Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-13 / 83. szám

Péntek, 1S34. április 13Kuenujsm

ERDÉLYI SZEMMEL A DVKAMTŰL

Tecs, a magyar, fö/öiparadicsom“

í.

Szulejmáu szultán, mikor meglátta Pécset, a zöld síkságból kiemelkedő dombok sorára felkapaszkodó házaival, égbemeredö tornyaival, a várost körülvevő természeti panorámájával, ahol a mandula, birs, füge, gesztenye, vadolaj a szabadban kitelel, az eper és cseresznye május végével beérik, a szőlő pedig augusztusban; a hagyomány szerint így kiáltott fel; „Földi paradicsom!“ Bonfini „igen gazdagnak '. SeHnyey váci püspök 1629-ben, tehát a török hódoltság alatt Becsesei egyenlő nagynak mondja. így aztán érthető az ősi szólásmondás is, hogy: „Magyarnak Pécs, németnek Becs“, de — azt hiszem, — hogy' a magyarság jón agy része e szállóige miatt velemmel együtt szégyelheti magát. mert — édeskeveset tud Pécsről. A magyar végzet tragikumának egyik oka éppen abban van, hogy a magyarok sohasem ismerték eléggé egymást, nem Ismerlek kellően azt a földet, amelyen születtek, éltek, annak múltját, értékeit, kincseit és jelentőségét és csak kevesekben alakulhatott ki ezeken a reális történelmi, gazdasági és kulturális alapokon, széles látókörre! felismert', szellemi önállóságon és komoly intellektuson nyugvó magyar öntudat. Az egymásról való tájékozatlanságot ulon-utfélen tapasztalja ai ember. Tőlem is kérdeztek Erdélyre vonatkozólag olyan elemi dolgokat, hogy elpirultam, én is kérdeztem a Dunántúlról olyan együgyüeket, hogy ők is kétségbe eshettek a kérdéseim tölött,

Pécsről Is csak annyit tudtam, amennyit a legtöbb, regi módszer szerint oktatott és Iskolázott rendes, becsületes magyar tudni szokott, hogy: a Dunántúl egyik legnagyobb és legszebb városa 55.000 lakossal, Magyarország kulturéletéwek egyik legjelentősebb központja, egyeteme, két fiú s egy leánygimnáziuma, főreál iskolája, felsőkereskedelmi fiú és nőiiskolája, férfi és nöl tanítóképzője, polgári és elemi Iskolái, zeneiskolája, kerámiai szakiskolája, fémipari iskolája, bányász- iskolája, két múzeuma van. Hallottam a Zsolnay kerámiai gyárról, kőszén bányászatáról, fejlett kereskedelmi életéről, a Llttkc-féle pezsgőgyárról, hogy villamosa van és bogy — egyszóval szép város. Ha tudtam egyebet la róla, azt elfeledtem, mint mások, mint többi magyar testvéreim. Különösebben nem Izgatott ez a város sem és igy kellőleg nem is értékelhettem.

Az alábbiakban bevallom, hogy miket nem tudtam Pécsről.

Nem ismertem a múltját, legalább is csak hézagosán. Nem tudtam, hogy Pécs története az ősidők homályába vész és az itt talált kőkori és bronzkori leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott terület és a Krisztus születése előtti századokban itt laktuk a Franciaország területéről bevándorolt kelták, kiket a rómaiak igázták le a Kr. u,-l első században.

Nem tudtam, hogy GaJerius császár a kettéosztott Pannónia egyrészét feleségéről „Fannonia Valeri:»“« nak nevezte el és hogy a római birodalom nevezetes pontjaival,utak kötötték össze egész a németországi Trlcrig.

Ugyancsak az 1922. évi ásatások eredménye a püspöki palota sarkában felfedezett öskeresztény temetői kápolna. Alig másfél méteres falast festések bontják. Hasonló a római bazilikák falfestményeihez. A kápolna déli falában befalazott ajtónyilás az előcsarnokba vezetett, melynek padlója alatt az ásatásoknál újabb kősirláda került elő feldúlt állapotban. Valószínűnek tartják, hogy egy elfeledett vértanú feküdt benne. A világon ugyanis mindig sok volt a névtelen vértanú. A kápolna eddigi megállapítás szerint a TV. századból való lehet. Hozzá hasonló öskeresztény kápolnák még csak Rómában és a Spalató melletti Salo- nában vannak.

Ezek bizony európai, sőt világhíres nevezetességű dolgok, amikről igen sokan nem tudnak. Tudományos és mütörténeti .jelentőségük mellett arról is prédikálnak, hogy az eltemetett népek is felkelnek sírjukból, s a testét el leltet pusztítani a népeknek, de az igazságukat és emléküket sohasem.

A sokat szenvedett város.

