Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-29 / 96. szám
8 H Blhfl'VijSii«v Szenzációs fair elegáns hölgyek részére! P á r i s Legelső divatáruháza: Sä CÜi1Ä 3 világhírű cég, megadta nekünk Románia részére a kizárólagos jogot szöveteinek árusítására. Tehát mi leszünk az egyedüliek, akik önnek, Nagyságos Asszony, rendelkezésére tudjuk bocsátani Cinnel eredeti szöveteit amelyekből a Chanel eredeti modelljei készültek. Látogassa meg még ma a Chanel osztályát a Gallia cég fiókjánál CLUJ, GEN. NECULCEA ucca 2. Ugyanabban a gyárban alkalmazták, m, ahol mint gépészmérnöhöt „leépítették66 Gy. Szabó Bélát9 a szénrajzok művészét (Kolozsvár, április 28.) Több mint féléve nem volt Kolozsváron egyetlen képzőművész! kiállítás sem, pedig azok a hónapok teltek el éppen, amelyek máskor a tárlatokat szokták hozni. Az öregebb festők és szobrászok szomorú tapasztalatok árán belátták, hogy nem 'fizeti ki magát kiállításokat rendezni, mert azoknak jövedelme még a kiállítási költségeket sem fedezi. Most két fiatalember mégis vállalkozott rá, hogy megtöri a haldokló csendességet s a tavaszi hónapokban együttes kiállítást rendez. Szervátiusz Jenő szobrászművész és Gy- Szabó Béla festő- és rajzolómüvész müveiknek egyré- sét kiállítják a Minerva Irodalmi és Nyomdai Intézet termében. A két fiatal művész előre leszámolt a mai gazdasági viszonyokkal és azzal, hogy a kiállítás nem sok anyagi sikert fog hozni. Igazán csak ideális célja van ennek a bemutatkozásnak, amely két törekvő fiatal művész akaraterejét bizonyítjaRomán folyóirat számára illusztrálja Nyirő regényét. A kiállítás alkalmából beszélgettünk Gy. Szabó Bélával, akit, mint ismeretes, nemrégen fedezett fel Kós s azóta Nyirő József Kopjafák cimü könyve után, Dzsida Jenő verseit is illusztrálta- Amint könyvillusztrációi mutatják, Szabó Béla elsősorban az alakkompoziciók megalkotásánál kezeli legbiztosabban a ceruzát, illetve a vésőt. Az emberi arc kifejező ereje ragadta meg és az arcot mutatja be sokféle alakjában és eltorzulásában. Nyirő József novelláinak hangulatába különösen beleélte magát és egy-egy rajza felejthetetlenül szép- A Boaba de Grau cimü román folyóirat folytatásokban hozza Nyirő Isten igájában cimü regényét, amelynek illusztrálására a román lap vállalat szintén Gy. Szabó Bélát kérte fel. Mintegy hetven rajzot készít ennek a folyóiratnak a számára és nagyrészük már be is van fejezve. Gépészmérnök diploma. A 28—29 éves fiatalember tele van művészi tervekkel. Mi azonban most a múltja iránt érdeklődünk, amely tele van érdekes fordulatokkal. A gazdasági élet leromlását fiatal művészembernek is éreznie kellett, de talán — amint mondja — nem is lett volna rajzmüvész belőle, ha biztos gépészmérnöki állásából ki nem csöppen. — Budapesten a műegyetemen szereztem a gépészmérnöki diplomámat és rajzolni, mond hatom, senki sem tanított. Nem jártam szépművészeti akadémiára és önmagámtól jöttem rá a ceruza és véső forgatásának művészetére- Ahogy a műegyetemet elvégeztem, egyideig munkanélkül voltam, majd hazajőve Erdélybe, Kolozsváron az egyik villamossági gyárnál kaptam alkalmazást, mint gépészmérnök. Mérnökből munkás. Két évig dolgoztam, de akkor „leépítettek“ és minden jövedelmi forrás nélkül maradtam. Három hónapig, mint munkanélküli tengődtem, majd újra jelentkeztem a gyárnál, ahol mint egyszerű munkást vettek jel. — Gépészmérnökből munkás! — kérdezzük csodálkozva— Nem kell annyira megijedni. A gyár vezetősége tudta, hogy miképpen hasznosíthat engem és ugyanazt a mérnöki munkát végez tem, mint azelőtt, csak nevetségesen kevés fizetésért. Ez az idő volt az, amely rávezetett arra, hogy hivatásszerűen a rajzolásnak kezd Vasárnap, 193A- áprüis 29jek élni. Reménytelenül és komor hangulatokban jártam az uccákon és ekkor ragadták meg figyelmem azok az emberi figurák, akiknek nagyrészük hozzám hasonlóan, reménytelenül és nehéz viszonyok között jártak meggörnyedve a gondok alatt. Ez volt a romantikus korszakom, amikor impresszionista módon szociális témákat rajzoltam meg- A sötét szénfoltok voltak az uralkodók képeimen, amelyek mintegy megtisztulva most vonalakká váltak. Jelenleg a vonalkompoziciók érdekelnek és ezekben látom a legbiztosabb kifejezési módot. A szénrajzok művésze. — De másik magyarázata is van annak, hogy a szénrajzok kizárólagos témáin és hogy fehér és fekete vonalakban látom az alakokat. Amig alkalmazásban voltam, ugyszólva csak este adódott alkalom arra, hogy emberek között az uccán járjak és benyomásokat szerezzek. Az estéli homályban minden alak a sötétségből vált ki egy-egy lámpafénynek a megvilágításában. így figyelhettem meg elsősorban az arcokat, amelyek közelebb állottak a lámpákhoz és tisztában ki lehetett venni őket. De van egy másik magyarázata is annak, hogy miért látok mindent az arcvonásokba dinamikusan belesüritve. Mint gépekkel dolgozó ember, mindenben az erő megnyilvánulását láttam és még, ha tájképet festek, azokat nem sztatikusan, hanem mintegy dinamikusan szemlélem. Még a tájképek látszólagos nyugalma mögött is mindig ott érzek valami erőt. Ez a meglátás egészen intuitív volt és belső felépítésemből következik. A vonalaktól eleinte valósággal irtóztam, mert mérnöki tevékeny-: séget láttam benne. Később azonban, a romantikus korszak elmúltával — és amikor nem kellett a hivatalban vonalakat rajzolnom — visz- szatértem a vonalkompoziciókhoz. A műterem falai tele vannak kisebb-na- gyobb szénrajzokkal és színes pasztell-képekkel. Rendkívül sokat dolgozik a fiatal rajzoló, mert ebben látja most életének egyetlen célját Amikor végignézem azt a sok képet, amelyeken már mind az 1934-es évszám áll, önkéntelenül is megkérdem, hogy mi ösztönzi erre a sok munkára, talán nagy megrendelések állanak mögötte? Magának dolgozik. — Megrendelést nem nagyon kapok, csupán kisebb fametszetekre, folyóiratok számára. A nagyobb kompozíciókat csak a magam gyönyörködtetésére rajzolom. Mert nincs nyugtom már, ha nem lehet kezemben a szén. Egyedüli vágyam az, hogy megélhetésemet valamiképpen biztosíthatni tudjam és amellett egészen függetlenül rajzolhassak. — A művészetből tehát nem lehet megélni, őszinte választ kérek arra, mostariig hány képe kelt el összesen? — Egy összevissza. Kemény János báró vette meg, aki kolozsvári1 tartózkodása alatt többször ellátogatott műtermembe. Számtani órák dijából fizeti a műterem bérét. Jövedelmi forrása iránt érdeklődöm, mert hiszen valamiből mégis csak meg kell élni- önérzetesen válaszolja: — Tanítványaim vannak. A csodálkozástól nem birok szóhoz jutni, mert arra gondoltam, hogy müvészjelölt fiatalembereket, tanít, aldk mellett éppenugy éhen halhat, mint képei mellett. De a dicsőség mégis csak számított volna valamit- De hamarosan megkapom a helyreigazítást- Gimnazistákat tanít számtanra és fizikára és sovány órabérekből fizeti ki műtermének havi bérét is. Mindamellett megvan elégedve helyzetével és boldog, hogy függetlenül rajzolhat. Bármilyen biztos gépészmérnöki állást sem fogadna el, mert nincsenek nagy igényei, amelyeket kielégítsen. A művészet iránti lelkesedés mindent pótol nálaAz együttes kiállítás vasárnap délelőtt nyílik meg és a megnyitó beszédet Kós Károly tartja- írói- és művészkörökben igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a két fiatalember bemutatkozása irántBözödi György. Félrevezetik, ha „OLLAu hely silány utánzótól ajánlanak.
