Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-20 / 89. szám
to Keleti Bfjspcc I «an Osztrák tervek a romániai állafexpori újabb szabályozására Irta: Nádor Gyula (Kolozsvár, április 19.) A Keleti Újság nemrég pontos statisztikai adatokkal alátámasztva közölte az Ausztriába irányuld romániai állatexporít végzetes visszaesését. Rámutattunk a visszafejlődés főbb okaira is. Az állatexport szindikátusok bukaresti központjának kiadásában megjelenő „Exportul Animalelor“ cimü havi folyóiratból most olyan újabb osztrák törekvésekről értesültünk, amelyek megvalósulás esetén Erdély álllatexport- jára katasztrofális kihatással lehetnek. Közismert, hogy a Romániából exportált állatoknak, — úgy mint a múltban, jelenleg is Ausztria a legfőbb felvevő piaca és igy Románia állatexportja legérzékenyebben erről az oldalról sebezhető. Mennyit importál Ausztria Romániából? Egyedül 'Bécsnek a havi fogyasztása 7000 darab szarvasmarha és körülbelül 45.000 darab sertés. Nem is nagyon régen, amikor a bevitelt még nem kontingentálták, a magyar, lengyel és jugoszláv exporton kívül, egyedül Románia közel 50 százalékát fedezte ezen mennyiségnek és vedig főként Erdélyből és a Bánátból. Ma azonban ezen szükségletnek alig 10 és 15 százalékát fedezi a román export, mert a szerencsétlen kontingentálási rendszer Romániának összesen havi 720 drb. szarvasmarha és 6100 drb. sertés bevitelét engedélyezi. A Bécsből érkező heti jelentések azt állítják, hogy Ausztria szarvasmarha-szükségletnek 75 százalékát, sertés-szükségletnek pedig 30 százalékát saját tenyésztésű belföldi készletéből fedezi. Ez azonban nem egészen valószínű és kétségessé teszi előttünk a heti jelentések megbízhatóságát. Mert bár meggyőződésünk, hogy Ausztriában is komoly tért hódit az önmagával való beérés politikája, azt is elhisz- szük, hogy Ausztria sztoikus elképzelésében, magát már vérbeli agrárállamnak tekinti; azt azonban nem hihetjük el, hogy természetes fejlődéssel az elsőrendű szükségletek fedezésénél. — úgyszólván máról-holnapra, — ilyen eltolódások lehetségesek legyenek. Itt valami hiba lehet a statisztika körül. A bécsi Gremium szerepe. Mielőtt az említett osztrák törekvések ismertetésére áttérnénk, meg kell még azt is állapítanunk, hogy végleges szerződés hiányában, — a két ország között az áillatexport- irnport forgalmat és kontingenst, még most is, időnként meghosszabbított „modus vivendi“ szabályozza. E szabályozás szerint a román kormány saját állampolgárai között a kontingensnek csak 25 százalékát, — az úgynevezett gazdakontingenst, — oszthatja fel; a fennmaradó 75 százalékot a bécsi bizományosok egyesülete (a Gremium) osztja fel a román kereskedők között. Az egyesület érti a módját annak, hogy kiváltságos helyzetét miként használja ki és miként hajtsa igájába a román exportőröket. Az úgynevezett Einfuhrscheinok (beviteli engedély) árát tetszése szerint irányítja és azok az exportőrök, akik részint a folytonosság biztosítása érdekében, részint és főként a jobb jövő reményében még kitartottak foglalkozásuk mellett, kénytelenek ezeket a beviteli papírokat borsos áron megvásárolni a bécsi bizományosoktól. Jelenleg egy darab szarvasmarha után az ilyen engedély ára 100 schilling, vagyis 2000 lej. Ha tehát a román exportőr egy vagon (10 drb.) ökröt Bécsbe akar exportálni, már a beviteli papírokért 20.000 lejt kell befektetnie, anélkül, hogy biztos kereseti lehetőségre még csak kilátása is volna. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy a romániai állatexpor- tőrök, akik pedig nem is olyan régen — irigyelt, jólkereső kereskedők voltak, nem szívesen folytatják mesterségüket, mert ma már az állat- kereskedelem . nem egyéb, mint kockázatos' papírvásárlás. Az „Exportul Animalelor“ folyóirat jelentése szerint az osztrák bizományosok egyesülete, most már nem elégszik meg az import- papirok eladásából befolyó keresettel, hanem legutóbb megtartott közgyűlésén, azzail a hangzatos jelszóval, hogy alapot kell teremteni a belföldi állattenyésztés további fejllesztésér», elhatárolta Romániában olyan érdekcsoport alakítását., amely a román kontingens 75 százalékát közvetlenül, — tehát az alakulatban részt nem vevő román exportőrök kizárásával, — szerezné be és a beszerzési és értékesítési ár közötti különbözetnek felét beszolgáltatná az oztrák államnak az emlitett állattenyésztési alap céljaira; a másik felét pedig megtartaná a szegény bécsi bizományosok felsegélyezésére, illetve üzleti hasznuk fokozására. Veszély fenyegeti az erdélyi állattenyésztést! Ez a terv megvalósulás esetén elképzelhetetlenül káros kihatással volna nemcsak a romániai állattenyésztésre, hanem főként az állatának kialakulására is, mert évtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy a romániai állatárak mindig az ausztriai árak szerint igazodtak. A bécsi bizományosok romániai helyi érdekeltségeik révén természetesen igyekezni fognak az összszükségletüket az ország azon részeiben felhajtani, ahol legolcsóbbak az állatok, anélkül, hogy a román állattenyésztésnek, a román állam érdekei által megkívánt nemzet- gazdasági terveivel törődnének. Ha például ez a létesítendő alakulat, szükségletét, kizárólag Besszarábiából szerezné be, — ami feltétlenül módjában fog állani, — Erdélyben és a Bánátban, ahol a legértékesebb állatállományt tenyésztik, az árak, kereslet hiányában, — a minimumra fognak esni, Ennek viszont az lesz a természetes következménye, hogy a gazdák. — nem találván meg kellő számításukat, — el fogják hanyagolni az állattenyésztést. Az „Exportul Animalelor“ cimü folyóirat tárgyilagos megítéléssel kimutatja, hogy ilyen körülmények között, sok gyakorlati értéke nem lehet az egész osztrák kontingensnek és pedig a következő okokból: a román kormánynak a modus vivendi megkötésénél tanúsított lojalitása azt eredményezte, hogy kereskedelmi mérlegünk Ausztriával szemben, tekintélyes aktiv egyenleget mutat Ausztria javára. Ausztria mégis minden tárgyalás alkalmával szívesen hangoztatta, hogy csak külkereskedelmi mérlegét védi, amikor a román kontingenst korlátozza, mert Románia is az ipari cikkek import- kontingensének megállapításánál más államokat favorizál. Mennyit keres a bécsi bizományos a romániai szarvasmarhán? Csökkenti az osztrák-román állatkontin- gens gyakorlati értékét a bécsi bizományosok szertelen spekulációja is. A Romániából importált állatoknál ugyanis a beviteli autori- záeió fix árán felül, különféle dineken, a bizományosok számlái olyan tehertételeket tartalmaznak, amelyek mellett a bizományosok az állatok értékének csaknem 50 százalékát mint üzleti hasznot könyvelhetik el. Ezekből a számlákból megállapítható, hogye: bécsi bizományosok egyetlen szavarmarhánál közel 300 schillin- get keresnek, amikor az állat egész érteke alig éri el a 700 schUlinget. A román kormánynak c-vsörendü feladata tehát, hogy feltétlenül megakadályozza azt a törekvést, hogy az amúgy is nevetségesen csekély számban megállapított osztrák kontingensnek 75 százalékát, az osztrák konmáiiy saját szervei által szerezze be Romániában, mert a mesterségesen lenyomott alacsony árak mellett megvásárolt és exportált állatok értéke külkereskedelmi mérlegünkben passzív léteiként fog szerepelni. Azt hisszük, hogyha már a szerencsétlen kontingentálási rendszert úgy az importnál. Péntek, 1931 április 30. Túlterhelt gyomor ? Túlterhelt gyomor az, amely rosszul készíti elő a gyakran igen nehéz, vagy még meg nem emésztett táplálék felszívódását. A gyomor ilyenkor savakkal, csuklással, íelfuvódottsággal, égéssel. böfögéssel és fejfájással működik. Mindezen többé-kevésbé fájdalmas, kellemetlen tünetek, melyek igen gyakran krónikus betegségekké fajulnak, hogyha a beállott tultengés meg nem szűnik. Gyökeresen végez ezekkel a Magnesia Bisuraia Egy fél evőkanályni kevés vízben közvetlenül minden étkezés után, vagy amint a legkisebb kel lemetérzés fellép, — öt perc múlva már el is felejtette. - Magnesia Bisuraia rendes és kiegyensúlyozott emésztést biztosit és kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Ára 75'— lei, uagyobb, gazdaságosabb csomagban pedig 100 lei mint az exportnál fenn kell tartani, a román kormánynak felségjogai közé tartozik, — hogy idegen hatalom beavatkozása nélkül, — maga szabályozza országa területen akár a szabad, akár a kötött kereskedelmei és főként saját polgárai között a keservesen megszerzett kontingens felosztását. SZILAKDCX A BDZA A BÁNSÁGI GABONAPIACON. A bánsági gabonapiacon az utóbbi napokban élénk kereslet nyilvánult meg a buza Iránt. A kereslet hatása alatt a buza ára megszilárdult, do a kínálat az emelkedő árak eUenére tartózkodott az eladástól. A legutóbbi piaci árak a következők voltak: 76 kg-os te- mesi bura 335 lej, 77—78 kg-os torontáli buza 350 lej, ó-tengeri 180 lej, örlöképes ujtengeri 170—175 lej, zab 170 lej, árpa 170 lej, tökmag 700 lej, korpa 150 lej, takarmányliszt 170 lej, százkllónként bánsági feladóállomásról. FOKOZÓDIK A KIVITEL, SZAPORODIK A BANCA NAŢIONALA DEVIZAÁLLOMÁNYA- Bukaresti tudósítónk jelenti: A romániai kivitel az utóbbi napokban javulást mutat- A legutóbbi három nap alatt a Banca Nationalánál az exportokból beszolgáltatott devizák mennyisége lényegesen meghaladta a devizaigénylések összegét. Április 13-án a Banca Naţionala 20 millió lej értékű devizát utalt, ki és 28 millió lej értéküt vásárolt. Április 14-én a Banca Naţionala 20 millió lej devizát utalt ki, míg 24 millió lej értéküt vásárolt- A folyó év tavaszán ezek voltak az első napok, amikor a Banca Naţionala devizaforgalma aktiv képet mutatott■ Üzlettelen a bukaresti értéktőzsde. A bukaresti értéktőzsde tartózkodó. Korlátolt számú üzletkötés történt a legutóbbi tőzsdenapon, hullámzó árfolyamok mellett. A fixkamatozásu állami papírok közül az ag- rárkisajátitási kölcsön kötvényeinek árfolyama 42— 42.50 lej volt, a stabilizációs kölcsön kötvényeinek kurzusa 38.50—39 lej között váltakozott, mig az országfejlesztési kölcsön kötvényeit 35—35.50 lejjel jegyezték. A Resica részvényeinek záró árfolyama 433 lej volt, 3 Creditul Industrial (Ipari Hitelintézet) részvényeit 450—455 lejjel jegyezték, a bukaresti villamosvasút társaság részvényeiért pedig 1445 lejt fizettek. A petró- leumpapirokban nem volt üzlet, árfolyamuk lanyha. Apróhirdetések Szavanként... 2*— lej A legkisebb apróhirdetés ára... 20*— lej ÁKásíkeresőknek szavanként... !•— lej Legkisebb bird. IO lej Nagyobb mennyiség lekötésénél árengedmény O kleveles gazdatiszt, kertészkedésben is jártas, állást keres. Cim a kiadóöaa- G 604 ADÁS-VÉTEL intézményeink múltja, Kvár, 1397 (10 old.) továbbá Kővár v más müveit. Schälfer: Systematisch Geordneten Tourn-unterricht.Temesvár, 1869. Keszey könyv- keresk. Cluj, P. Unirii. K 199 T eljesen uj önhajtó kocsi eladó. Értekezhetni Dr. Deáknál, Viăhuţa u. 3, II. em., 10 ajtó. G 603 grögép kitűnő álía- ■ pótban e/adó. Cim a kiadóban. 2415 H irdessen a Kelen Ujsaaban nyomatott a kiadótulajdonos LAPKIADÓ It.-T, nyomdájában. Cenzorát Y.y„
