Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-07 / 79. szám
Szombat, 1934, április 7, - Ára 3 íeí Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.59, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok ez Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 79. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozsvár, Baron L. Pop ncca 5. szám. Telefon: 508. — Leveleim: Clnj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. A Brazíliák politikája Jorga az ismert történetiró, nagy patrióta, sőt exminiszterelnök nyilatkozott egy bulgar lapnak a balkáni paktumról. Ha valaki nincs kormányon és mint ellenzéki pártvezér úgyszólván csak önmagában testesíti meg a pártot, hiába nyilatkozik, észrevételeinek csak akadémikus értelme van. Jorga nem az, aki Venizelosz Görögországban ós ha neki nem tetszik a balkáni paktum, nem sietnek módosítani, mint ahogyan a Venizelos kedvéért módosította ugyanezt az athéni szenátus. Jorgának nem tetszik a balkáni paktum, ami nem annyit jelent, mintha ő nem akarta volna megvalósulva látni a balkáni államok szövetségét. Nemcsak Jorga, de minden józanul gondolkozó ember azon a vélemények van, hogy egy olyan paktumnak, amely a Balkán összes államait ösz- szefogja, a Balkán összes államai között kiküszöböli az ellentéteket, hatârozotţ létjogosultsága van. De jelenleg kihagyva azokat az államokat, amelyek nélkül nincs balkán-szövetség, igy Bulgáriát és Albániát, mélységesen igaza van Jorgának, mondván: „a Balkán-államok, amelyek szövetségben vannak, úgy sem fognak háborút viselni egymás ellen. Ebből a szempontból teljesen mindegy lett volna, ha például Brazíliával kötünk ilyen politikai szerződést.“ Jorga a Zorának tett nyilatkozatában mond még egyet-mást, amelyet nem ismertettek a lapok. Amikor az újságíró kijelentette, hogy értesülése szerint a paktumnak titkos záradékai vannak, Jorga felkiáltott: amit elmond ön, olyan szörnyűség, hogy az ember el sem tudja hinni. Jorga nyilatkozott ugyanennek az intervjunak a kapcsán a római egyességről is. Gúnyolódik Titulescuval, aki szerinte kimondottan személyi politikát üz és nem elég nyilt. Én a nyilt diplomáciának vagyok a hive — jelentette ki az exminiszterelnök. Álljunk meg e szónál: nyilt diplomácia. Valóban tetszetős a nyilt diplomácia és erre éppen az antant népek törekedtek 1918-ban. De a nyilt diplomácia nehezen valósulhatott meg ott, ahol a politikusok nem merik vállalni a nyilt és fenntartás nélküli megnyilatkozást. A nyilt diplomácia nem egyszr csak az illúziót kelti fel, hogy nyilt és nem titkos, igy nyerve egérutat, hogy a nyilvánosság elé fordult megnyilatkozások mögött tovább folytathassa a maga homályos, titkos utait. De ha már a diplomácia hibájáról beszélünk, a nyilt diplomáciáról, akkor legyünk legalább mi nyiltak, akik nem vagyunk diplomaták. A legnagyobb baj a politikában az, hogy gerinces, komoly, tettekben nyilatkozó politikai cselekedetek helyett csak átmeneti lavirozásokkal, mától holnapig tartó tatarozásokkal találkozunk mindenütt. Hogy ez igy áll, erre szinte jelképes jiélda a balkáni paktum, amelyről most egy tagadhatatlanul nagy román hazafi mondotta ki kereken a véleményét. Azt, hogy ne fújjuk fel, ne kápráztassuk el vele a közvéleményt, ne gyújtsuk föléje a görögtüz fényeit, ne szugge- ráljuk be a közvéleménybe, hogy elértünk valamit. Elértünk volna, ha... Hogyis mondja Jorga? „Ebből a szempontból teljesen mindegy lett volna, ha például Brazíliával kötünk ilyen politikai szerződést". A világpolitika tele van ilyen Brazíliákkal, és mindaddig, amig Brazíliáról beszélünk, amikór Bulgáriáról, vagy Albániáról van szó, a világpolitika csak üres malomban őröl. Félbeszakították a királyi kifcaJIcj firtatok®! Angbelescu miniszter, Vica és lonescu Iá born okolt audienciája után Talarescu újból megjeleni a királynál — Magy^onlosságu Intézkedéseket készítettek elő a rendfenntartás érdekében Kihirdették az uj konverziós törvényt (Bukarest, április 6.) A román husvét ünnepei már pénteken megkezdődtek és szünetel minden küzéleti, minden hivatali munka- A nyilvános politikai fórumokra is beköszöntött az ünnepi vakáció csöndje, a parlament szétment. A politikai tényezők zárt ajtói mögött azonban nem szakadtak félbe a titokzatos tárgyalások. KihirdeHék a konverzió! Az ünnepi szünet megkezdése előtt sietve kihirdették a konverziós törvényt. Tatarescu miniszterelnök magával vitte a megszavazó!t törvényszöveget a csütörtök délutáni királyi audienciájára s az uralkodó ez alkalommal alá is irta. Ekkorra a törvény szövegnyomtatása már el is készült a Monitorul Oficial rendkívüli kiadásában, amely csütörtöki dátummal meg is jelent. A konverziós törvény igy a tegnapi nappal érvénybe lépett s ettől a naptól kezdődik az az egyhónapi terminus, ami alatt bejelentéseket kell megtenni. Újból a király elé ment a miniszterelnök Pénteken, a román husvét nagypéntekjén még folytak a politikai jellegű királyi kihallgatások. Tatarescu miniszterelnök, aki csütörtökön délután is volt az uralkodónál audiencián, pénteken újból megjelent a király előtt. Ez az njabb kihallgatás hossza ideig tartott, belenyúlt az ebédidőbe és a király a miniszter- elnököt ebédre is magánál marasztalta. Tegnap délután kihallgatáson jelent meg a királynál Anghelescu közoktatásügyi miniszter is és az ő kihallgatása egy óra hosszat tartott. A, miniszter tárcája körébe cső ügyekről tett jelentést, de szóba került ez alkalommal az általános politikai helyzet is. Kihallgatáson voltak a királynál Uica tábornok, hadügyminiszter, majd lonescu Mihail tábornok bukaresti hadtestparancsnok is. Hir szerint a király még más tábornokokat is rendelt magához jelentéstételre. A további királyi kihallgatásokat az ünnepnapokra felfüggesztették és husvét után folytatódnak. Összeül a minisztertanács Hirek szerint csütörtökön estefelé Tatarescu miniszterelnök minisztertanácsot akart összehívni. A királyi kihallgatások miatt azonban több miniszter nem jelenhetett volna meg a minisztertanácson és ezért pénteken délelőttre halasztották. Eddig az időpontig azonban a miniszterelnöknek nem volt módjában a minisztertanács elé kerülő terveit megbeszélni külön-külön egyes miniszterekkel s ezért újból elhalasztották a tanácsülés megtartását. Azt remélik, hogy a minisztertanács pénteken estére összeülhet és a rendfenntartásra vonatkozólag nagyíontosságu döntéseket hoznak. A parlament utolsó ülései A parlament mindkét házának üléseit április 16-ra napolták el. A kamarában a tegnap délutáni utolsó üléseu végeztek az államvédelmi törvényjavaslat vita* javai s a javaslatot a kormánypárti többség megszavazta. Megszavazták a lakbérleti törvényjavaslatot is. Mind a két törvényjavaslatot a szenátusban is megszavazták. A szenátus csütörtöki ülés9 már csak formális jellegű volt, amelyen vitára nem került sor. Éjjeli faaiározelok a rend biztos-áfására Péntekre virradó éjjel fontos tanácskozásokat tartottak a belügyminisztériumban, amelyeken megbeszélték az esetleges rendzavarások megelőzésére tervezett intézkedéseket. Az értekezletet Ineulet belügyminiszter hívta össze s ő elnökölt. Részt vettek: Iamandi miniszter, belügyi államtitkár, Stanescu, a sziguranca vezérigazgatója s az állambiztonsági szervezet vezetői. A sajtó számára kiadott jelentés szerint megállapodtak abban, hogy minden esetleges zavargást, vagy tüntetést gyökeresen elfojtanak.
