Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-05 / 77. szám
Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre *00 negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Eg> évre 80, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ihász elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 77. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozsvár, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, posta fiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. MANIU 1 a Dniia-koiif öderáciő / r.'. l'M. N lervétiaata elé A revizióellenes román álláspontról mondott n&gy beszédet a parlamentben Ti tu lesen külügyminiszter válasza (Bukarest, április 4.) Maniu Gyula elmondotta régóta tervezett nagy külpolitikai beszédét a kamarában 6 a beszéd szövegét, valamint a külügyminiszteri választ előre megbeszélték Titulescuval. Rendkívül érdekes részleteit mondotta el a Duna-konföderáció érdekében kifejtett akcióinak s ennek az akciónak az érdekében hangzott el ez a beszéd is. amit a római jegyzőkönyv tett időszerűvé. Mánia nagy beszéde A kamara szerda délután tartott ülését, Saveanu elnök nyitotta meg, majd Tatarescu miniszterelnök felolvasta a király kéziratát, amely az alkotmány 90. szakaszára való hivatkozással április 28-ig meghosszabbítja a parlament ülésszakát. ság azonban sem nem magyai', sem nem román, hanem zsidó, amely dolgozó munkása annak az államnak, amelyben él- A zsidóság nem adhat nemzeti jelleget valamely városnak, vagy területnekA magyarság is hazafias és derék, szorgalmas nép, de ezer évig sem tudta sem szociális, sem etnográfiai tekintetben m<*gv4ll‘n$»tni a történelmet. Kötel'esSégéíieiv cü, és Pán át r «vében, mint annak hivatott képviselője, felemelni szavát minden olyan kísérlet ellen, amely a gyulafehérvári nemzetgyűlésen kimondott egyesülés megmásitására törekszik. Nem kételkedik abban, hogy ezt a tiltakozó szót meg fogják hallani Rómában is, a latin testvéreknél, akik együtt szenvedtek a közös célokért. Nemzetközi együtt működés terve Tény. hogy Magyarország nagy gazdasági és pénzügyi nehézségekkel küzd, ezek azonban nem a békeszerződések nem is a területi változásoknak a következményei, hanem a világháborúnak, az általános európai termelési és szociális zavaroknak. Ilyen nehézségekkel küzd Románia is a határain belül. Ha Ausztria— Magyarországot, az európai fejlődés akadályát fel kellett osztani és emiatt gazdasági nehézségek keletkeztek és állanak fenn ma is, ez nem érv a nemzeti államok ellen. Mindig azt hirdette, hogy előbb meg kell alkotni a nemzeti államokat és azután közös gazdasági egységet kell közöttük létrehozni, amelyben minden egyes állam a maga életét élhesse és megélhessen. — 1924-ben a Román Társadalomtudományi Társaságban előadást tartottam — mondotta — amelyben az alkotmányosság, a törvényesség inaugurálásáárt emeltem szót azzal, hogy a nemzeti egység megvalósítása után meg kell valósítani a nemzetközi egységet. Az ország egységétől és presztízsétől függ, hogy milyen szerepet játszhat, milyen tényező lehet ebben a nemzetközi együttműködésben. Megkezdett tárgyalások a dunai tervről Ezután Maniu Gyula terjesztette elő interpellációját. Közel 15 éve, hogy a békeszerződéseket megkötötték, amelyek megállapították a közép- és keleteurópai országok határait, felosztották az osztrák-magyar monarchiát és a román nemzetet egyesítették. A békeszerződé-, sek megkötése után a román nép belső konszolidációját igyekezett kiépíteni, megnyitva az utat az egységes ország politikai, szociális és gazdasági fejlődésének. Mély fájdalommal kell azonban konstatálni, hogy azok a remények, amelyek a nagy háború utáni békekötéshez a nyugalom és igazi béke megvalósítását szerették volna, nem valósultak meg teljes mértékben. Különösen az utóbbi időben mind gyak- rabbak az olyan manifesztációk, amelyek nem hagyhatók válasz nélkül- Konstatálható, hogy éppen volt szövetségeseink egyike több ízben jelét adta a magyar revizionista törekvések támogatására való készségének. Meggyőződése, hogy semmi ok sincs félelemre, de nem lehet túlságos türelemmel kezelni azt az excessziv nacionalizmust, amely állandóan nyugtalanítja az európai közvéleményt— Erdély és Bánát népe nevében és a békés munka őszinte vágyától áthatva kívánom kihangsúlyozni, hogy a trianoni béke nem magyar területeket adott Romániának, hanem visszaadta az ősi román földet jogos tulajdonosának- Ez az igazság. Románia tudja, hogy sohasem fogja siker koronázni azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi helyzet megváltoztatását akarják Az elnemzetlenités politikája, amely annyi évszázadon keresztül akarta kivetkőzíetni Erdélyt és a Bánátot ősi román jellegéből, nem vezetett eredményre Ennek a • politikának ezközei voltak a telepítések, a zsidó elemnek, ennek a szorgalmas és törekvő népnek letelepítése a váró sokban, abban a tudatban, hogy a zsidóság hozzá fog járulni a városok magyarosításához. A zsidó Az idők folyamán mindent elkövettem, hogy tervemet, amely a dunai államok szoros gazdasági összefogását célozta, valóra váltsam. 1928-ban módja volt Pilsudszki marsaik tájékoztatni és teljes megértésre talált nála. Amikor kormányra jutott, tájékoztatta az angol és francia követeket azzal a kéréssel, juttassák el a tervezetét és elgondolásait kormányaikhoz, hogy nemzetközi akció indulhasson el ebben az irányban, a délkeleteurópai államok együttműködése érdekében. ügy Briand, mint az angol külügyminiszter biztosította a terv messzemenő támogatásáról. A lengyel külügyminiszter meg is látogatta Bukarestben és konkrétumokról is tárgyaltak már ez alkalommal, Következett azután már ennek a tervnek e jegyében a genfi vámkonferencia 1930-ban, majd ugyanebben az évben a bukaresti és varsói agrárkonferenciák és a belgrádi szakértő: tanácskozás, amelyeken az érdekelt államok kivétel nélkül resztvettek. Természetesen a konferenciák nem foglalkoztak a gazdasági federáció kérdésével, azonban bizonyos pontokat az együtt működést illetőleg már tisztáztak. Amikor a kormány élé§M^rm£smifÍ0j j púder «6 ről távozni kényszerült, külföldi útra ment és itt folytatta a megkezdett munkát. Módjában állott a legilletékesebb külföldi politikusok előtt kifejteni álláspontját, amely különösen a francia államférfiakat felvilágosította arról, hogy nem elég csak az Anschluss ellen állást foglalni, Ausztriát illetőleg nem elég negativ álláspontra helyezkedni, hanem pozitiv akció szükséges ennek az országnak a megmentésére és erre Franciaországnak kell megadnia az inicia- tivát. Két hónapig tartózkodtam Bécsben és meggyőződtem arról, hogy nagyon sokan az ország vezetői, a társadalmi, tudományos és gazdasági élet személyiségei közül nem hívei az Ansehlussnak, Egy délkeleteurópai gazdasági együttműködés úgy Ausztria, mint Magyar- ország helyzetén lényegesen javítana és fejlődésüket elősegítené. l'tban Mussolínihez Miután tudatában voltam annak, hogy a dunai államok együttműködése Olaszország nélkül nem teremthető meg, elhatároztam, hogy Rómába utazom, hogy Mussolinit személyesen tájékoztassam és igyekezzem megnyerni annak a tervnek, amely Európa fejlődésének egyik legbiztosabb eszköze lehetett volna. Útban Olaszország felé értesültem azonban, hogy a Mironescu kormány lemondott és haza kellett utaznom. Akcióm igy félbemaradt, a mozgalom azonban életrekelt 1932- ben Tardieu terve által. Sajnos, Németország és Olaszország ellenállása miatt ez sem vezetett pozitív eredményre, de az agrárállamok együttműködése tovább fejlődött, aminek jelei a stresai és a londoni konferenciák.
