Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-22 / 91. szám

9 Vatámap, 1934. április SS. KELETtmSAXC, mmmm mnmmummmm IHOmiOMi'sMtíVE'SZET A Strauss-hangverseny után Volt idő, nem is olyan régen, mikor Strauss Richard neve uj irányt jelentett a zenében, mikor Debussy mellett ő képviselte a vad modernséget. Ma mikor már bizonyos perspek­tívával tekinthetünk a munkássága mögé, megállapíthatjuk, hogy az a harc. melyet a romantikusok, élükön Berliozzal, Wagnerrel és Liszttel a beethoveni klasszikus zenei elvek ellen indítottak, máig is fennáll. Mindazok a zeneszerzők, akiket ma, mint az uj zene fel­kent apostolait tömjéneznek vagy kimentnek, a klasszikus és romantikus zenei irányok egyi­kébe osztályozhatók és ma is szemben áll egy­mással a két reprezentatív stilus. A zene evolúcióját kísérve, Beethoventől, illetőleg Wagnertől napjainkig, a kettészakadás repre­zentánsai a klasszikus oldalon: Brahms, Bruck­ner, Heger, Hindamith, Bartók, Kodály és Stawinsky, mig a romantikusok oldalán álla­mik: Mahler, Wolff, Dvorak, Tschaikowszky, Debussy, R. Strauss, H. Pfitzner. Glasömow és Ravel. Ha kissé megpiszkáljuk az úgynevezett liiipermoderneket, az atonálisokat, úgy azok is e két irány valamelyikébe skatulyázhatók. A harc ma is áll, a két iránynak ma is meg van­nak a reprezentánsai és — mindkettőnek igaza van. Nem is .lénye.-es a harc, mert csak két­féle zene létezik: jó várni rossz muzsika. Ma 70 éves Richard Strauss és elmondhatjuk, hogy, a valamikor érthetetlenül újszerű mestert.“ minden zenét szerető megérti és élvezi. Mint az előtte élő romantikus nagymesterek, ő is a zenekari hangszerelés technikáját építette tovább és fejlesztette azt az orchestrális vona­lat, meljmek dübörgését Wagner és Berlios indították meg. Korunknak leghrUliánsabb hangszerelője ő, aki nekünk a legérdekesebbet zenekarral tudja elmondani, szimfonikus költe­ményeiben. operáiban. Akj Strauss hangszcre- lési technikáját zenekaron nem hallotta, az soha Strauss Richard jelentőségét nem fogja tudni megérteni. Bizonyos, hogy tématikája, motívumai megismerhetők két zongorán, á mü­vek szerkezetéről és képet kapunk ily mórion, ’de Richard Strauss zenekar nélkül csaknem olyan, mint. a hal viz nélkül. Sajnos, mi itt vidéken nem tudunk olyan zenekart toborozni és annyi próbát beállítani, hogy Strauss tömén felen hangszerét felsorakoztassuk és orcheufra­lis nehézségeit legyőzhessük, éppen ezért meg kellett elégednünk a csütörtök esti Strauss jubileumi hangversenyén a kapott szuvogálu mokkái, az «gyedüli lehetőséggel vidéki viszo nyaink között. Minden dicséretünk, minden el ismerésünk Teleky Adámé, aki emberfeletti munkával ezt a koncertet előkészítette. Az estély gyujtópostjában Bornemisza Karola báróné produkciója alatt, aki Strauss egyik melodrámáját közvetlenséggel, Ízléssel és egyszerűséggel szavalta. Tiszta szövegki ejtése, drámai színezetű alt hangja éreztetni tudta Heine gyönyörű versének (Das Schloss am Meer) minden szépségét. Teleky Adóm gróf pedig mesteri módon látta el a zongora kisore- tot. Wojtekovics Olga Salome végjelenetét ki fogástalan tudással és meggyőződéssel énekelte Teleky gróf nagyszerű