Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-14 / 84. szám

Szombat, 1534. április 14 KeiEnujsitB J m erdélyi szemmel a duxaxtűl Técs, a magyar „földi paradicsom" n. Templom b népek temetője fölött. »zent István korában, a Xl-ik században építették * hittérítőkkel bevándorolt olaszok a római temető fö­lött, felhasználva a temető sírköveit és slrtógláit. A hagyomány és krónikák szerint Péter király építette. Salamon királyt benne koronázták meg. Mit) formáját századokon keresztül kapta és közel ezer esztendő minden szépségét, művészetét, hangulatét és értékét megőrizte, rendíthetetlenül állva a véres századok vi­harát és éberen őrködve a város fölött felmagosulva. Külön történelme ran a székesegyháznak, melyet saj­nos, mellőznünk kell. Homlokzata « pisai terraral a* olasz tuszkan rotnán stSUi dómok homlokzatainak mintájára épült. Ha belép aa ember, még fokozódik monumentalitása. Belseje három hatalma* hajóra van tagolva, melyekhez a „Corpus Christi“ a Mária kápolna « Jéaus szt, szive kápolna és a Mór kápolna csatolód­nak, Az épületünknek külön nevezeteeségc a Xl-ik szá­zadtól lenn mariid! altemplom (kripta) 6* a dóm-mu- zeuni. A hajók mennyezetei laposak. A főhajóé aranyozott fagerendákkal minőkre tagolt felület, melyet a 12 apostolnak és keresztelő szent Jánosnak Andreán Ká­roly rajcai festő vital és tanítványai által festett 56 kép díszítenek. Egyébként, aki a részletekbe el akar merülni, megszedd a művészetnek és szépségnek gaz­dagságától. A legt Íresebb művészek alkotásai teszik feledhetetlenné benyomásainkat, melyek mindenlke külön könyvet érdemelne. A remek farag ásu gyóntatószékeket, az Augster- oég gyönyörű orgonáját, a sátoros, gazdag főol­tárt és a tövében épitett népoitárt, az evangélium és lecke felolvasására készült művészi anibókat mellőzve, a művészek egész sorának alkotásai nyűgöznek le. Lotz Károly és Székely Bertalan örök szépségű fal­festményed! mellett a „Krisztus teste"-kápolnában a vörös márvány renaissance oltár, eredetileg posta- phoriuxn (szentse ;ház) olasz művészek müve, a re­naissance egyik lej (értékesebb fennmaradóit emléke. A copf stílusa keret ztelökutat, Aicklnger Simon pécsi ötvös készítette 1193-ben. Viszont a Székely Bertalan maradandó alkotásait rejtő Márla-kápolna renaissance alabástrom-cpitaphium a XV-lk századból származó ' németalföldi munls», melyet Eszterbásy püspök vett! Rómában és hozott Pécsre, A Jézus szent szive-kápol- nában a belga márványbetétos oltár felett Jézus szive, bronzszobrát Zala György alkotta. A középhajó két aranyalapú képszalagját Beckeráth Mór német festő festette, A két mellékhajó falait szintén az ö alkotásai díszítik. Pécs második püspökének Boldog Mórnak em­lékére szentelt kápolnának falképein a Székely Berta­lan hatalmas művészete ragyog. Az oltár asztala alatt rács mögött Szent Eaustlmus vértanú-katona csontváz ereklyéje fekszik, melyet szintén Eszterházy püspök hozott Kómából. Az északi altemplom lejáratának XII. századi faragványait Zala György alkotta újra a ko- íozsmegyei Magyamádasrót hozott köböl. Magában az altemplomban szintén a Zala fenséges, holtan fekvő Krisztus szobra nyűgöz le. A dómot restauráló Du- lánszky püspök kamarai fehér márvány szobrát pedig Kiss György készítette, Latin sírfeliratát amerikai földonixra vésték. A déli altemplom bejárat körf&laín — a XII, századi domborműves faragványok másolatai ragadnak meg. Köztük a legmeglepőbb a három nap­keleti király Jézus imádata. Mária a XXI-ik század di­vatja szerint van öltözve és a királyok tarisznyát vi­selnek. Másik kép. A királyok egy ágyban hárman fek­szenek koronásán, mikor az angyal figyelmezteti őket. — Végül marad a döm-muzeum, melyet a Mór-kápolna alatt Müller István műegyetemi tanár épitett. Tele van értékes és ritka emlékekkel dr. Ssflnyl Ottó rendezé­seben. Külön kellene megemlékezni a gazdag művészi al­kotások témáiról, szimbolikájáról, tárgyi és művészi felfogásáról, a tervezés és kivitel zsenialitásáról. Mind­ez egy fél életre elegendő szellemi és művészi anyagot nyújtana és szinte szerencsétlennek érzi magát a hoz­záértő ember, mikor mindezt ott kell hagynia futó lá­togatás után. Még ha megnézte az ember Jakorali Hassan dsá- mi-ját, amely a Magyarországon megmaradtak közül a legépebben megőrizte török formáját tnivoltjáva! együtt és most kórházi kápolna s a minaretben, — melynek vasrácsos erkélyéről a török pap egykor a nap imaszakait kiáltotta ki — most harangocskák lógnak; — körülbelül annyit látott az ősi Pécsből, bogy a mai modern Pécs lüktető életéhez, villamos és gépzajához, kereskedelmi és gazdasági kultúrájához külön kell hozzászokni. A világváltozás miatt elköltözött egyetem Anélkül azonb;n nem lehet Bolond városából tá­vozni, hogy fűtő pillantást ne vessünk az 1934-ben Po­zsonyból idehelyezz tt és 1924 október 44-én megnyitott rgyetemre, amely ,i modem Pécs életének talán leg­számottevőbb tényezője és uj korszakot van hivatva létrehívni az ősi város és égés* Dunántúl életében. Az Intézmények egész sorozatát valósították meg eddig is, Elég, ha csak u nevüket felemlítjük. A központi épületen kvlül az egyetemi könyvtár, fizikai és Röntgen Intézet, biológiai, élettani-, anatómiai-, gyógyszertani Intézetek, belgyógj ászati, sebészeti, szülészeti és nö- gyógyitú, szemésze^ i, gyermek, bőr- és nemibetegségi, ideg- és elme kitolták terjesztik a kultúrát kiváló erők vezetésével és eurí pai viszonylatban is számottveő ta­nári karral. Az egyetem mellett az egyesületek egész sora végzi az áldásos munkát, kezdve a „Janus Pannonius Irodalmi Társaság' -gal, melynek Surányi Miklós a ki­váló irö az elnöke és amelynek irodalmi matinéin a közönség zsufulásif megszokta tölteni a Nemzeti Szín­ház pompás épületit. Hetekig tartana, ha mindent számba akarna venhi az ember. Nincs ai a* uecácskája a városnak, mely ne nyújtana valami tirténelmi, vagy művészeti meglepe­tést. Külön tanulmányutat érdemelnének a külváro­sok és Pécs környéke is. Mikor végül azt hiszed, hogy mindent láttál, akkor derül ki, hogy a vidéknek gazdag és szépséges népművészetéről teljesen elfeledkeztél. A városi muzeum 50.090 darabját csak éppen megemlíted, hogy láttad. Ezért is hét nagy termet kell végigjárnod. A szobrokat és emlékműveket a* uccákon, tereken máskor is megnézheted. Mindezeknek a látnivalóknak a végén, alig tud az ember számot adni magáról. A fejé, lelke zsong telük az embernek és ha némi hozzáértés, lélek és érzék van benned, akkor szégyelni fogod magad, hogy mindezek­ről milyen keveset tudtál, mint ahogy én is szégyellem magamat és Kocsis László barátomnak arra a kérdé­sére, hogy: „No, mit szólsz hozzá?“ — nem mertem vá­laszolni. Szótlanul elmentünk vacsorázni, de még útköz-, ben meg kell nézni a városház nyugati homlokzatával »Bemben az időjárást jelző házikót hőmérőivel, lég- suJyinérőlvel és műszereivel. — Milyen időnk lesz holnap? — mosolyog Kocsis László. A hatalmas, változatos múltú város ezer történelmi emléke mégegyszer fel rajzik emlékezetemben és se nem tudok se nem merek arra a kérdésre válaszolni, hogy holnap milyen idő virrad ránk, szegény, árva magya­rokra... Nyíri) József. Kosíüiás bete^clinelí nélUíHüzliPtcücn Î Fontos vj d 0 n sá g I Afitm'JSÁ« BAJOK HÁZI KE*EldÉSE Irta: Dr. EugEinüer Árpád, E Iris munka rnintín't amit a reumás beteg Mit iettvségénd. és a maik IniHiOg m'ó ‘igórigkc;«l<'s, r>é nkiwt- h I. I tudnia Ml. Áru 7» lej. ogplaya u Krteti Újság kiudóhit utalóban. VIui, B. L. l’op w. Vidékieknek & pém és 10 lej porló előzetes beküldést: esetén osonnál átállítjuk. — Tisza latrán emlékét njitották fel a magyar íeisöházban. Budapestről jelentik: A felsőbáz ma Tisza emlékével kapcsolatosan ün­nepélyes ülést tartott, amelyen a felsőház tag­jai sötét, ruhában jelentek meg. Wlassits Gyula felsőházi elnök bejelentette, hogy április 22-én fogják ünnepélyesen leleplezni a Tisza István szobrát. Wlassits megilletődött szavakkal em­lékezett Tisza Istvánra, aki kísérteties megér­zéssel látott a jövőbe és minden energiájával meg akarta akadályozni Magyarország rom­lását. — Háborús konfliktus tört ki Peru és Kolumbia között, Nmvyorkból jelentik: Peru és Kolumbia között háborús konfliktus tört ki. Mindkét részről mozgósítottak és a határon nagy esapatfeivonulások történnek. — A brassói Magyar Párt Ifjúsági szakosztályának közgy ülése. Brassóból jelentik: A magyarpárti ifjúsági «zakoszfály tegnap este tartotta évi közgyűléséi. A tegnapi csendes lefolyású közgyűlés teljesen uj elnöksé­get választott, mely a mai politizálás helyett a munka jelszavával indul az uj évnek. Az uj elnökség névsora: Elnök: Szárai Aurél Béla, alelnökök: Fúró Gyula és Kovács Ferenc. Főtitkár: Heszke Béla. Titkár: Lakom- csik Lajos. Pénztáros: Ráduly Zoltán, Ellenőrök: Bara Elemér és Sánek erenc. Jegyzők: Gruber József és Nagy Árpád. Könyvtáros: Hegyi Lajos. Háznagy: Szé­kei) tőkés Béla. Ezenkívül huszíagu munkabizottságot választottak meg. — Kozma Miklóst Horthy kormányzó örö­kös felsőházi tagnak nevezi ki. Budapestről jelentik: A kormányzó Leveldi Kozma Miklóst, a Magyar Távirati iroda igazgatóját örökös főrendiházi taggá fogja kinevezni. A hir par­lamenti körökben mindenütt kedvező fogadta­tásra talált,, mert Kozma Miklós minden poli­tikai pártnál egyforma népszerűségnek Örvend. — Megmentették a Cseljuskin összes hajó­töröttjeit, Parisból jelentik: Moszkvából érkező jelentés szerint tegnap sikerült a Cseljuskin- nek a jégtáblán maradt 28 hajótöröttjét is megmenteni. A mentés ezúttal még nagyobb nehézségek között történt, mert közben óriási hóvihar dühöngött. A kimentett hajótörötteket a Vankeren-fokra szállították, ahonnan továb­bították őket és lakottabb helyre vitték. — Eltorlaszolták a dornavatrai vonat út­ját. A vasúti vezérigazgatóság jelenti, hogy, az 556-os személyvonat fékezője a Dorüavatra melletti 104-es kilométerkőnél egy vastraver­zet vett észre a sínekre keresztül fektetve. A vonatot megállították és semmi baj nem tör­tént. Azonban az utasok között pánik keletke­zett. Azt hiszik, hogy kisiklatásl céllal fektet­ték a rudat a sínekre. A vizsgálat megindult. Ezen a vidéken vakmerő rablóbandák gyakran szoktak garázdálkodni. — Állami kezelésbe veszik a kolozsvári Operál. A minisztertanács a kolozsvári Opera eddigi Operakon­cesszióját megszüntette és az Opera ügyeinek vezetését ismét az állam kezébe adta át. A Monitorul Oficial április 6-án megjelent 82. száma közli az erre vonat­kozó minisztertanácsi határozatot és ezt rövidesen kö­veim fogja az Opera vezetésének tényleges átvétele is az állam részéröl. Értesülésünk szerint a kultuszkor­mány képviseletében Popescu Necesti államtitkár a na­pokban Kolozsvárra érkezik, hogy a hivatalos átvétel­nél jelen legyen és megtegye intézkedéseit az Opera jövőjét illetőleg. * A Rckbímélet legújabb száma a magyar nyomda­ipar remeke. Tele van szebbnél-szebb többszinnyomásu melléklettel, pompás illusztrációval. Értékes cikkeit Dr. Vajda István, Dr. Barinkay Ferenc, Lovászy Károly és Forbáíh Róbert írták. Megtalálja e számban a kiske­reskedő, hogyan viselkedjék a vevővel, mikor rendezze kirakatát, milyen legyen a körlevél és levélpapírja. Kü­lön része: A jó vásári propaganda kis káléja. Hírrovat és ki rakatf elvé telek egészítik ki a számot. A Balogh Sándor kitűnő szerkesztésben megjelenő Rcklámélet előfizetési ára egy évre 530 lei. Kiadóhivatal: Budapest, V. Bálvány-ucea 12. —- Életfogytiglani fegyházra ítélték a sajó- vámosi plébános gyilkosait, Miskolcról jelen­tik: Seíiga Mihály sajóvámosi plébános meg­gyilkolása ügyében ma hozták meg az Ítéletet. Amint jelentettük, kőt állástalan iparoslegény, Kertész Pál és Répás József bestiális körülmé­nyek között meggyilkolták a plébánost és a pénzét elrabolták. A bíróság mindkét vádlottat életfogytiglani fegyházra Ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom