Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-13 / 83. szám

Péntek, Î9U- 'ápriSi$ ÎB. fCElETlüJSXG Vallatom Mainardi csellómüvészt az olasz konzulátus fogadóestélyén Aki a saját otthonában a legritkább vendég — Lelkesedik Bartókért és Kodályért s a Dunakorzó világszép asszonyaiért (Kolozsvár, április 12-) Szerdán este az olasz konzulátusi palotában intim estély kere­tében mutatkozott be Enrico Mainardi olasz csellómüvész, aki csütörtökön adott nagysikerű hangversenyt Kolozsváron. A szükebbkörü estélyen néhány magas- rangú katonatiszten kivül a konzulátus vezető tagjai vettek részt, élükön a bukaresti főkon- zulílal. Megjelentek a helyi olasz kolónia rep­rezentánsai is. A beszélgetés francia, német és olasz nyelven folyik, aszerint, hogy ki kivel kerül össze. A nagyszalon kényelmes fotőjeiben, körben ülő vendégek között középen foglal helyet a művész. Magas, barna férfi, tipikus olasz arc- Az az impresszióm, hogy kissé fáradt és álmos. «Ezt a feltevést ő maga igazolja később, amikor szégyenkezve visszafojt egy szerény ásitást és igy szól: — Képzelje el, hogy vasárnap este még Rómában voltam és szerdán reggel már Erdélyben. Ebbe a szóba belekapaszkodom: — Volt még Erdélyben? — Nem- Most látom először. — És hogy tetszik? Milyen hatást tett önre a futólagos ismeretség? — Szép- Szeretem. De el tudom képzelni Erdélyt még szebbnek is. — Kár, hogy most nem májusban vagyunk, amikor zöld az erdő, mező, mindenütt sok-sok virág van- Ahogy a vonat ablakában állottam s néztem az előbukkanó, de pillanat alatt tova­tűnő hatalmas sziklákat, nagy, sima mezőket, magas hegyeket — most, a rügyfakadáskor is gyönyörű kép — elképzeltem, milyen lehet itt a késői tavasz és a nyár. Már nem is látom fáradtnak, olyan fellob­banó lelkesedéssel, olasz hévvel beszél: — Rengeteget utazom — folytatja — az utóbbi kilenc évben, csak vendég vagyok ott­hon, csak látogató. — Hol van az az otthon? — Úgy mondtam „otthon“? Rosszul mond­tam. Nincs meghatározott, helyhez kötött ott­honom. Olaszország a hazám, de otthonom a nagyvilág. Ma itt, holnap ott hangversenyezek- Milánóban van állandó lakásom, de csak na­gyon ritkán élvezem. Éppen csak a féleségem kedvéért tartom. A magyar zenére terelem át a szót. Meg­tudom, hogy a klasszikusokon kivül Kodályt és Bartókot ismeri és szereti legjobban■ — Sajnos, csellóra kevés magyar zeneszerző alkotott darabot — mondja —, Dohnányi szer­zett egy csodásán szép cselló-szónátát, nemrég Londonban nagy tetszés mellett adtam elő. Dohnányival különben együtt is szerepeltem február végén a pesti rádióban. Aztán, mert megérintette Budapestet, hát ennél marad egy kissé­— Gyönyörű város. Harmadik kedvenc városom, pedig én nagyon sokfelé jártam. — Melyik a másik kettő? — Az első Róma! Háromszor is kimondja a nevét, puhán, elmerengve, mintegy szerelmet vallva az Örök Városnak. A tekintetét messze élőre küldi. Látszólag csak a szalon szemközti oldalán ülő tábornok fényes kitüntetéseire, de képzeletben talán már a Kolosszeum előtt áll, vagy száguld a Via Appia hosszú útszakaszán. Italokat szolgálnak fel- A kezébe adott kehelyalaku kristálypoharat a csillár felé tartja. Ezer szinben játszik az üveg s csillog benne a bólé. Ezt nézi, miközben mondja: — Szóval, az első Róma... A második Athén és a harmadik Budapest. Margit-sziget— Duna-korzó ... Hogy mennyi szép nő van azon a Duna-korzón! Sehol nem lehet egy csoportban annyi csinos asszonyt látni! És milyen elegán­sak — nevet —, talán sehol sem öltözködnek olyan választékos elegánciával, finom, egyéni Ízléssel a nők, mint. Pesten. Már megint nem látszik fáradtnak, ál­mosnak­— Kolozsvárról hová megy? — Bukarestbe. Ott adok koncertet vasár­nap onnan Belgrádba utazom. És Belgrád után ismét Róma következik. Elmondja, hogy átlag öt órát gyakorol na­ponta és végtelenül szereti a zenét, különösen pedig a csellót, már valósággal a vérévé vált. Az inas körülhordozza a bonbonniert. Egy mignont vesz ki s aztán folytatja: — Általában, az a véleményem, hogy csak annak ér valamit az élet, akinek valami ha­talmas szenvedélye, passziója van. Mint pél­dául nekem a cselló. Ez olyan magasságokba ragad, ahová semmi sem érhet fel, ahol én va­Ule utazzon el a lernjabb Hermes vasúti menetrend nélkül! Nélkülözhetetlen vasúti útmu­tató ! Nagy menetrend 45 lej, zseb­menetrend 20 lej. Mindkettő térkép­pel! — Kapható az összes könvv- és újságárusoknál. J gyök egyedül s ahol a fantáziám népesít be mindent körülöttem. Szívesen hallgatnám még lelkes szavait, de sajnos, mennem kell. — Oggi sono molto felice — mondom neki —, hogy megismerhettem. Amikor elbúcsúzom a társaságtól, sokáig a fülembe cseng még Enrico Mainardi dallamos hangja: la rividerci... Bajkó Erzsébet, Megmenekülnek a Cseljunskln hajótöröttjei Eddig hatvankét utast mentettek meg, huszonnyolc utas megmentése még hátra van — Ha egy-kél nappal késik a mentés, az utasok mind elpusztulnak, mert megkez­dődött a jégzajlás (Moszkva, április 12.) A Cseljuskin hajó­töröttjeinek megmentésére irányuló kísérletek tegnap végre döntő eredményhez vezettek. Usukov expedicióvezető jelentése szerint sikerült tegnap három nagy orosz re­pülőgépnek egymásután leszállani az úszó jégtáblára és a Cseljuskin hajó 62 utasát elszállítani. Huszonnyolc utas megmentésére tegnap, csütörtökön tet­tek kísérletet, de eddig még hiányzanak a jelentések. Szikratávíró jelentése szerint a három orosz repülő közül különösen Molotov végzett emberfeletti munkát. Molotov kedden négyizben szállott le az úszó jégtáblára és minden egyes alka­lommal négy utast vett fel. Miután repülőgépén legfeljebb egy embernek volt még hely, a megmentetteket kénytelen volt a repülőgép szárnyaira kötözni és ngy elszállí­tani. Másnap, szerdán továbbfolytatta a men­tési munkálatokat, de a másik két repülő Camarin és Schlepner szintén derekas munkát végeztek. Most már megvan minden remény arra, hogy a többi utasokat is megmenthessék. A mentés valóban az utolsó pillanatban történt. A jégtábla már repedezik és az olvadás egy-két napon belül megtörténik. Az utasok eddig el voltak látva élelmiszerrel, kunyhókat vájtak a jégben, benzinlámpakkal világították, de állandó rettegésben éltek, hogy mikor fog a jégtábla elolvadni. Néhány nappal ezelőtt a jégtábla egy, helyen megrepedt és a konyha elsülyedt. Szerencsére az élelmiszer egy része egy külön barakkban volt elhelyezve. A megmentett uta­sok szerint a jégtábla lakosai között a. legszi­gorúbb kollektiv fegyelem alakult ki. Valósá­gos kis társadalom, amelynek vezére Schmidt professzor volt, aki magának az egész tudomá­nyos expedíciónak a vezetője is volt. Schmidt professzor azonban súlyos be*- teg lett a jégtáblán. Kétoldali tüdőgyul­ladást kapott, úgyhogy elszállítása s legnagyobb nehézségekbe ütközött. Schmidttet Molotov orosz pilóta vette fel, aki minden rendelkezésére álló pléddel letakarta és szerencsésen letette a Vankeren-fokon lévő re­pülőgép-állomásra, ahonnan már tovább is szállították egy alaszkai kórházba. A megmen­tett utasokat a Vankeren, illetve a Wellen- fokon lévő állomásról kutyaszánokkal viszik tovább. Schmidt betegsége következtében a jégtáblán a parancsnokságot Bogrosk vette át. A pilóták újabb élelmiszer-szállítmányt he­lyeztek el a jégtáblán és orvosságokat. A men­tési kísérletek sikerét rádió közvetítette a világ minden részébe és a pilóta-bravúrt mindenütt a legnagyobb méltánylással veszik tudomásul. Életbevágóan fontos orvosi könyvek asszonyok és anyák 99 Nő a változás korában. Egy tapasztalt nó'orvos megfigyelései és gyakorlati tanácsai. Irta. DR. FÖLDES LAJOS, főorvos. 25 ábrával, ára 78*— lej. részére A FIATAL ANYA Orvosi tanácsok fiatal asszonyoknak. Ára 78 L. Irta: DR. FÖLDES LAJOS, főorvos. Ez a gazdagon illnsztrált könyv tartalmazza mindazt, amit a fiatal anyának szülés előtt és után, valamint & csecsemőápolásról tudnia kell. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, Baron L. Pop ucca 5. — Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltiség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. — Három kötetnek (bármilyen könyv) egyszerre történő megren­delése esetén portómentesen szállítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom