Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-05 / 77. szám
Kmrinjsxo Csütörtök, 1IU. iprths ». Hajnalig tartó ülésben megszavazták a konverziói ( \ Magyar Párt Álláspontját a vita lezárása elölt leszögezte Wilier József — Igazságtalanság történt szegény néprélegekbel ' Titokzatos erők állanak az általános rendezésnek útjában Ä részletes tárgyalással is Tcge/tek (Bukarest, április 4.) A kamara konverziós vitájával egy nap alatt végeztetett a kormány: a délelőtt 10 órakor kezdett ülést nem zárták he addig, amíg a szavazásra sor nem kerülhetett. Így egyfolytában 18 órát, hajnali négyig ült együtt a kamara. A szenátusban is hamarosan végeznek a javaslattal s igy kihirdetett törvény lesz pár nap alatt belőle- A következmények azonban a gazdasági életben azután kezdenek kialakulni\ Magyar Párt leszögezi álláspontját Röviden jelentette a Keleti Újság, hogy a kamara konverziós vitájában Wilier József dr. leszögezte a Magyar Párt álláspontját és követeléseit. A vita lezárása előtt Wilier József dr- még a következőket mondotta: — A Magyar Párt nevében beszélek, tehát egy olyan pártot képviselek, melyet a kor- mányrajutás veszélye nem fenyeget s éppen ezért megengedheti magának, hogy teljesen tárgyilagosan bírálja a helyzetet. — Meggyőződésem szerint, mindannyiunkat az az óhaj vezet, hogy ezt a fontos, nagyhorderejű problémát végérvényesen és közmegelégedésre elintézzük. Nem szabad kétségbevonnom, ha jóhiszemű akarok lenni, hogy a kormányt is és a pártét is a legteljesebb jóakarat vezeti. Ha azonban mégis csak ilyen javaslat telt ki tőle, melyet az előttem szóló ellenzéki képviselőtársaim valósággal széjjelszedtek és nemcsak súlyos, de helytálló kritikákkal illettek, azt kell látnom, hogy magasabb erők állják útját a gyökeres rendezésnek, amely erők csak lassan és nehezen szoríthatók háttérbe, de hogy szorulnak, az kétségtelen. Azokat a kifogásokat, amelyek a javaslat ellen elhangzottak, nemcsak azért nem sorolom újból fel, mert nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, hanem azért sem, mert erős meggyőződésem, hogy azokat elvben és magukban a többségi képviselők is osztják, támadásommal tehát nyitott kaput döngetnék. — Uraim! Egyre világosabban kell élnie m igazságnak, hogy az adósságok rendezésére igy nem ez a végleges és nem ez az utolsó, mert nem egyformán osztja az igazságot. Hajnali 4 órakor száraztak A kamara éjszaka befejezte a konverziós törvényjavaslat vitáját. A felszólalásokra Bratianu Dinu, Radian, Bentoiu és Sássá föld- mivelésügyi miniszter válaszoltak, mire a javaslatot általánosságban megszavazták és azonnal áttértek a részletes vitáraPotárca nemzetiparasztpárti kérdezi, van-e szükség a részletes vitára, ha a kormány amugysem fogad cl egyetlen módosítást sem? Tatarescu miniszterelnök kijelenti, hogy a bizottsági tárgyalásokon elment a türelom legvégső határáig, mégis hajlandó olvan módosításokat elfogadni, amelyek a javaslat alap- elveivel nem állanak ellentétben. Constantinescu-Bordeni egy lényegtelen módosítását elfogadták. Iunian kéri, hogy töröljék a javaslatból a román állampolgár kifejezést, mert a gazdák között vannak igen sokan, akiknek teljes joguk van az állampolgárságra, de nem tudták megszerezni az ehhez szükséges iratokat és nagy igazságtalanság lenne, ha ezek kimaJja megfáztak a gyermekei, vigyázzon, hogy ne szerezzenek még valamilyen fertőzést is. Óvja őket ét adjon nekik $)anfím§n**Á T pasztillákat A radnának a konverzióbólAntonescu igazságügyminiszter kijelenti, hogy a külföldiekre való tekintettel nem lehet kihagyni a román állampolgár kifejezést. Egyébként rövidesen törvényjavaslatot fog beterjeszteni, amely lehetővé fogja tenni az állampolgárság gyors megszerzését, azoknak, kiket megillet. A szakaszonkénti vita végeztével Tatarescu miniszterelnök szólalt fel. Köszönetét mond mindazoknak, akik munkájukkal a törvényjavaslat elkészítésénél közreműködtek- Szeretné, ha az együttműködésnek ez a _ szelleme az államélet más fontosabb kérdéseinél is megnyilvánulna. Reméli, hogy a konverzió kérdése ezentúl nem fogja a választási agitáció alapját képezni. A kamara ezután 264 szavazattal 1 ellenében megszavazta a törvényjavaslatot és az ülés éjjel 4 órakor ért véget. A délelőtt 10 órától egyfolytában lefolyt ülést, tehát 18 órán át tartott, ami rekordot jelent a román parlament történetében. IHH K» El Mtt-e nyomva a többség ? Bratianu György > Olteanu tábornok és Ghibu tanár ur szólnak hozzá a Curentul kisebbségellenes ankétjához Egyhangú megállapítás : a magas tisztségeket kisebbségi elemek foglalják el — Azt viszont nem tudják megjelölni, hogy hol is van ez a ,,veszedelmes tultengés“ egyedüli általános és igazságos mód a pénzegység értékének csökkentése. Ezt eddig még egyetlen kormány sem fogadta el és talán legkevésbé a liberális kormány hajlandó elfogadni. A javaslat tehát a pénzegység jelenlegi árfolyamát veszi figyelembe és ha ezen az alapon vizsgáljuk meg a kérdést, azt kell mondanunk, hogy az agváradósságok rendezése körül nagy haladás tapasztalható, ellenben a városi adósságok rendezésének módja igazságtalan és ötletszerű. Igeu sajnáljuk, hogy a kiskereskedő, kisiparos és lateiner osztályok számára nem sikerült a konverzió kedvezményeit kiharcolnunk, mert ha van nyomor ebbcuaz országban, akkor ezek az osztályok a legtöbb joggal panaszolhatják fel nagy nyomoraikat. Kicsinyes dolog ezeknek a rétegeknek a mellőzése, kicsinyes dolog csak annak adni meg a konverziót, akinek ingatlana van, hiszen vajmi kevés ösz- szeget tehet ki országos végösszegben az ingatlannélküliek adóssága, mert az ilyenek nem juthattak hozzá nagyobb kölcsönökhöz. Nagy sztíkkeblüség állja útját a városi adós ságok igazságos rendezésének és felesleges igazságtalanságot kell emiatt elszenvedni. Ez igazságtalanság érzése a mostoha bánásmódban részesített osztályokat további agitációra ösztönzi. A javaslatról meg kell állapítani, hogy végre nagyjából jogászi munka, a tapasztalatok felhaszuálásával. A Magyar Párt megszavazza a javslatot, mert a mezőgazdáknak rendezi és tisztázza a terhét. De hozzáfűzi, hogy ha általános lenne a konverzió, akkor ez volna az utolsó törvény, de (Kolozsvár, április 4.) Ismeretes, hogy a Curentul „népszavazást“ rendez és állítólag több, mint százhatvanezer románnak küldött kérdőivet, lássa, mi a többség véleménye a kisebbségi kérdésről és arról az „égető“ kérdésről, hogy vájjon a többségi nép nincsen-e elnyomva a kisebbségi lakosság részéről?! A lap kérdéseire már’ befutott a válaszok nagyrésze és keddi számában két oldalon közlik is a hozzászólásokat. Amint azt előző számainkban nyomatékosan hangsúlyoztuk, ez az egész ankét, csak fokozni fogja a kisebbségekkel szembeni gyűlöletet, mert csak olyan válaszok érkeznek be, amelyek soviniszta elfogultságban születtek meg és a lap is csak ilyen válaszokat fog leadni. Tulajdonképpen nekünk kellett volna ezt az ankétot megkezdeni, hiszen ha már elnyomatásról beszélünk, akkor mégis csak inkább a nem román ajkú népek vannak elnyomva, nem pedig a többségi nemzet fiai. Bratianu György például arra a kérdésre, hogy vájjon a román őslakosság nincs-e alantasabb helyzetben a kisebbségekkel szemben, ezt válaszolja: — Természetesen, igen. Tannak olyan termelési ágak. ahol a románság teljesen mellőzve van/.') Majd a következőket javasolja: — A románság arányos elhelyezése az állami és magánintézményeknél. Itt a románságra és az Őslakosságra gondolok. Ami pedig a jövőbeli terveket illeti, a disszidens liberálisok vezére azt tanácsolja, hogy hozzák haza a macedóniai és külföldön élő románokat és telepítsék az ország veszélyesebb pontjaira. Olteanu Mihály tábornok azt állítja, hogy a felelősségteljes helyeken idegen emberek diktálnak (!) Arról természetesen megfeledkezik, hogy konkrét adatokkal szolgáljon. Megoldásnak ugyanazt javasolja, mint Bratianu Ghcorgbe. Qhibu Onisifor egyetemi tanár természetesen az elsők között sietett válaszolni a Curentul körkérdéseire. — Természetes dolog, hogy egy nemzeti államban a vezetők a többségi nép soraiból kell kikerüljenek. A Iorga-félc kísérlet, amikor idegen elemeket vitt be a kormányba, (Brandsch Rudolf) nagyon veszélyes. , Ghibu ur is, akárcsak a többi hozzászólók megfeledkeznek arról, hogy például kimutassák azt, hogy hát hol vannak a kisebbségi emberek a fontosabb tisztségekben. Majd igy folytatja: Azonnali megoldások: őfelsége tekintélyes, képzett és párton kívüli embereket helyezzen az ország élérc. Olyan kormányokat alakíttasson, amelyek legalább négy évig zavartalanul dolgozhassanak. őfelsége tüzzel-vassal irtsa ki a politikát és ha valakit kinevez, az addig maradjon a helyén, míg munkaképes. Őfelsége változtassa meg a választói törvényt és csak százötven képviselő, továbbá száz szenátor dolgozzon
