend megváltozásában. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a CFR igazgatósága a kolozsvári állomásról olyan korán indította el a vonatokat, hogy kénytelenek voltunk a Keleti Újság lezárását az esti órákra korlátozni, ami Igen természetesen ártalmára volt hirszolgálatmifc teljességének. Az nj menetrend azonban !«hetővé tette azt, hogy a szerkesztőségi munkaidőt az éjjeli órákra toljuk ki és ilye» módon a legutóbbi 24 óra minden eseményéről pontos, hiteles és kimerítő tudósításokban száraol- hássunk be. >■■%*’ ■ Mondanunk sem kell, hogy ez az nj beosztás, amellyé a közönség igényeinek telje* i mértékben való kiszolgálását érjük el. a szerkesztőséget nagyobb munkateljesítményre, a kiadóhivatalt újabb áldozatokra kényszeríti, de mi azzal a hittel hajtjuk végre ezeket az njitásokat, hogy a közönség is méltányolni fogja áldozatkészségünket. A vasúti menetrend szerencsés csatlakozásai miatt abba a helyzetbe kerültünk, hogy a legtöbb városba ezentiil is már korán reggel megérkezik a Keleti Újság és csak néhány helyre érkezik az eddigi időpontnál valamivel később. Reméljük azonban, hogy a közönség ez utóbbi helyeken is a régi szeretettel fogadja a Keleti Újságot és bőséges ellenszolgáltatást talál a lapnak az j eddigieknél még sokkal kimerítőbb és még gondosabban feldolgozott gazdag belföldi és kül­földi híranyagában. dfér ara legújabb he pót íámcsootagolSs, •0 t.bl.tt« Ff »a »idő«* tartat ev*í,»fn! minden rosi- snittéinél és fejfájás­nál i«))t Ónéin . _ V «midőn (ÍÖftdao qySgysţert ifísaal Göring feltünéstkeltö tárgyalásai Titulescuval és Uzunovlts-csal Belgrádban Titulescu telefonon sürgette BarHiou Bukarestibe és Belgrádba való utazását (Belgrad, május 16.) Politikai körökben igen nagy feltűnést keltett, hogy Görí-ng po­rosz miniszterelnök Belgrádiba repült- Göringet a repülőtéren Uzonovits miniszterelnök fo­gadta- Göring utazása annál nagyobb jelentő­ségű, mert egybeesik Tituilescu belgrádi tartóz­kodásával és politikai körökben tudni vélik, bőgj Göring Titulescuval is tárgyalásokat akar folytatni. Göring Belgrádból Athénbe fog utazni. Göring útja a már régóta készülődő német; jugoszláv orientációval hozható kapcsolatba. Amióta Olaszország teljes energiával megaka­dályozta az Annsehlusst, Németország s Olasz­ország között a viszony észrevehetően rosszab­bodott. A német külpolitika céljai közé tarto­zott tehát kihasználni ezt a helyzetet és meg­nyerni Olaszországgal szemben Olaszország ri­válisát, Jugoszláviát, Németország szövetsége­sének. Ugyanakkor német, részről lépések tör­téntek Romániának a német gazdasági érdek­szférába való bevonására is. Göring Bukarestbe és Szófiába is készül. (Bukarest, május 16.) Az Adeverul infor­mációi szerint Göring szándéka meglátogatni Szófiát és Bukarestet is. Á lap úgy tudja, hogy az illetékes hatóságok már birtokában vannak a német követ kérvényének, amelyben enge­délyt kér Göring részére román terület fölött való repülésre és Bukarestben való leszállásra­Sándor király nyilatkozata. Balgrédból jelentik, hogy Sándor jugoszláv király hosszabb interjút adott a Manchester Gnardiannak. A jugoszláv uralkodó hangoztatta, hogy nem kíván forróbban semmi mást, minthogy Bulgária és Albánia csatlakozzanak a paktumhoz és hogy igy jöjjön létre az a Balbán, amelynek területén békességben és megértésben élnek a népek egymással. Ami Jugoszláviának más ál­lamokhoz való viszonyát ’’’éti, Sándor hangoz­tatta, hogy Jugoszlávia minden szomszédjával a legbékességesebbeu akar élni. Németországra vonatkozólag megjegyezte, hogy a uéniet jugoszláv kereskedelmi egyez­mény megkötése most a közvetlen cél. Csehország csatlakozása. Az európai sajtót nagyban foglalkoztatja az aláirt olasz-magyar-osztrák kereskedelmi egyezmény. A Morning Post szerint az osztrák Annschluss megvalósítása most már a teljes .valószínűtlenségek közé tartozik. Az osztrák lapok nagy örömmel fogadják az egyezményt, megállapítják, hogy ez az egyezmény maga után fogja vonni Csehországnak kényszerű csatlakozását a római paktumhoz. Ausztria már is könnyen határzárt rendelhet el a cseh importtal szemben és ezzel sulyös csapást, mérhetne a cseh iparra. Viszont római egyezségnek éppen az volt a célja, hogy kiszól esi t#e a gazdasági együttműködés karé teit. A Neue Freie Presse szerint a cseh dele gációban is megvan már a hajlandóság, hogy eltérve eddigi merev álláspontjától, esetleg preferenciáiig vámokról is tárgyaljon, A cseh delegáció most. Becsben tartózkodik és számí­tanak arra, hogy Csehország keresni fogja a csatlakozást az olaez-magynr-osztrák gazdasági egyezménnyel. • , í m him Ri*i4U»i' ' 1* v A budapesti lapok mind vezércikkben fog­lalkoznak a római egyességgel. Az Est azt Írja, hogy Mussolini és Gömbös gáz- és ágyú nélkül nyertek gazdasági csatát. A 8 órai Új­ság szerint ez az egyeseég az első a világ­háború óta, amely komoly gazdasági konkrétu­mot tartalmaz. • : ■ ; m* , TitnäcacH Bukarestbe invitálja Barthont, Belgrádi jelentés szerint Titulescu telefon- beszélgetést folytatott Barthouvnl és leérte, hogy minél hamarabb ejtse útba Belgr'á'dol és ^nkarestet. Becsben úgy tudják, hogy Barthou rövidesen el is utazik Bukarestbe és Belgrádba. de ki fog szállani úgy Bécaben, mint Buda­pesten, ahol diplomáciai tárgyalásokat is folytat - A' - -­Kell"« évvégi vívsgál lenniob a hetedik osztályosoknak '? A közép «kólái rendszer változtatása után több olyan kérdés merült fel, amelyek miatt teljes tájékozatlanságban állottak a középisko­lák tantestületei a vizsgák előtt és nem tudták, hogy mi hogyan lesz. így nem tudták, hogy a hetedik' osztályt most végző tanulóknak kell-« évvégi vizsgát fenniök s ha igen, milyen tan­tárgyakból. Erre nézve most egy rövid hivata­los közlés jelent meg, amely ezt mosdja: A köz­oktatásügyi miniszter elhatározta, hogy a 7. osztályos középiskolai tanulóknak ebben az év­ben kivételesen nem kell vizsgát tenniök a kö­vetkező tantárgyakból: vallás, rajz, torna, gö­rög nyelv, jog- és egészségtan. Kettős hivnnusz-pör Marasvás ár helyen (Marosvásárhely, május 16.) Himnuszpört tár­gyalt a m a r os v ás ár bel y í törvényszék ma délelőtt, 1933 Szilveszter éjszaká­ján 12 órakor a reformá­tus templom tornyában Szabó Károly fia bét legénytársa végezte a harangozást. Amikor az utolsó harangszó el­némult, a fiatalemberek a torpnyablak elő álltak és elénekelték a magyar himnuszt. Másnap, újév napján a református isten­tisztelet vége felé, mikor a kántor, Polgár. Károly a befejező énekbe kezdett, a kórusban tartózkodó ifjúság körében többen rázendítet­tek a magyar himnuszra. A kántor erős orgona­szóval elnyomta az éneket, úgy, hogy jófor­mán alig lehetett kivenni a dallamot és a 'szöveget. v' r * r * A himnusapör mai tárgyalásán harminchat vádlott vonult fel, nyolcán, kik a toronyban énekeltek Szilveszterkor, huszonnyolcán pedig a templomi én ekel ők. A törvényszéki fanácsban Dimítrlu és Russu vettek' részt. Az első nyolc vádlott azzal védekezett, hogy részeg volt* ami természetes is, mivel Szilveszter éjszakája lévén, mulatság­ról mentek fel a toronyba harangozni!. A tör­vényszéki tanács a harminchat vádlott közül ötöt ítélt el, mint akiié az éneklés kezdemé­nyezői voltai. Az «Utáltok: Szabd Károly, Cseh SándoT, Szász Ferenc, Szász János és Mihály Károly, akiket kéf-két napi fogházra és 180—100 lej pénzbüntetésre ítéltek. Az Ítélet­ben as Ügyész megnyugodott, ellenben az el- ítéltek fali ebbe ztak. — - r-ü«' '<é"

Next

/
Oldalképek
Tartalom