Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-07 / 79. szám
»ttMfei, ÎM*. Ibraie f. KutnUjsm Kánya magyar külügyminiszter hlggadthangu válasza Titulescunak „Magyarország igyekszik összes szomszédaival megtalálni az együttműködés lehetőségeit!11 (Budapest, április 6) Kánya Kálmán külügyminiszter nyilatkozott a Maniu Gyula interpellációjával kapcsolatos Titulescu-féle válaszra. A magyar külügyminiszter kijelentette, bogy még csak lapjelentésekből ismeri a Bukarestben elhangzott beszédeket és igy nem tud hivatalosan válaszolni. Hangoztatja, hogy a magyar kormánynak ebben a kérdésben az az álláspontja, hogy magyar részről nem szabad elttilózni a megnyilatkozások fontosságát- Ti- tulascu beszéde nem keltett meglepetést, mert hasonló értelemben nyilatkozott már a mult esztendőben Kassán is- Maniu exminiszterelnök mindenesetre szellemes formábau magyarázta, hogy Romániára éppen úgy ráerőszakolták a békét, mint Magyarországra, de ez a megnyilatkozás nem nj keletű, csak ismétlése a régebben hangoztatott álláspontnak- Kánya külügyminiszternek az az álláspontja, hogy ezt a kérdést a legnagyobb nyugalommal kell kezelni. A maga részéről őszintén fájlalja, hogy a rótnai egyesség megnyilatkozása után mutatkozó nyugodt atmoszférába zavaró momentumok szűrődtek- Magyarország kormánya mindent el fog követni, hogy a Duna-medencéjében béke legyen és Magyarország összes szomszédaival megtalálhassa az együttműködés lehetőségét. Rohm kapitányt mégis csak politikai küldetés vitte Jugoszláviába (Belgrád, április 6-) Jelentettük, hogy Ttokra, kapitány, a német rohamosztagosok parancsnoka Raguzában tartózkodik. Útját politikai jellegűnek jelentették ki. de Rohm ezt megcáfolta. Most újabb bizonyítéka van annak, hogy Röhm nem. magánügyben tartózkodik Raguzában. Megállapítást nyert ugyanis, hogy .............................................................. (Lyon, április hó.) Hazafelé tartok, mikor a «eglahetös néptelen uccán megállít egy 60 év körüli, fantasztikusan rongyos, többhetes szakállu ferii cs rossz franciasággal kér pár sous-t. Munkanélküli, három napja nem evett, — állítja. ~ Jöjjön velem, — hívom. Ijedten tiltakozik, ő nem akar semmit, nem fogad el semmit és próbál otthagyni. Rendőrt sejt bennem a szei’encsétlen. — Ne féljen, — mondom — és is külföldi vagyok, segíteni akarok magán. A külföldi mivoltom bizalomra gerjeszti, nem fél úgy, beszélni kezd. Rövidesen kiderül, hogy székely, román állampolgár. Magyarul beszélünk tovább nagy megkönnyebbülésére és egy még nyitva levő bar-ban „casse croute“ és egy „demi" (harapnivaló és félliter bor) mellett kibontakoznak egy hihetetlen tragédia részletei. Szaggatottan, összefüggéstelenül beszél, lehetetlen visszaadni, hogyan mondja el a sorsát. Nem is tűri minden szava, a sűrűn közbeszőtt káromkodások a nyomdafestéket. Nézzük a lényeget. Amit mond, papírjaival, különböző komiték jelentéseivel igazolja. Túlzás nélkül, hűen adom tovább. Â marseillei szemétben. 60 évesnek látszik — 36 éves a valóságban. Bányamunkás volt — valamikor. 2V4 éve munkanélküli. A munkanélküliség első féléve után gyalogosan, városról, városra járt munkát keresni. Marseilleban élte a ,,Vieux Bort" nyomorultjainak az életét. Élte? Ez is kifejezés. Uecin aludt és az volt, amit Pesten szemétguberálónak hívnak. Csak munkahelye nem egy Cséry-telep, hanem a marseillei viszonyoknak megfelelően az egés2 város volt, ahol a sötétség beálltával puffognak az ablakon kidobált lehetetlennél lehetetlenebb tárgyak. Hossz cipőtől bútordarabokig, újságtól törött edényig — esetleg megnevezhetetlen dolgokig. Rohm teljes óra hosszat tárgyalt a Jugoszláviába küldött német kereskedelmi delegáció vezetőivel, akiknek megbízatást adott arra, hogy hozzák létre a némct-jugoszláv kereskedelmi szerződőst. Rölim továbbra is figyelemmel kiséri a tárgyalások menetét. Ilyen életmód mellett persze rohamos iramban züllött le egészségileg, külsőleg. A nagy kikötővárosok csavargóinak nemzetközi uniformisába öltöeött. Mert munka, különösen külföldinek, az nincs. Félévi kínlódás után egy razzián elfogják és a francia törvénykönyv egyik legépületesebb szakasza alapján csavargásért (vagabordage-t követ el mindenki, kinek nincs legalább 12 frankja és bejelentett lakása. Igazolt munkakeresés vagy más hasonló „kifogásokat" nem vesznek figyelembe) elítélik 15 napra és kiutasítják. Fel- lélegzik. Végre megoldás. Hazatoloncolják. Naiv ábránd. A 15 nap után a kezébe nyomják a kiutasitási végzést, 8 napon belül hagyja el az országot, különben hat hónapig terjedhető börtön következik. Hazamenni? Egyebet sem kíván! De miből?. Miből? A követségi portás 2 frankja. Szaladgálás követségre, rendőrségre, „Keleti munkások védöbizottságának“ elkeresztelt idegenlégióba és rendörspiclinek szervező egyesületbe. Senki sem akar tudni sem róla, sem sok száz más társáról. Pardon, a követségen kap 2 (kettő) frank segélyt, de — ezt is a portás csúsztatja a kezébe a sajátjából. A nyolc nap leteltével meghosszabbítják tartózkodását két nappal, azzal, hogy a harmadik nap, az már hat hónap! Mit csináljon? Felszökik egy román teherhajóra, észreveszik, irtózatosan összeverik és visszakergetik. Harminc nap börtön. Hajó nem vette be. Megy vasúton, hiszen arra való, hogy utazzanak rajta. Kiderül, hogy nincs jegye, ue a kalauzban van annyi emberség, hogy engedi „szökni“, a következő állomáson, a svájci határ közelében. Éjjel álmosan a határon, tíz kilométer után elfogják és 14 napi svájci börtön után visszaküldik oda, * ahonnan jött, — Franciaországba. Ez i* taegoídáa, Ees- alább is a svájci rendőrség számára, örökre kitiltják. Ha visszajössz, akkor a hat hónapot itt egy más számú paragrafus alapján szabják isi rád. Kísérlet a német és olasz határon. Megy Elzász felé. Persze gyalog, koldulva. Újból elfogják, 2 hónap. Strassburgba viszik, onnan a némát határra. A német hatóságok visszaküldik! A német törvények még 12 frankkal sem elégszenek meg, legalább 80 márka kell. 50 márkáig nem kívánatos idegen, azon felül turista. • Mit csináljon vele Strassburg? A bevált módszer: visszaküldi ahonnan jött. Ezúttal Maraelllebe. Ez i? megoldás. Legalább is a strassburgi rendőrség «simára. Marseilleben csoda történik. Nem csukják le, adnak neki 15 napot — elutazásra. Miből? Mert persze kiutasított, munkaengedély nélküli ember nem dolgozhat (ilyen és ilyen számú paragrafus). Megy gyalog az olasz határra. Nincs szerencséje, Mentone-on túl ostromállapotot talál, három üldözött kommunista akar átszökni a határon és egy ezred katonaság keresi. Vissza Marseiüebe. Megy a rendőrségre. Újabb, ezúttal utolsó 5 nap hosszabbítás. Követség újból kidobja. Lármázik, követel, — hiába. Könyörög, megalázkodik: hiába. Az öt nap újból '.etelik. Az „öregünket" már minden rendőr ismeri. Az egyik odébb küldi, „vigyázz, razzia van". A „jó“ rendőr jelent 48 óra szabadságot, mort * következő már nem „jó" rendőr. Kihúzza a maiimu- mot: 6 hónap. Ezután már minden újabb bukás hat hónap. Reménytelen nyom or tűig. Kitölti. Szabadul. Már nem tud összefüggően beszélni, beteg, rongyos, most már ha lenne papírja és ha bírná is a munkát, senkisem merné alkalmazni. Ijesztő a külseje. Sohasem beszélt jól franciául, elfelejtette azt is, amit tudott. Nem, mert Marseilleben, maradni. Csavarog tovább. Ha tud, felszökik vonatra, de már hiába próbálkozik. Annyira rongyos, elhanyagolt, folyton igazoltatják. Nem engedi fel a vonatra sem. Marseilletöl Lyonig nem tudja merre ment, begy jutott el. Többször volt börtönben. Nem tudja menynyit. Letett róla, hogy hazamenjen. Nem lehet — mondja. — A tervei, céljai — pillanatnyilag jóllakni. Most sikerült neki. Mit akar most? Nyöszörög. Nem tudja. Élni? Nem lehet. * Ezrével vannak. Minden nemzetiségűek. Magyarok is. Nincs pénz, nincs jegy a számukra. Benki és semmi. Csak bőrtön. Dobálja őket Franciaország és minden szomszéd állam. Nyolc nap ebben a börtönben, 6 hónap a másikban. Kitiltás Franciaországból. Kitiltás Belgiumból. Luxemburg, Németország, Svájc hallani sem akar róluk. Olaszország becsukja. Spanyolország bebörtönözi... (B-i.) Tűz pusziitól! a Déri Storni«- áruház Rug ului-uccai festő műhelyében (Kolozsvár, április 6.) Tegnap este kilenc órakor eddig még ismeretlen okokból kifolyólag tűz keletkezett a Déri-féle szörmeáraház Rugului ucca 42 szám alatti festőműhelyében. Kilenc óra körül a szomszédok az ablakon kitóduló füstfelhőkre lettek figyelmesek és nyomban értesítették a tűzoltókat és a rendőrséget. Rosescu tiizoltófőparancsnok teljes felkészültséggel azonnal a helyszínre sietett és néhány perc múlva megérkezett Puica Victor rendövkvesztor, Cozma Ödön I. kerületi rendőrkapitány ügyeletes tiszt kíséretében. Az oltási munkálatok több mint egy órát vettek igénybe és a műhelyben lévő különböző szőrmék teljesen elhamvadtak. Ezenkívül a ház is alaposan megrongálódott. A tulajdonos bejelentése szerint* több mint háromszáz ’értékes szőrme pusztult el és a kár meghaladja az ötszázezer lejt is. A műhely kétszázötvenezer lejre volt bebiztosítva. A kárbecslő bizottság holnap fog kiszállni. VASSÍNT)Pl KEZDETTEL^ Szökött fegyenc vagyok Paul Muni. mélyen megindító film, Robert Elliot Burns regén ye nyomán, főszerepben: Monopol Film centrala SaceţjenY székely halálfánca francia földön voll 12 frankja, a kereke alá kerüli; nem ment •* Idegen-légióba, nem lett remlőrkém, nem kellett Svájcnak, a németeknek, az olaszoknak és a románoknak sem, — talán már nem is Ember.. .
