Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-05 / 77. szám

Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre *00 negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Eg> évre 80, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ihász elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 77. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozsvár, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, posta fiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. MANIU 1 a Dniia-koiif öderáciő / r.'. l'M. N lervétiaata elé A revizióellenes román álláspontról mondott n&gy beszédet a parlamentben Ti tu lesen külügyminiszter válasza (Bukarest, április 4.) Maniu Gyula elmon­dotta régóta tervezett nagy külpolitikai beszé­dét a kamarában 6 a beszéd szövegét, valamint a külügyminiszteri választ előre megbeszélték Titulescuval. Rendkívül érdekes részleteit mondotta el a Duna-konföderáció érdekében kifejtett akcióinak s ennek az akciónak az ér­dekében hangzott el ez a beszéd is. amit a római jegyzőkönyv tett időszerűvé. Mánia nagy beszéde A kamara szerda délután tartott ülését, Saveanu elnök nyitotta meg, majd Tatarescu miniszterelnök felolvasta a király kéziratát, amely az alkotmány 90. szakaszára való hivat­kozással április 28-ig meghosszabbítja a par­lament ülésszakát. ság azonban sem nem magyai', sem nem román, hanem zsidó, amely dolgozó munkása annak az államnak, amelyben él- A zsidóság nem ad­hat nemzeti jelleget valamely városnak, vagy területnek­A magyarság is hazafias és derék, szorgalmas nép, de ezer évig sem tudta sem szociális, sem etnográ­fiai tekintetben m<*gv4ll‘n$»tni a történelmet. Kötel'esSégéíieiv cü, és Pán át r «vé­ben, mint annak hivatott képviselője, felemelni szavát minden olyan kísérlet ellen, amely a gyulafehérvári nemzetgyűlésen kimondott egyesülés megmásitására törekszik. Nem kétel­kedik abban, hogy ezt a tiltakozó szót meg fogják hallani Rómában is, a latin testvéreknél, akik együtt szenvedtek a közös célokért. Nemzetközi együtt működés terve Tény. hogy Magyarország nagy gazdasági és pénzügyi nehézségekkel küzd, ezek azonban nem a békeszerződések nem is a területi vál­tozásoknak a következményei, hanem a világ­háborúnak, az általános európai termelési és szociális zavaroknak. Ilyen nehézségekkel küzd Románia is a határain belül. Ha Ausztria— Magyarországot, az európai fejlődés akadályát fel kellett osztani és emiatt gazdasági nehéz­ségek keletkeztek és állanak fenn ma is, ez nem érv a nemzeti államok ellen. Mindig azt hirdette, hogy előbb meg kell alkotni a nemzeti államo­kat és azután közös gazdasági egységet kell közöttük létrehozni, amelyben minden egyes állam a maga életét élhesse és megélhessen. — 1924-ben a Román Társadalomtudomá­nyi Társaságban előadást tartottam — mon­dotta — amelyben az alkotmányosság, a törvé­nyesség inaugurálásáárt emeltem szót azzal, hogy a nemzeti egység megvalósítása után meg kell valósítani a nemzetközi egységet. Az ország egységétől és presztízsétől függ, hogy milyen szerepet játszhat, milyen tényező lehet ebben a nemzetközi együttműködésben. Megkezdett tárgyalások a dunai tervről Ezután Maniu Gyula terjesztette elő inter­pellációját. Közel 15 éve, hogy a békeszerződé­seket megkötötték, amelyek megállapították a közép- és keleteurópai országok határait, fel­osztották az osztrák-magyar monarchiát és a román nemzetet egyesítették. A békeszerződé-, sek megkötése után a román nép belső konszo­lidációját igyekezett kiépíteni, megnyitva az utat az egységes ország politikai, szociális és gazdasági fejlődésének. Mély fájdalommal kell azonban konstatálni, hogy azok a remények, amelyek a nagy háború utáni békekötéshez a nyugalom és igazi béke megvalósítását szeret­ték volna, nem valósultak meg teljes mérték­ben. Különösen az utóbbi időben mind gyak- rabbak az olyan manifesztációk, amelyek nem hagyhatók válasz nélkül- Konstatálható, hogy éppen volt szövetségeseink egyike több ízben jelét adta a magyar revizionista törek­vések támogatására való készségének. Meggyőződése, hogy semmi ok sincs félelemre, de nem lehet túlságos türelemmel kezelni azt az excessziv nacionalizmust, amely állandóan nyugtalanítja az európai közvéleményt­— Erdély és Bánát népe nevében és a bé­kés munka őszinte vágyától áthatva kívánom kihangsúlyozni, hogy a trianoni béke nem ma­gyar területeket adott Romániának, hanem visszaadta az ősi román földet jogos tulajdo­nosának- Ez az igazság. Románia tudja, hogy sohasem fogja siker koronázni azokat a törek­véseket, amelyek a jelenlegi helyzet megvál­toztatását akarják Az elnemzetlenités politi­kája, amely annyi évszázadon keresztül akarta kivetkőzíetni Erdélyt és a Bánátot ősi román jellegéből, nem vezetett eredményre Ennek a • politikának ezközei voltak a telepítések, a zsidó elemnek, ennek a szorgalmas és törekvő népnek letelepítése a váró sokban, abban a tudatban, hogy a zsidóság hozzá fog járulni a városok magyarosításához. A zsidó Az idők folyamán mindent elkövettem, hogy tervemet, amely a dunai államok szoros gazdasági összefogását cé­lozta, valóra váltsam. 1928-ban módja volt Pilsudszki mar­saik tájékoztatni és teljes megértésre talált nála. Amikor kormányra jutott, tájékoz­tatta az angol és francia követeket azzal a kéréssel, juttassák el a tervezetét és elgon­dolásait kormányaikhoz, hogy nemzetközi akció indulhasson el ebben az irányban, a délkeleteurópai államok együttműködése ér­dekében. ügy Briand, mint az angol külügy­miniszter biztosította a terv messzemenő tá­mogatásáról. A lengyel külügyminiszter meg is látogatta Bukarestben és konkrétu­mokról is tárgyaltak már ez alkalommal, Következett azután már ennek a tervnek e jegyében a genfi vámkonferencia 1930-ban, majd ugyanebben az évben a bukaresti és varsói agrárkonferenciák és a belgrádi szak­értő: tanácskozás, amelyeken az érdekelt ál­lamok kivétel nélkül resztvettek. Természe­tesen a konferenciák nem foglalkoztak a gazdasági federáció kérdésével, azonban bi­zonyos pontokat az együtt működést illető­leg már tisztáztak. Amikor a kormány élé­§M^rm£smifÍ0j j púder «6 ről távozni kényszerült, külföldi útra ment és itt folytatta a megkezdett munkát. Módjában állott a legilletékesebb külföldi politikusok előtt kifejteni álláspontját, amely különösen a francia államférfiakat felvilágosította arról, hogy nem elég csak az Anschluss ellen állást foglalni, Ausztriát illetőleg nem elég negativ álláspontra he­lyezkedni, hanem pozitiv akció szükséges ennek az országnak a megmentésére és erre Franciaországnak kell megadnia az inicia- tivát. Két hónapig tartózkodtam Bécsben és meggyőződtem arról, hogy nagyon sokan az ország vezetői, a társadalmi, tudományos és gazdasági élet személyiségei közül nem hí­vei az Ansehlussnak, Egy délkeleteurópai gazdasági együtt­működés úgy Ausztria, mint Magyar- ország helyzetén lényegesen javítana és fejlődésüket elősegítené. l'tban Mussolínihez Miután tudatában voltam annak, hogy a du­nai államok együttműködése Olaszország nélkül nem teremthető meg, elhatároztam, hogy Rómába utazom, hogy Mussolinit személyesen tájékoztas­sam és igyekezzem megnyerni annak a tervnek, amely Európa fejlődésének egyik legbiztosabb esz­köze lehetett volna. Útban Olaszország felé érte­sültem azonban, hogy a Mironescu kormány le­mondott és haza kellett utaznom. Akcióm igy fél­bemaradt, a mozgalom azonban életrekelt 1932- ben Tardieu terve által. Sajnos, Németország és Olaszország ellenállása miatt ez sem vezetett po­zitív eredményre, de az agrárállamok együttműkö­dése tovább fejlődött, aminek jelei a stresai és a londoni konferenciák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom