Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)
1934-05-16 / 108. szám
Sz&răa, 1931 mâjw 16. KUETlDjSXG r Berlinben halălra Ítéltek egy előkelő uriasszonyt kémkedésért Húsz évet kapott a kémkedő lengyel huszárkapitány Elutazlak a nemzethparasztpárt bukaresti békeangyalai Vaida nyilatkozott a Keleti Újságnak a pályaudvaron (Kolozsvár, május 15.) Az esti gyorsvonattal Mlrto ős Criaan volt miniszterek, akiket a nemzeti-paraszt- párt központi vezetősége fontos megbízatással küldött Valda Sándorhoz, visszautaztak a fővárosba. Az állomáshoz Vaida és Man lelkész kisérték ki a politikusokat. A kolozsvári megbeszélések során szóba került a párt újjászervezése, de a nézeteltéréseket nem sikerült elsimítani. A központi kiküldöttek megkérdezték Vai- dát, hogy megfelelnek-e a tényeknek azok a hírek, hogy le akar mondani az erdélyi és bánsági szervezetek elnökségéről, erre a volt miniszterelnök tagadólag válaszolt. Kijelentette, hogy vállalta a kötelezettséget s igy azt a párt programja és alapszabálya szerint, végre is fogja hajtani. Az állomáson érdekes jelenet játszódott le. Az egyik hálókocsi fülkéjéből Bratianu Bebe, a liberális- párt főtitkára szállt ki és feltűnő barátsággal üdvözölték egymást Vaidával. A két politikus beszélgetése közben szóba került az is, hogy a nemzeti-parasztpárt kormánybuktató kampányt készül megindítani, Vaida, a tőle megszokott maliciával jegyezte meg: — Miért buktassuk meg mi a kormányt, hiszen ott vannak a Bratianuk és könnyebben elvégzik ezt n munkát. A Keleti Újság munkatársa megkérdezte Vaida Sándortól, milyen jelentőséget tulajdonit a nemzeti-pa- rasztpártl politikusok kolozsvári utjának? — Puszi, puszi, puszi... — volt a válasz. Vagyis békülés. Ugyancsak itt írjuk meg, hogy Áveréseit marsall és Bratianu Gheorghe együttműködési ajánlatot akartak tenni Vaidának. Vaida azonban kijelentette, hogy ö szívesen látja ugyan a vendégeket n pártban, de fúziós tárgyalásokról ezidö szerint nem lehet szó. ti „Globus“ killönvonata Budapestre, a tornászvilágbajnokságra INDULÁS Clujról május 29-én régeiéi 7 órakor, tfisszaindulás junius hó 4-én, reggel 7 órakor. Részvételi dij Lei 1950. Jelentkezési határidő máj. 22. Részvételi díjban benfoglaltalik : 1. Clujtól— Clujig III-ik osztályú gyorsvonati jegy számozott helyekkel. 2. Útlevél és vizűm. 3. Budapesten teljes ellátás (penzió) és lakás (kétágyas szobákban). 4. Budapesten be- és kiszállitási költség. 5. Belépőjegy a tornászünnepélyre. 6. Az összes színházakba 30 százalék kedvez. ményre jogositó igazolvány. At utazáshoz szükséges iratok: a) Áll impolgársági okirat. b) Erkölcsi bizonyitvány. c) Katonai igazolvány. d) Két darab fénykép. Amennyiben budapesti tartózkodás alatt a résztvevő nem óhajtja igénybevenni az ötnapi penziót, úgy 700 — lejt visszafizetünk. Jelentkezéseket elfogad és felvilágosítással szolgál „Gioitus“ Utazási Iroda Cluj, Regele Ferdinand ut 12. Telefon 550. Jelentkezéseket közvetít a Keleti Újság kiadóhivatala Cluj, Baron L. Pop ucca 5. Telefon 508. (Paris, május 15.) A Journal értesülései szerint Berlinben most tárgyalták le a nyilvánosság kizárásával azt a kémkedési port, amelybe igen előkelő lengyel és német emberek voltak belekeverve. A lap úgy tudja, hogy a biróság Kitty von Berg asszonyt, a Siemensmüvek főmérnökének feleségét halálra, Sós* novszki volt lengyel . huszárkapitányt pedig húsz évi fegyházra Ítélte. A kémkedési ügyet a német titkos rendőrség március első napjaiban derítette ki. Húsz embert tartóztattak le, akiket azzal vádoltak, hogy Lengyelország javára kémkedtek. A kémkedés főnöke Sosnovszki Jurek huszárkapitány volt, aki régebben a (Déva, május 15.) Özv. Gondos Jánosáé, aki Déván „saját” házában lakik, a napokban dr. Conda Publiu állami ügyvédtől egy szigorú hangú 386—934. számit felhívást kapott, hogy öt napon belül ürítse ki a házat, mert kénytelen lesz ellene a kilakoítatási eljárást megindítani. A felhívásban az is benne foglaltatik, hogy a „saját“ ház tulajdonképpen az államé. Bizonyos az, hogy kettőé tényleg nem lehet a ház. Ha az özvegyasszonyt hallgatjuk meg, teljesen igazat adunk neki, hiszen ő valóban megvette az államtól, a vételárat az államnak még 1919-ben ki is fizette s igy a jussa teljesen törvényes és szinte elképzelhetetlen, hogy milyen alapon tart igényt a házra az állam most 15 év titán? Az eset még 1919-ben kezdődik, amikor a Consiliul Dirigent rendeletére a dévai pénzügyigazgatóság árverést hirdetett a szóbanforgó házra. Mérnökök tekintették meg a házat, amely addig finánc laktanyának szolgált, teljesen lakhatatlannak nyilvánították s emiatt kiírták az árverést. Az árverésen haton vettek részt s a hát közül Gondos János dévai pékmester ígért a legtöbbet, 40.000 koror nát. Az 1919 február 28-án megtartott árverés ts annak hiteles jegyzőkönyve tehát bizonyítja, hogy a ház most már a Gondos Jánosé, aki később ugyanannak az évnek a folyamán a házat még 30.000 korona költséggel meg is javíttatta, sőt az árverésnek az aprobálása iránt is megtette a lépéseket. Gondos János pékmesternek tehát tulajdon-' képpeu 70—80.000 koronájába került a ház, amelybe december 19-én 1919-ben be is költözött. Az aprobálás felől a hatóságok nem intézkedtek, Gondos János sem törődött a dologgal többet s igy történt, hogy 1925-ben egy pénzügyi ellenőrzés alkalmával az egyik főfelügyelő kiderítette, hogy az 1919-ben szabályszerűen megtartott árverés nem helyes, nem törvényes s ezen a cimen megindította az állam a pert a pékmester ellen. A per 1925-től folyt, közben 1928 december 26-án a pékmester is elhalt s maradt az özvegy, aki a pert kénytelen volt tovább folytatni igaza tudatában. A dévai törvényszéknél azonban elvesztette a pert, amely 1930 április 12-iki Ítéletében megállapítja és leszögezi, hogy a Consiliul Dirigent 1919 jan, 31-iki rendeletére tűzték ki az árverési, szabályszerűen tartották meg s azon Gondos János ígért a legtöbbet: 40.000 koronát, amit teljes összegében ki is fizetett, amiről a pénzügyigazgatóság 2797 _ 1930. számú igazolása is tanúskodik, ennek ellenére azonban a tulajdonjog mégis az államé, mert az árverést az 1897. évi XX. törvény 37-ik paragrafusa áthágásával tartották meg, amely előírja, hogy külön eladási jóváhagyásra volt szükség s az hiányzott s az árverést jóvá kellett volna hagyatni s az ma sincs meg s így as özvegyet utaraonarchia hadseregében szolgált és résztvett Vilna meghódításában. Sosnovszki Berlinben nagy házat vezetett és feltűnt pazar életmódjával. A letartóztatottak között volt a német külügyminisztériumnak egy hivatalnoka is, Val- kenheim, a világháborúból ismert táborszernagy fia, egy Katja Berberian nevű kaukázusi hercegnő, Josef von Berg, a légi felszerelési osztály főnöke és felesége, aki azelőtt Valken- lieilnnak volt a felesége és aki elárulta Sos- novszkinak a német légügyi ipar tervét, amely szerint a repülőgépeket át akarták alakítani gőzhajtóerőre. A másodrendű vádlottak büntetéséről a Journal nem tud semmi részletet. sitja, hogy az ingatlant adja át és 6000 lej költséget fizessen. Ez az Ítéletet az Özvegy a táblához fellebbezte meg, amely 1932-ben döntött s ezt a döntést, amely szintén kedvezőtlen az özvegyre, csak most adták tudomására. Az özvegy jogaihoz ragaszkodva, ezt is megfellebbezte a semmitőszékhez, amelynek az Ítélete még nem ismeretes. Ilyen stádiumban áll az ügy, amikor az állami ügyvéd felszólítása megérkezik. Az özvegynek igaza van emberileg, de a törvény rideg betűi ellene szólnak. A hibát a pénzügyi közegek követték el, amikor nem szerezték meg az eladási engedélyt a lakhatatlan házra vonatkozólag s most mégis a szegény özvegyasszony kell, hogy szenvedjen, akinek a kihurcolkodása úgyszólván egzisztenciáját is jelenti, mert lakrészeket adott bérbe s ebből élt. Es ami még furcsább, úgy baliszik, hogy újból a fináncgárdát akarják ott elhelyezni, mert alkalmasabb helyiséget nem. találnak s momentán nem kerül az államnak pénzébe. Ha az állam egy kissé üzletember is volna, most nem tenné ki a szegény asszonyt, hiszen ttgy is tudja, hogy nemcsak a ház értékére, hanem a hurcolkodásra s egyéb káraira vonatkozólag is kártérítési joga van az állammal szemben s nincsen biróság, amely ezt a jogát az özvegynek ne ítélné meg. Az állam súlyos százezreket takarítana meg, ha megegyezne az özveggyel s nem hagyná újabb perre a dolgot, ami az özvegynek is jobb volna és általában emberibb cselekedet is lenne. Mert, ha az özvegy kihurcolkodik, megindul az állam ellen a per, amelyben csak az állam lehet a vesztes. Első áldozóknak, bérmálóknak imakönyvek olcsó árakon, nagy vá'asztékban a Minervánál. Lej Lakrier: Lelki harmat (ima- és énekeskönyv) 35 — Nefelejts (a kath. ifjúság részére) ................... 35- — Jézus taníts meg imádkozni (a kath. gyermek imakönyve, sok képpel, misemagyará- zattal, kcresztuttal) fekete kötésbea ... 40* Ugyanaz (fehér kaucsukra festett sziues szentkép-boritással) ......................................... 130*— Gyémántok (kisalaku 6X5 cm, imakönyv) képes kaucsuk-kötésben.............................. (15*— Isten a valódi szeretet (Ifjúságnak és felnőtteknek) Képes fehér kaucsuk-kötésben 140 — Ugyanaz, képes fekete kaucsuk-kötésben ... 176 - Slk—Sütz: Imádságoskönyv az ifjúság és felnőttek számára.............. ........................ ISO- — Cséplő: Üdvösség gyöngyei (párnázott fekete vászonkötesben)........................................... 98-Bangha: Imakönyv (fekete bőrkötésben) ........ OS--. Vidékiek, ha a pénzt előre beküldik, portót nem fizetnek. — Utánvételnél a portó 20— lejtől fölfelé. Kendeléseket azonnal intéz a Minerva, Cluj—Kvár, Regina Maria ucca 1. sz. Salát házából kell klhurcolkednia egy dévai özvegyasszonynak a pénzügyigazgatóság hibája miatt Formai okokból lakoltatja ki az állam a jogos háxíulaj- j donost, holott nem vitás, hogy por esetén több százezer lejnyi kártérítést tartozik fizetni â
