Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-14 / 84. szám

KEiETinjs,re Szombat, Î931 éprüis ii, MOLNÁR FERENC: „Áz írónak és művésznek nincs más kötelessége, mint irodalmat és művészetet f (Budapest, április 13,) Érdekes problémát vetett fel egy ismert budapesti újságíró. Meg­kérdezte Molnár Ferenciül, a világhírű színmű- írótól, egy külföldi lapban vele kapcsolatban megjelent, hir aproposjából, mi a véleménye: van-e az Írónak és művésznek „kötelessége a mai világeseményekkel szemben. Molnár Fe­renc igy válaszolt: — Ami a külföldi lapban velem kapcsolat ban erről a kérdésről megjelent, rövid „meg­jegyzés“ volt, amiből arra lehet következtetni, hogy .az a véleményem, hogy írónak és művész­nek nincs kifejezetten „kötelessége“ a világ- politikai esepiényekkel szemben. Ennek az ellenkezőjét ima sok kiváló szellemű iró és mű­vész vallja. Jól ismerjük a világhírű és igazán nagy hegedűművészt, aki manapság majdnem több időt és fáradságot szentel a páneurópai propagandának, mint saját művészetének. Akármilyen paraszti felfogás is ez, azt hiszem, az illető művésznek egyetlen kötelessége van csak - az, hogy szépen hegedüljön és ebben a nyomorult időben az embereket kiemelje ebből a rettenetből és legalább egy-egy órára fel­emelje oda. ahol megtalálhatják az élet szép­ségeit is. — Vannak művészetek, amelyekben ez a probléma nem vetődik fel ilyen élesen. Itt vau például a festő. Művész, mondjuk: tenger-, vagy tájképfestő. Csakugyan, nem lehet tőle azt kívánni, hogy akármilyen világrengető ■eseményt is bekapcsoljon művészetébe. Ennél; a művésznek nincs más parancsolója, mint a természet és a szeme. Lángokban áll a világ és a festő ott ül egy hegy tetején, festi a hegy- l csúcsokat és festi az eget. — Másképpen prezentálódik ez a proliié ma, amikor az íróról van szó. Az iró mester­ségének határai nincsenek olyan élesen meg­vonva. mint a festő, vagy a zeneköltő mester­ségének határai. Az irómüvész mestersége olyan szorosan határos a publicisztikával, vagy a propagandisztikus történetírással (ama lyek kötelesek a világeseményekbe beleavat­kozni), hogy ezen a határon ez a két mester­ség úgyszólván összefolyik. — Lehet, hogy egyedül állok ezzel a véle­ményemmel, de nekem az a meggyőződésem, hogy költők és szépirók, amikor segíteni akar nak az emberiség- pozitiv-- bájain,' rendizér-mt több kárt okoznak, mint hasznot. Nemcsak azoknak, akiken segíteni akarnak, hanem még maguknak is. Rengeteg példa van a közelmúlt­ban arra, hogy politikai változásokban, fórra dalmakban, szociális világakciókban nagy költők, épp mert költők, a szó szoros értelmé­ben, — hogy egy köznapi kifejezést használ­jak, — „blamirozták“ magukat, A költő agy­rendszere, idegei, ideáljai, szellemi nevelése, mindez egyenes ellentétben van azokkal a tulajdonságokkal, amiket egy olyan embertől várnak, aki tömegeket tud irányítani és töme­gek bajain hivatva van segíteni. — Természetes, hogy ennek dacára ezen a ponton mégis kétfelé válik az írói világ. Az írókat ebből a szempontból a temperament« műk választja két csoportba. Az egyik hiva- tottságot és erőt érez magában arra, hogy költői formában bár, de a világ közügyéivel foglalkozzék. A másik megijed a felelősség­től, nem tartja magát elég iskolázottnak erre a feladatra. Aki hivatottságot érez magában, mint például Bemard Shaw. az minden újabb szépirodalmi munkájában, legyen az regény dráma, vagy vígjáték, világpolitikát csinál Nálam nincs nagyobb tisztelője Bemard Shaw- nak,’de néha, álmatlan éjjeleken azt kérdezem magámtól, mit használt ö az emberiségnek az 5 pőíilikni munkásságával? ... — Az Írók másik csoportja (a felelősség- érzet fanatikusai) szigorúan megmaradnak mesterségüknél.' Ők viszont álmatlan éjszakái­kon azon gondolkoznak, hogy vájjon nem na­gyobb. fontosabb és tragikusabb problémája-e az emberiségnek például a nő és a férfi egy- j máshoz való viszonylata, mint bármely gazda­sági kérdés?... A francia Akadémiát örök- életű intézménynek tervezték és mégis csak egy feladata van, az, hogy a francia nyelv- szótárát megcsinálja. Kicsiben ez ugyanaz, mint nagyban az irodalom, amely egy orök- életíi Studium, de érzésem'szerint csak egy fel­adata van: az emberrel foglalkozni, drámában, regényben, versben, kabarétréfában, novellá­ban, történelmi munkában, stb. Magával a meztelen emberrel! Szerény nézetem szerint csak ez az egy kötelessége van az írónak. — Ismétlem: meggyőződésem az, hogy az Írónak és a művésznek nincs más kötelessége, HU UT3TÁRS A HERMES vasúti menet­rend ! Román-, magyar- és német szöveg! Megbízható, tökéletes és pontos! Nagy menetrend 45'— lej, zseb­menetrend 20‘— lej. Minden menetjegyirodában kapható. mint irodalmat és művészidéi csinálni. Elvitat­hatatlan a joga ahhoz, hogy beleszóljon a világ irányításába, de kötelességről szó sem lehet. Az iró és művész meghatárolt munkájának eredményét hadd használják fel mások, akik boldogítani akarnak, vagy akik propagandát csinálnak. Mikroszkopikusan kicsi példa: egy szelid, kedélyes kis lirai angol nótából vala­hogyan véletlenül lett az a harci induló, amely­nek hangjánál ezrek mentek a halálba az yperni fronton ____ Máramarossziseten a csehszlovákiai gyors­vonat beleszaladt egy tehervonatba (Máramarossziget, április 13.) Könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt tag­nap délelőtt tizenegy órakor a inára maros- szigeti pályaudvaron. Roasa váltóállítás kö­vetkeztében a csehszlovákiai gyorsvonat bele­szaladt a pályaudvaron veszteglő tehervonat­ba. A vonat csökkentett sebességgel haladt át a sorompón, de a rossz váltóállítást csak akkor vették észre, amikor a mozdony a rakodófél­ben levő teherkocsik felé vette irányát. A rövid 25 méteres távolságon a mozdonyvezető nem i tudta megállítani a szerelvényt és így a hatal­mas mozdony nekiment az egyik talpfákkal rakott kocsinak és teljesen összezúzta. A moz­dony kereke is kiugrott, de egyéb baj nem tör­tént. Még szerencse, hogy a külön átló talpfák­kal rakott kocsi felfogta a mozdony lendületét, mert különben menthetetlenül nekirohant volna a pár méterrel odább álló benzinnel telt ciszternának. Emberéletben nem esett kár. A vizsgálatot megindították gondatlanság miatt a felvigyázó személyzet ellen. A kolozsvári Pasteur-intézetben kezelik Serban aradi főorvost, akit tizedmagával együtt Lúgoson veszett kutya mart meg (Arad, április 13.) Serban György dr., az aradi orvoskamara elnöke, akit mint volt kolozsvári orvost nálunk is sokan ismémén, rokonai látogatására a görögkeleti liusvétra Lúgosra utazott. A kórházi főorvos unokahugáva! gyanútla­nul haladt a lugosi uccán, amikor hátulról egy kóbor kutya rohanta meg. Mielőtt a megtáma­dott főorvos védekezésre egyáltalán gondolha­tott volna, az állat három helyen harapott az alsó lábaszárába, véresen felszakítva a húst, majd továbbrohant. Serban dr. azonnal tisztában volt vele, hogy veszett állat támadt reá és hangosan kiáltva figyelmeztette az ucca ünnepi járó­kelőit, hogy meneküljenek. Valóságos pánik tört ki, amerre a veszett állat rohant. Az állal több, mint tíz embert harapott meg kezén- lábán, mig a sarki posztján álló rendőr elébe nem vetette magát és rövid botjával kísérelte meg leteriteni a veszedelmes állatot. Ez azon­ban nem sikerült s a nekidühödött kutya vesze­delmesen összemarta a rendőrt is, aki végrs szolgálati revolverével terítette le a kóbor ebet. A főorvos, tiz sorstársával elutazott Ko­lozsvárra, hogy megkezdjék a Pasteur-inézet- ben a szükséges, közel két hétig tartó szigorú kezelést. Minden családnál nélkülözhetetlen az az értékes mű, melyet orvostudós szerzője negyven évi orvosi gyakor- | gyitására és segítségére. Aki szeretteinek a legjobbal lat gazdag tapasztalatai alapján irt az emberiség gyó- akarja, ajándékozza meg őket ezzel a könyvvel Természetes gyógymód és táplálkozás írta: BUCSANYl GYULA dr,. egészségügyi főtanácsos, főorvos. A tartalomjegyzék rövid kivonata: A természetes élet mód alapfogalma. Természetes táplálkozás. Mi az em­ber természetes tápláléka? Vegetárizmus, A vér meg romlása, helytelen táplálkozás folytán. A táplálékok. A hús. Tojás. Hüvelyesek. A sajt. A szénhydrátok. a zsí­rok, A vitaminok. Főzelék. Gqümölcs. A fűszerek. Al­kohol. Nyersidéta. Hogyan és mennyit együnk? Nap- fürdés. A nap a tüdőbajoknál. A nap a köszvénynél. Napfény a szivbántalmak kezelésénél. A napfény az anyag-csere bántalmaknál. Napfürdö a gyomorbántal- maknál. .Napfény a női bajoknál. A gyermekek nap- fürdője. Minek tulajdonítom a napfény gyógyhatásút? A légfürdés, A torna. Fürdés, mosakodás. Hogyan hasz­náljuk a hideg vizet belülről. Az alvás. A levegő. Ideg- ápolás. Lélekápolás. A lélek gondozása. A vizgyógy- rnódok. A hideg viz, mint gyógytényezö. Gyermekápo­lás. A csecsemő gondozása. A szoptatás. A gyermek ápolása az első életévben. A koplalókura. Gyümölcs- kúra. A betegség megelőzése. Egyes, gyakrabban elő forduló betegségek természetes gyógykezelésé. Agy­vérzés. Álmatlanság. Agyguta. Aranyér. Arczeába. Asthma. Angolkór. Búskomorság. Bőrbántalmak. Bél­férgek. Bélhurut. Csuz. Cukorbajok. Csontszu. Étvágy­talanság. Elhízás. Epekő. Farcsontzsába. Fehér folyás. Gégehurut. Gerincvelő sorvadás. Gyomorbajok. Gör­csös havibaj. Hányás. Hasmenés. Heregyuüadás. Hó­lyaghurut. Hizlaló gyógymód. Hörghurut. Ideggyenge- ség. Idegbénulás. Idegzsába. Impotencia. Karbunkulus, Köszvény. Légcsöhurut. Májbajok. Méhgyulladás. Ondó- folyás. Orrvérzés. Orrbüz. Paralizis progressiva. Pe­tefészekgyulladás. Sápkór. Szájbüz. Sárgaság. Székreke­dés. Szédülés. Skrophulózis. Szívbajok. Rekedtség, Rheumatizmus. Ischiás. Tériszony. Tüdövész. Tüdő tá gulás. Vérha3. Vérszegénység. Vérbajok. Vértisztitó teák. Vesebajok. Vizibetegségek, Visszértágulatok. Utő- érelmeszesedés, stb., stb. E mii a magyar b'ónyvplao szenzációja. A legtöbbet forgatott olvasmánya öregnek és fiatalnak. Ara 120*— lej. Kapható a Magyar Újság kiadóhivatalában Cluj, Baron E. Pop ueea 5. — TideEeEaeK a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom