Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-01 / 75. szám
KtunujsRo Vasárnap, 1834■ április 1. L& ßeine des Crémes A jótársaságfcefi nőit körében elismert az epi» dermis e jótevő szerének hírneve. „La Reine des Crémes“ (A krémek királynője; az arcbőr valóságos alapeleme és elérhetetlen összetételével megteremtette nimbuszát. Még ma próbálják ki e csodás krémet az eddig ismert szépítő- szerek között a legsikerültebb. A korral járó ráncokat megelőzi és eltünteti. PARJC Q[~ii/xloíóí (y&mjuJlcdoL a leap not! HHHPVfrt'n » » ■» 13 'Annak a ravatala előtt, aki soha el nem ismerte a megbékülésfc az élő Habsburg uralkodóval s azzal az irányzattal, amit ez az uralom a magyarok számára jelentett. A rohamos fejlődés békeideje volt ez, amelyben a gazdasági és kulturális felépüléseink megfeszített nagy munkája eltakart sok olyan problémát, aminek a lappangó megoldatlansága veszélyt rejtegetett magában. Az európai hatalmi viszonyok kialakulása is ekkortájt indult neki nagyobb lendülettel annak az iránynak, ami a világháborúhoz vezetett. A mi belső összeütközéseink pedig eltakarták ennek a rohanó irányzatnak sok tünetét előttünk. * Tisza Kálmán tizenötesztendős kormánya belebukott az állampolgárság rendezéséről szóló törvényjavaslatba, mert az idegenben élő Kossuth Lajos magyar honpolgárságának a tisztázására nem tudott olyan pragrafust találni, ami a nemzet lelkének is megfeleljen, de amihez az uralkodó beleegyezését is meg lehetett volna nyerni. Bukását már előbb kiérlelte a véderővita, amelyben a nemzet határozott követelésekkel lépett fel. A 67-es kiegyezés kormányzó pártja lefelé elveszítette a hitelét s ezt azzal szerezte vissza egy időre, hogy végre egyszer, éppen a Kossuth halálának esztendejében, sikeresen ellent tudott; állani az uralkodói akaratnak. Nem fogadta el miniszterelnöknek azt, akit Becsben kijelöltek s a király kénytelen volt visszahívni a kormány éléré Wekerle Sándort, akit néhány nappal előbb határozott magatartásáért lemondatott. Ez az uralkodó és kormány közöli ellentét olyan népszerűséget adott Wekerlének, amilyent egyetlen miniszterelnök sem ért el a régi Magyarországon. Ezzel a népszerűséggel, amivel Becs már nem szállhatott szembe, vitte keresztül a reformeszmék egy programpontjának a megvalósítását, a felekezetek egymásközti, az állam és az egyházak közötti viszony rendezését a polgári jogegyenlőség valóban liberális alapél vén. Mi gyermekek, ebben az esztendőben tanultunk a székely faluban is egy vidám éneket, amely úgy kezdődött: Wekerle hozta törvénybe... A polgárok, polgárcsaládok között még fennállott utolsó válaszfalak lerombolását énekeltük meg. * Ebben az esztendőben zajlott le Kolozsváron a memorandum-pör, aminek a lényegét a magyar közvélemény abban látta meg, hogy az erdélyi román politika vezetői a magyar nemzet eilen az osztrák császárhoz fordultak ismét ® a magyar állani presztízsének a Bécs- csel szembeni féltése tolta előtérbe azt a szempontot, amely nem nézett a problémának a mélyére. Még ugyanebben az esztendőben Iio- mónia bellépett a központi hatalmak hármas szövetségébe, s ez a történelmi tény újabb, ezúttal vastag, takarót terített arra, ami még megoldatlan. Ezzel a magyar közvélemény feladta érdeklődését, elveszítette tájékozódásának fonalát, a külpolitikái kérdések iránt. Ebből az érdeklődésből ki is volt zárva. Vilmos császár már félretette az útból Bismarck kancellárt is és nyíltan megmondotta, hogy: — A hadsereg az enyém, aztán a parlamentben beszélhetnek, amit akarnak. Ez az uralkodói álláspont még jobban érvényesült nálunk, ahol a hadsereg feletti rendelkezés nem volt magyar. Beleszólásunk sem volt. A külügyi kormányzás közössége így azt jelentette a valóságban, hogy nem volt részünk benne s ami történt, nélkülünk történt. Amerre vittek, arra mentük és az útközben kapott nemzeti sérelmek elleni védekezésre szorítkoztunk. Ausztriának azonban ekkorra kibontakozott a nemzetiségi problémája, mert a nemzeti fejlődés felszabadulása és fellendülése mind világosabban mutatta meg, hogy a monarchia túlsó államának nincsen fontartó nemzete. Ott már le kellett mondani arról, hogy a kormányzó felelősség ráhelyezhető legyen a nópképviseletre s az emlékezetes 14. paragrafus alapján az uralkodó vállalta isitiét azt a felelősséget. A tartományok nemzeteinek, államszövetsége uem volt megvalósítható a mo narchia kebelében azért, mert Magyarországnak csak egy osztrák állammal volt perszonális uniója, ennél többet nem vállalhatott. Ausztriának a sorsa meg volt pecsételve s talán mi magyarok nem merültünk bele eléggé annak a kérdésnek a feszegetésébe, hogy mi lesz majd velünk. Kossuth Lajosnak még volt valami elképzelése a dunai államok szövetségéről. Időszerűtlenné vált s nem is vették jó néven, még tőle sem. Ezt az egyet mindig elhallgattuk, ha őt ünnepeltük. Volt terve a nemzetiségek nemzeti autonómiájáról is, s ennek a követelő időszerűségét uem ismertük fel. * Két uj szót tanultunk abban az időben. Az egyik: a bojkot. Az irek home rwie-küzdel- me teremtette s adta át a világ közhangulatának ezt az uj szót, annak a fogalomnak a megjelelölésére, amit ma jelent. Az angol par- lamentárizmusnak az ir nemzeti törekvésekkel felkavart nagy viharai ekkor kaptak szélcsendet, hogy a német nagyhatalmi előretörés ellen katonailag, gazdasági és kulturális téren felfegyverkezzenek. A másik uj szó, aminek hire és fogalmi jelentősége eljutott a székely faluba, a panama volt, A francia demokrácia ekkor birkózott meg először a köztársasági kormányzást aláaknázó korrupcióval. A pénzgyűjtő, takarékos és tőkét hasznosító franciák jó üzletnek nézték a Panama-csatornát is, de világpolitikai nagy terveikbe is beleszőtték a kihegyezhető töke kamathasznát. A pénznek nem volt egészen jelentéktelen szerepe a diplomáciai tevékenységben. A demokratikus köztársaság szociálista kormányai a nagy orosz kolosszus felett kizárólagosan és állítólag „Isten kegyelméből“ uralkodó s kormányzó cár egyetlen személyében biztosabb garanciát láttak a politikai szövetség kötelezettségeinek a feltétlen teljesítésére is, de a pénzbeli esedékességek minden körülmények közötti fizetéséi-e is, mint egy esetleges átalakulás kiszámíthatatlan szándékú népképviseleti kormányaiban. A cárnak nem kerül nagy meggondolásába, ha egy paranccsal millió orosz katonát kell a keletporoszországi határra dobni s a cár nem tudja, hogy milyen éhes a muzsik azon a napon, amikor aranyhegyet kell a hitelező francia tőkéseknek kifizetni. Párizsban támogatásra talált a cárizmus, hogy idejétmúlt életét benyújtsa a huszadik századba. Kossuth Lajos halálának az esztendejében trónváltozás volt Oroszországban. Vaskezü, kegyetlen elődjének a halála után fejére tette a cári koronát a gyönge II. Miklós és felvitte, magával a trónusra a betegfantáziáju feleségét, hogy tévelygő álmodozással üljenek ott, az összeomlás felé rohanó világ tetején. Nem tudták akkor, hogy ez a világ már kimozdult sarkaiból. * Kossuth Lajos halálának mostani évfordulóján negyvenéves találkozóm volt önmagámmal. Egy gyer’mokarckép nézett le reám a falról, arany lécek keretéből, gyönge vállán régimódi kabátkával, de tekintetében sok baljóslatú kérdőrevonással. Az a boldog gyermek sem vehette észre, hogy a régi világ kezd kifordulni a sarkaiból. Körülötte, feje fölött meg nem értett és érthetetlen titkokat szőtt a történelem, amely kísérteties hatalmával vitte át a mi nemzedékünk életét olyan fordulatokon, amelyeknek nagyságát akkor nem láthattuk, csak utólagos visszanézéssel méregetjük a jelentőségét. Husvétra férfidivatcikket csakis a Kalap királytól Piaţa Unirii 24. Garantált minőségek9 mélyen leszdllitott árak l