A római uralmat a IV. században meginduló nép- - vándorlás törte« meg. 483. óta Pécs és egész Pannónia Valéria a hunok birtokában van. kiknek eltűnése után gepidák, götok, longobárdok, avarok váltják fel egymást majdnem háromszáz esztendőn keresztül, akiket a frankok és szlovének követnek. Az erőszaknak, pusztításoknak ős holttesteknek vad, zavaros, homályos kora ez. Közben egy bolgár betörés Is végigpusztit rajtuk, mig végül a magyar honfoglalás véget vet a vándorló népek tűz és vér uralmának és 980-ban az Ete és Bojta vezérek által elfoglalt vidéken a hagyomány szerint Botond törzse letelepedik. Szt. István 1009-ben püspökséget alapit benne és megkezdődik Pécs középkori kulturális fejlődése. Bonipertus Set. István udvari káplánja lett első püspök, akit a kiváló emberek egész sora követ: Boldog Maurus, Calam», ki az érseki pallium kiváltságát szerezte meg és Attila életrajzírója, Alsáni Bálint blbornok, Nagy Lajos király diplomatája, a Janus Pannonius néven Ismert kiváló humanista költő Csezmiczel János, Szakmáry György kancellár a renaissance mecénása. More Fülöp, ki a mohácsi csatában esett el, stb. stb.

Az idők folyamán végigdulták Pécset a tatárok, nyögte a török hódoltságot másfél századon keresztül. Pécsnek kilenc dsámija (temploma), tiz mecsete, öt medresséje (iskolája), bárom sirkápolnás búcsú járóhelye és három fürdője volt. Itt született Ibrahim Pécsért török történetíró és itt Irta „A kávé és bor versenye“ cimü versét Ghazí Girai tatár khan. Bethlen Gábor több napig tartózkodott a városban és közben megmentette egy a Gergely naptár bevezetése miatt bájba került kath. pap életét.

TTG.Wells

Mi lesz holnap?

A jövő regénye

A mult és jelen bátor kritikája, az elkövetkező évszázad izgalmas és megdöbbentő víziója, a magyar kiadására csak 144 lej

480 OLDAL !

Kapható a Keleti Újság kUdóhivAtalában Clu), ‘Báron L, Pop a. í sz. alatt, ytdekteknek a pine es 10 let porti előzetes beküldése esetén azonnal mii—nrrrnn szállítjuk.

A felekezeti viszálykodások egész sorát mellőzve, kijutott a városnak a kuruc-tabane világból is, rác .betörésekből is. A kurucok 1708-ban 34 napig lőtték a várost. Akit a fegyver megkímélt, elvitte a pestis-járvány. A szabadságharc folyamán Stokucha őrnagy 250 lövést adatott le a városra. A világháború Tégül betetőzte a sorsát. 1918-ban fellázadt a hatodik gyalogezred legénysége és háborúba keveredett a 19-es honvédekkel. A lázadók közül I7-et kivégeztek. 1918. november 14-töí 1921 augusztusáig szerb megszállás alatt volt, amit a kommunisták rémuralma követett, akik kikiáltották a szocialistákkal együtt a szerb-magyar köztársaságot.

Végre konszolidálódtak a viszonyok és a sokat szenvedett város élete uj iramot vett s a város fejlesztő akciók egész sorát valósították meg azóta is.

Az embernek zug a feje már ettől a pár mondatba zsúfolt sok megpróbáltatástól, pusztulástól é« haláltól nyugtalan röpke történelmi áttekintéstől is. Nem sok szót váltok a kiváló pap-költővel, Kocsis Lászlóval, aki Pécs másik európai nevezetességű látnivalójához, a székesegyházhoz kalauzol. Pécs több évezredes múltjának tarka kaleidoszkópjából arra a levélre gondolok, amelyet Kücsük Mehmet basa a „győzhetetlen török császár Dunán innen levő hadainak föparancsolöja“ 1661-ben magyar nyelven Ilyen szavakkal ira: — „Ezen levelemet látván te hamis, hitetlen, disznó Sopornyai birö, ha életedet és fejedet szereted, se órát, ae napot ne várj, hanem azon Sánta Györgyöt hozton hozzad. Hamis ellető disznó, már egynéhány levelem ment hozzátok, azon sánta disznóért. Miért hogy ennyit vártok és nem hozzátok? Majd sereget kiküldők rajtatok ée mint a disznókat összckötöztetlek és a tömlőé fenekén eirotvasztlak...“ Elég goromba stílusa volt Kücsük basának, de ami meglepő, magyar nyelven Irt, mint a többi basák Is és volt annyi politikai érzék bennük, hogy magyarul közigazgattak. Ennyivel tehát jobb sorsuk volt aa akkori, török impérium alatt élő magyar kisebbségeknek,.,

Nem érek rá azonban folytatni ezt a gondolatot, mert Kocsis László barátom Intésére nyílik a portálé és teljes szépségben feltárul Pécs örök nevezetessége, a páratlan értékű, múltú és szépségű négytornyu székesegyház.

Nyirő József.

(Befejező közlemény követkerik)

ORVOSI TftNÁCS FIATAL ASSZONYOKNAK

Irta: Dr Földes Lajos,azOrsz.Gyermekvédő Liga szülő- és anyaotthonénak v. főorvosa.

 FIATAL ANYA

A katakombában.

Nem tudtam, hogy a kereszténység már a római Impérium alatt e! volt itt terjedve és talán most se hinném, ha saját szemeimmel nem láttam volna a székesegyház melletti öskeresztény katakombát. 1913-ban fedezték fel. íves ajtaja előtt bronz kulcs feküdt. A falakon most is látszik a régi mécsesek korma. Megállapították, hogy vándornépek feltörték és kifosztották. Aa elökamrából az 1780-ban felfedezett „festett sirkamrá“-ba lépünk. Ettől keletre a plébánia építésekor még tizenhárom keresztény római siriádát találtak. A falukat festmények bontják. Korát a Krisztus utáni IV. század közepére teszik a Krisztus monogram alakja, az alakok ruházata, a festés kivitelének módja és az Itt talált két darab negyedik századbeli római pénz alapján. Most a nedvesség ellen vasbetonnal van hurkolva, modemül szellőztetve és villannyal világítva.

Ugyancsak az 191". évi ásatások alkalmából került elő még kilenc romai sirláda. Kettőben két-két halott feküdt. Mellettük fibulát (bronz ruhakapocs), két üvegedényt, cipőből- maradványokat, 49 agyagedényt és egy gyermek nyakláncának üveggyöngyeit találták.

Az 1922-ben végzett ásatások tárták fel a negyedik római téglákból, oldalfalai terméskőből vannak építve, római téglákból, oldalfalai terméskőből vaunak építve. Jobbra-balra egy-egy sirláda van építve terméskőből melyek háztelószerücn felállított téglákkal voltak baRövid kivonat a tartalomjegyzékből: Az anyáról — A

méhtest — A petefészek — A fogamzás — A fejlődés —

A 'szülés idejének kiszámítása — A méhmagzat egészsége — A terhesség megállapítása — A magzat mozgás — A magzat növekedése — A magzat fekvése — Az orvos felvilágosításai — Tudnivalók a terhesség körül — Fürdő — Séta — Mozgás — Táplálkozás — Hányás — Visszerek — Köldöksérv — A terhesség alatti rendellenességek — A vizelet, megvizsgálása — Vérzések a terhesség alatt — Elvetélés — A terhesség mesterséges megszakítása — Terhességi elváltozások — A méh hátrahajlásáról — Belső Vizsgálat — Szülésznők — A tisztaságról (Semmelweis) — Mit készítsünk elö a szüléshez? — A szülés — A jósló fájások — Tágulási fájdalmak — A kitolás — Segit-e a magzat — A lepény távozása — Tudnivalók a szülés alatt és után — Viselkedés a fájások alatt — Orvosszerek — Beöntés — Burokba születés — A köldökzsinór — Utóvérzés — A

gyermekégy — A gyermekágyi folyás- és vérzés — Gyermekágyi láz és láz a gyermekágyban — Táplálkozás — Érintkezési tilalom — Néhány szó a méhen kívüli terhességről — A születéselöttl magzat védelem — Az újszülött — Köldökcsonk — Fejdaganat — Az újszülött bőre és szeme — Hüvelyi vérzés — A mellrete- vés ideje — Sulyveszteség — Hintöporozás — A csecsemőről — A szoptatás — A tej minősége — A szoptatási idő — A szoptatás technikája — Mennyit szabad szoptatni — Tejbőség fokozása — Dajka kérdés — A cucli — Az elválasztás — Az emlők lekötése — A fogzás — A fürdetés — A felvevés — Sétálás — Himlőoltás — Betegségek — Bélhurut — Nátha — A nyelv le- növése — Ragályos bajok — Angolkór — Otvar — Kancsalság — Mesterséges táplálás — Orvosilag előirt csecsemő tápszerek — Néhány tanács a csecsemő ápolására — A szoba — A pályázás — Tévhitek és babonák — Feljegyzések gyermekről.

Ára 73-- lei. — Kaphető a Keíeü Újság kiadóhivatalában Cluj, Baron L. Pop ucca 5. Vidékieknek a könyv ára c.s 10 lej purtoköítség előzetes beküld« se után azonnal szállítjuk.

födve. Bennük széthullott emberi csontok

)