zongorakiséretével. Hanganyaga elsőrangú, énektechnikáján pedig érzik, hogy jó mester csiszolta. Aki Strauss Richardnak ezt a nehéz áriáját igy el tudja énekelni, annak az operaszinpadon a helye, annak kár vidéken elveszni. A műsoron még két szimfonikus költemény szerepelt: Imigyen szó la Zarathusztra és Till Euleuspicgel, vala­mint. a Rózsalovag valcere, Teleky Ádám gróf átiratában. Ezeket a két zongorán előadott mü­veket. Eeaterina Folhio játszotta Teleky gróf­fal. Két kitűnő készültségi'!, jó technikájú és nagy tudású pianista sajtolta ki a két zongora hói mindazt, amit csak a hangszerek keretei és sziljei megengedtek. Különösen Teleky Eozsa­Jovag átiratának volt nagy sikere, — meg is kellett ismételjék. Strauss Richard Kozsa- lovagjáuak valcereiben bebizonyította, hogy méltó névrokona a nagy Straussoknak, akik a bécsi valóért a hangversenytermek részére megszelídítették. A tempo Helyit az ifjúságnak A Magyar Színház uj előadássorozatának első bemutatója A Nagyváradról visszatért kolozsvári szí­nészek az egyik legnagyobb budapesti színházi siker bemutatásával köszöntöttek he pénteken este Két rutinos pesti színműíró, Fodor László és Lakatos László írták a „Helyet az ifjúság­nak'’ című vígjátékot, amely végre a közönség ízlésével találkozott és színpadi karrierjének egyik apró állomásaként hozzánk is eljutott. Az ember elelrnélkedhetik rajta, hogy tulajdon­képpen mi is a színpadi siker titka? Mert erről a darabról igazán nem lehet azt mondani, hogy valami újat. rendkívüli szenzációt nyúj­tana Csak egy hajszál választja el azoktól a többi, budapesti márkával ellátott kommerc- áruktól, amelyek az utóbbi időben egyre-másra tűntek el a feledés homályába Talán az a titok nyitja, hogy ez is úgynevezett karrier- darab- Hőse egy végzett és természetesen állás­ba jutni nem tudó diplomás, aki egy vakmerő trükk-segítségével belopja magát egy nagy bank titkári szobájába, Íróasztalt, rekvirál, ren delkezik. bizalmaskodik nagyhatalmú vezérei­vel és bebizonyítja, hogy a szemtelenség sokkal fontosabb az érvényesülésnél, mint az alapos ság. és szorgalom. Magától értetődik, hogy Boronkay barátunk végül az elnök-igazgató leányát is meghódítja, ami nélkül a közönség nem távozhatna nyu­godtan a harmadik felvonás után A „Helyet az ifjúságnak” uj változata a. „Szerencse fiá nak*' és a „Mesék az Írógépről“ karrier-történe­teinek és az égjük szerző, Fodor László annál biztosabb lehetett, a maga dolgában, mert ő már egyszer eredményesen kipróbálta ezt a receptet a „Templom egerével'. Meg kell adni azonban, hogyha járt utakon is haladnak a szerencsés szerzők, de amit. csinálnak, azt, ötle tesen, nagyképűség nélkül, a színpadi mester ember fölényes tudásával adják- Ebben a da rabban minden klappol, minden vicc-petarda kellő időben robban, a figurák maiak, a hely­zetek is ráillenek a mi leépitéses korsza kunkra Az előadás vontatott, menetét annak tud­juk be, hogy este nyolckor döcögött be a vá- radi személyvonattal az együttes és kilenckor már játszott is- Kitűnő volt Tompa Béla, aki pompás humorral, színészi ötletességgel alakí­totta a bankelnök egyébként is jól sikerült figuráját. Kovács György szerepén nyugszik voltaképpen a darab, sajnos, az egyébként nem tehetségtelen fiatal színész nehezen birta léleg­zettel- Legfőbb hibája beszédtechnikájának fo­gyatékossága. Pedig a színésznél a legfonto­sabb és legelcngedhetetlenebb kellék, hogy min­den szavát meg lehessen érteni- Erényi Böske most is ügyes volt. elegáns, de hiába, ismét csak azt állapíthattuk meg, hogy nem 1udja le­kötni a közönség érdeklődését- Jó volt Balázs Samu, Tompa Sándor anélkül volt jóizü, hogy túlozott volna. Megfelelően állták meg helyüket Béthely Ödön, Stefan idesz Ili, For- yács Sándor, Mészáros Béla- Stoll Béla állam­titkárja azonban sokkal inkább vidéki körjegy­zőnek hatott- A vígjátéki millió sem tűri el a valószínűtlenséget felfokozottan. Akár Tóth Elek. akár Réthely kifogástalanul játszták volna el ezt a szerepet. A LÁBFÁJÁSOK M egsziinnek három percen belül, ezzel az uj kez' F'si móddal. E;:er cs ezer ember hasz­nálja ma Romániában ezt az egyszerű és könnyű ke­zelési módot, hogy megsza­baduljon mindennemű lábfá­jástól. Vegyen este egy egy­szerű meleg-oxigénes lábfür- döt, amelybe tegyen Saltrat- Rodellt. Ezek az oxigénes sók, amelyek behatolnak a szöve­tekbe, megszüntetik a fájdal­makat. Mindennemű dag idu­sok és gyulladások három percen belül teljesen eltűn­nek. A tyúkszemek mi glá­gyulnak, úgy. hogy gyöke­restől kiveheti őket minden faj­dalom vagy ve­szély nélkül. Egy számmal kisebb cipőt viselhet. Órá­kon át sétálhat cs táncolhat teljes ké­nyelemben. A Sal- trat-Rodcllt garan­cia mellett árulja min­den gyógyszertár és dro­géria igen alacsony árban. INGYEN! Err kültfnlesrcs xnexálIai>odA» értrlmében min« den olyftsÁnk ingr.ven Unn e,ry nagyold* men»»?-»*'«■-i Sál- trai-llodeiit. Küldje be még ma pontos cin>ét! I enzt i»e küldjön! Drogheria Standard r* n c«w.Aly. litirnreţdi* Strada /orilor, 8. Elismerés illeti az igazgatóságot a szép színpadokért, ami a mai viszonyok között kü­lönös érdem A közönség egész este jól mula­tott és sok tapssal jutalmazta a színészek já­tékát. — á — Mines rossz iizlcfoicneí, ha a Keleti Újságban hirdet! Lény Caler a romon operában 3 óra muzsika, tánc és folytonos kaca­gás ez a „Miss Viteza“ Főszereplők: Lény Ca hr és G. Ti miră Ez év első nagy turnéja: „Miss Viteza'- a Ventura színház nagy slágere. Ez a zenés vígjáték, melyet száz­nál többször adtak Bukarestben, a publikum nagy lel­kesedése mellett, a Román Operában kerül színre hol­nap. „Miss Viteza" egészen ujszeiü és rendkívül bájos vígjáték. Ez a modern fiatalság vigjátéka, mulatságos, szellemes, elsőrangú szituációkkal, sok humorral tár­gyal aktuális problémákat, melyek az ifjúságot érdek­lik. Lény Caler szerepében minden tehetsége érvénye­sül Ének, játék, mozgás stb. A vígjáték gyorsan pe- i;eh:zelgo muzsikája egészen kivételes hatás. A ’arabot ez mész együttes játssza, melynek élén áll Lény Caler, G. Timică,.Silvia Dumitrescu, Silvia Fulda, V. Ronea, Fl. Scărlătescu, stb. A zene, a szöveg és elő­adás kivételes értékűvé teszi a „Miss Viteza‘'-t. A kö­zönség három feledhetetlen óra emlékével hagyja el a színházat. SIJPPEK FELÖLTŐ KA« LAN m. MKIJflAMM Cluj, Piaţa Unirii 14. űi&Sm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom