Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-01 / 75. szám
KTlZTfUlSXG Wasántap, 1S34- április 1. Zabpehely és Zabliszt Scíiweiczi gyártmány ízletes, könnyen emészthető, tápláló. Gyengélkedők, betegek, lábadozók, szoptatós anyák és csecsemők, növésben levő gyermekek, cukorbetegek, ideg- és gyomorbajosok részére. Húsvéti levél kisebb rázás és a delizsdnc szokott zörgése nél Kolosvárt, 1834■ husvét szent innepén- Szeretett kedves Asszonynéném! Szinte ide hallszik dörmögése, ahogy engem szid, mivel — úgy tartja — hogy elhagyom falusi, magányában. Ne bosszankodjék Asszonynéném, tudja nem kenyerem a' levélírás. Most azonban husvét szent ünnepének délutánján avval az igen nagy elhatározással Mink már napok óta egy készülődésben voltunk az in- nepekre, a lakást kitakarítani pincétől a' hiúig■ Osztón báránynyuzás, sonkafőzés, pulyka récék op poszt ás, kalácsok sütése, hogy minden legyen az innepre. Tegnap, nagyszombat délutánján mindnyájan elmentünk volt a’ feltámadásra- Oh, be szép volt■ Ahogy a Máriás zászlók alatt a különböző céhek felvonultak. Ott volt az egész város szine-java■ Ma meg mindnyájan elmentünk volt a Barátok Templomába misére. Előzőleg bépakkoltam a' szentelni valót: egy sonka, fél sült bárány, kalács és piros tojás, Hazajővén a' templomból, felteritve várt az asztal a’ villásreggelivel, a’ 'szentelitek Leülünk az asztalhoz, alig is kezdünk azonban hozzá az eveshez, érkeznek a’ locsolók■ Egyik a’ másiknak adja a kilincset■ Férjfiák, gyermekek. Az urak nem vízzel öntöznek ám, hanem finom rózsavízzel. Most illatos tőle a’ ház. Megettük volt a' finom húsvéti ebédet, tudja Nénémasszony, mit szokás ilyenkor készíteni, nem részletezem. Jól sikerült minden, nem vallottam szégyent vendégeim előtt. Most aztán mindenről akarok referálni Asszonynénémnek, hadd lássa, ritkán írok, de kiadósán: Szeretek sétálgatni ebben a' szép, nagy városban, Erdély fővárosában. Ragyogok a büszkeségtől, ha látom, ezt a pompáit, nagyvárosi fényt. Már több emeletes húzunk van. Az utczák nem sárosak (ha nem esik az eső). És az a sok fhiom népség az utezákon. Hiába, fejlődik a világ- Nap, mint nap uj találmányokról lehet olvasni a' Zeitungokban, Mi marad a jövő századoknak, ha most mindent „eltalálnák“ előlük- Kezembe veszem például kedvenc lapomat, a „Honmüvész“-t. És a világ csodájáról olvasok benne. Szerencse, hogy csak igen kevéssé vagyok babonás, mert az ördög kezét látnám benne■ Hogyan is képes emberi elme ilyet feltalálni. Mert — kedves Asszonynéném, — hallja hát szavamat: kül. A’ masinát s kocsikaravánt tetszés szerint meg is lehet állítani, ’s félelem, ’s veszedelem nélkül vesznek ezen utazáson részt férj fiák, asszonyok, gyermekek Kell-e hát ennél különb csudái Már, — megmondom őszintén fel nem ülnék egy olyan istentelen gőz valamire. Nem én! Be — én mondom, — és meglássa jó jós vagyok, nem kerül az ide mifelénk Istent kisérteni. Megbukik hamarabb az egész gőzmasina dolog. Mert ki bolond, hogy az életét veszélynek tegye ki, ha nem muszáj. Szegény négy lábuakkal, hát mi legyen (meg a „szegény“ lótenyésztőkkel, (mint Kehncdék), ha gőzt „fogják bé“• Maradjon meg hát a gőz az angolyoknak, mi ugyan nem kérünk belőle, még ha olly gyorsan halad is, mint írják, 13 posta niér földre tehető távolságot öt fertály óra alatt, néha hamarabb is, elfáradás nélkül, lehet megtenni anélkül, hogy az 1830-iki óv előtt ezen utón járó 30—40 négylovas kocsira szükség lenne. Hiába! Jusson csalc eszünkbe a régi közmondás: „Lassan járj, tovább érsz EGYSZER VOLT ... Az ember átél hosszú éveket, Embervásárbau jön-megy nézeget Eldiskurál okossal, ostobával Míg rátalál közöttük egy-egy barátra. Van már barátod tíz is, akiket szeretsz Asszony, lány és férfiak. E tiz barátod, akiket szeretsz Jelentik neked napról napra az életet. Az ember átél hosszú éveket És egyszer jön egy idegen... Nem láttad soha, mégis ismered Betölti egész lényedet. Öt érzed a zenében, virág illatában Mindenben ami vidám, szép vagy szomorú. Ö benne együtt van a tíz barát Ö a te számodra a világ. Az ember átél bosszú éveket.,. És visszagondol ...egyszer volt... egy Idegen ... De van még hír itt a tarsolyomban Asszonynéném, csak bontogassam ki őket. Még pedig jó. Mert úgy tudja meg Asszonynéném, vége az einyornottságnak. Nem érti? Tudom, most arra gondol: „ki az Isten csudája van elnyomva, tán elment az én húgomnak a szép esze?“ Hát mink vagyunk elnyomva, asszonynépség. Tegnap olvastam, én sem tudtam eddig- De most már vége annak a világnak, hogy az asszony csak üljön otthon a kuckóban, főzzön, varr jón, stoppolja a lyukas strimfliket, szülje és szoptassa a gyermekeket. Hiszen nem mondom, erre is szükség van. (Ki tegye, ha mi nem tesszük, a férjfiaktól elvégre mind várhatnánk) De az asszony újabban rájött, hogy — (hogy is volt csak Írva, — igen), hogy ő is gondolkodó lény, nem kevésbé okos, mint a’ férjfi. Ne csóválja a fejét Asszonynéném, szolgálok én Kegyelmednek példákkal, hires, tudós nőkkel■ Vehetjük akár Dániel Polixenet. Hadadi br. Wesselényi Istvánnak hites társa. Fordította és kiadta volt Pictet Benedek mwikáját: „A keresztyén t Ethikának summás veleje•“ 1752. — Osztán Atyjának „Atyai intések" ^és „Az ezüst rostélyokban fénylő arany alma“. 1776. — című könyveket. Wesselényi Mária (tálán iktári gr- Bethlen Domokos hitese) irta’ s kiadta volt: ,,Szüntelen való örvendezések mestersége.“ Kolosv. 1784. Molnár Boriska jeles költöné: „Máté Jánosáéval barátsági vetélykedésc, vagy a' két nem hibáji és érdemei felől való levelezései.“ Kolosv, 1804. „A szerencsétlen indulat, vagy Sarolta és Sándorversekbe szedve 1804. Hát így van■ Asszonynéném. Okosodunk, Kelméd is sietve tanuljon bé deák, vagy görög nyelven idézeteket, — osztán, ha a pityókát kapáliatja, vagy a‘ hízókban gyönyörködik, el ne felejtse használni őket. (Bocsánat a! rossz viccért, tudom Kelméd „Magasabb körökében is forog.) Beszéljünk másról, Többszőr eljárunk a Bel farkos utczai theatrumba, az a legjobb mulatság, és nagyon felkapatotl, A napokban láttunk volt egy operát, a „Szevillai borbély“ czimüt. Halálra kaczagtuk magunkat. Telt ház volt, mint rendesen. Nem annyira Rossini ur, — igy hijják a szerzőjét a dalműnek, — mint inkább Déryné kedvéért, ki Rosinát játszotta. Ö a mindnyájunk szerelme, aranyos, drága. Déryné egy van az országban, ée ollyan, hogy vetélkedője nem fog találtatni, még akkor sem, midőn ö nyert koszorúján pihenend. Játék végeztével az egész társaság zajos örömmel ki- hivattatott. Láttam volt. ott toaletteket, oUyanokat, hogy szemem káprázott bele. Rajtam egy gyönyörűséges fejér batist köntös volt belé varrott és ráaggatott hímzésekkel. Hozzá virággal diszlö tiiü kalap. De elámult volna Kegyelmed a' csodálkozástol, ha végig nézett volna a lozsékon. Menynyi a szép asszony, lány városunkban és egész Erdély országban! Közelünkben volt a Jósikáék páholya, A baronesszen nyomtatott musselin köntös volt, nyak chimesette és kötény peux de Angliában ollyan kocsik járnak, mellycket nem húz ló, ökör, bival. Hanem ezeket a kocsikat egy gőzmasinás szekér viszi. Ezt meg gőz hajtja és a gőzkaraván elejére van akasztva. Mint lapom írja, az angolyok között, a' liverpooli vas utón már-is eleven járás kelés forog. Naponta négyszer indulnak a gőz kocsik. A' vas útnak 12 pontján állnak meg, hogy az utasok kiszállhassanak és kiki szándéka szerint mehessen- De ez is ollyan hamar- Sággal megy végbe, hogy a tartózkodás ideje igen csekély■ A fentebbi módon utazók száma felmegy 130—150 személyre egyszerre- Az erőmű, melly egy adott jelre mozgásba, tétetik, eleinte lassan, aztán villám sebességgel megy előre, a legDREHER-HAGGENMACHER Márciusi sörkülönlegessége forgalomba került. Kérjük mindenütt ! DACIA világos és BAK duplamaláta barna speciáisörök!!
