Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-02 / 49. szám
1 Kutnujsm Vertiefe, iSU. mărcitu & ramm Siző székelyek gyünk felé. az országúton (Tg. Săcuesc, február végén.) Itt vagyunk sokan, sizö széke- lyck a Bálványosvár alján é kacagástól hangos az ősi rengeteg. Mindenki utánunk néz a kis székely városban, amint hosszú lajtorjás paraszt szánon végig szaladunk a föuccán és egy kanyarodással már künn va- s rohanunk a Bálványos erdő Nem is gondolnák sokan, hogy a Kárpátok aljában milyen otthoniassá vált a sizes... Akik rövidebb uíon akarnak erre való terepet kapni, azok a várostól alig 4 km.-nyire fekvő — a bucsujárástó] püsnkösdkor népes — Perköt keresik fel; akik pedig nagyobb túrát, nagyobb terepet akarnak, azok a históriai nevezetességű Bálványost másszák meg. Brendörfer Mihály vezetőnk, aki különben a tg.-să- «uesci sportclub (KSE) torna szakosztályának lelkes vezetője — szervezte be a vidéken a si-sportot s most már egyik legnépszerűbb szórakozásává vált .1 székely- földi városka ifjainak és asszonyainak. Amint a szánunk kiszalad a 10 km. hosszúságú Turia községből, az addig szötlan Brendörfornek felcsillan a szeme a hatalmas fákkal koronázott erdőpiramisok csodálatos pazarságának láttára. Ujjongva kiált fel: — Hó... gyönyörű ez a havas vidék!.., A lovak sok helyen szügyig gázolnak a frissen esett hóba. A fejünk felett rikoltva száll a magasban egy szirti-sas s a néma csendet csak a lovaié monoton trappolása töri meg. Most vesszük csak észre, ‘hogy Utolsót kanyarodunk a szerpentinen és ott vagyunk a Bálványosvár alatt, mely ma is fenséges daccal tekint le romjaiból messze vidékre. — Hipp... Hopp... • — Halló!... hallszik egyszerre két felől is. Most látják, hogy már benépült a hóval födött erdő alja. Szánok csilengelnek mindenfelé. Valóságos sizötábor. A fürdötelep alvó villái is mintha megelevenednének. A fürdötelep felügyelője, Fogarasl Miklós, mosolyogva fogadja az érkezőket. Az ő gondja a sok éhes gyomrot kielégíteni, aminek egyébként derekasan meg is felel. Két napon át aztán hangosak az erdő tisztásai, a szerpentin utak, ahol a sizök vihargyorsasággal törik át a havat, közben bukfenceznek, majd felállanak és rohannak tovább... A társaságunkban két asszony is van, egyik a szanatóriumi föorvosné, a másik egy székely banktisztviselő felesége. Az egyik jó román és nem ért magyarul, a másik magyar és nem tud románul. Együtt startolnak a hóban... Ha elesnek a hóbuckákban, átkiabálnak egymásnak. Mindkettő a saját nyelvén. Nem baj, ha nem értilf meg egymás beszédét. Ez is csak újabb ok a kacagásra. A hátuk megett hölavinák gurulnak le és a lapályon felgöngyölődve, sorakoznak egymás után. Úgy festenek, mint nagy csomó becukrozott kürtös kalács. A székely asszony kacagva mutat rá: — Nini, mennyi kürtös kalács! Az orvosné nem érti a szót, azonban az eléje kerülő képen az ö tekintete is megpihen és nevetve bólint a fejével. Aztán egymást kisegítve a derékig érő hóból, tovább száguld a si a férfiak után... Este aztán a Bogaras! bácsi vendégszerető házában várja a jó vacsora az egész társaságot. Majd szénát hintenek a földre és pihenni tér a fáradt had. Amíg elalszunk, megered a mese a székely völgyekről, megelevenedik a Bálványosvár históriája az Uporokról és a várba elzárt királyi koronájáról. A tűz duruzsolva ég az izzóvá tüzesedett kályhában. B. 1. bíró József A modern grafológia ez eddigi 210 lej helyett 105*— lejért kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, strada Baron L. Pop 5. szám alatt Vidékieknek 115 lej ellenében azonnal szállítjuk Óvakodjatok torkotokat, melleteket ás A TÜDŐKET A MEGHŰLÉS,TOROKFÁJÁS, ASTMA,BRONSIT A,INFLUENZA ELLEN, A VALDA PÁSTI LIAk ältal; eltávolítja és legyőzi a LÉGIÓ 57 ER VEK ElLETtl BETEGES MESTAMADASOKAT i L yaw7W7mr/////Mí A HL A DOBOZ FAC-SIMILJE KAPHATÓ MINDEN SMiL gyógyszertárban 'SSTÍLLÉSj ^tTp’lUTUP, HH fliiimiiunt awn A szellemi élet reformja Magyarországon írókból és művészekből ólló / í'V'_ _ , ‘ •• . száztagú tanácsadó testületet szén- néznék a kultuszminiszter mellé Teljesen átszervezik a budapesti műegyetem met, a középiskolát és a Nemzeti Múzeumot (Budapest, március 1) A tegnap megtartott magyar minisztertanácson Homan közoktatásügyi miniszter négy érdekes törvényjavaslatot nyújtott be. A törvényjavaslatok a budapesti egyetemekre, a Nemzeti Múzeumra, középiskolákra, művészet és irodalmi kérdésekre, tehát a magyar szellemi élet egyes területeire vonatkoznak. Az első törvényjavaslat szerint a magyar királyi műegyetemet átszervezik- A műegyetemnek a jövőben „József nádor mű- és népgazdasági egyetem“ lesz a neve és , ,• .. - , i.. e főiskola keretében egyesítik a budapesti műegyetemet, a nemzetgazdasági fakultást, az állatorvosi főiskolát és a soproni bánya- és erdészeti akadémiát. Az uj főiskola öt fakultásból áll és minden fakultás két alosztályból. A fakultások és az alosztályok a következők: mérnöki és építészeti-fakultás, mindegyik egy-egy alosztállyal; gépépitési és technikai-kémiai szekció; bányászati és erdészeti fakultás, egy-egy szekció bánya és erdőmérnökök számára; mezőgazda: sági és állatorvosi szakosztály. Az uj főiskola alapszabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter dolgozza ki- Az egyes professzorokat az illetékes fakultások véleménye alapján fogják kinevezni. A törvénytervezet foglalkozik az álméneti szakaszra vonatkozó intézkedésekkel, szabályozza az eddig megszerzett és jövőbeli megszerzendő diplomák érvényességét- Fontos ez a rendelkezés, hogy a doktórráavatás és a magántanárrá való képesítés 1934 julius 1-től kezdődőleg csak a József nádor technikai főiskola jóváhagyásával történhetik. A. minisztertanács elfogadta a magyar „országgyüjteményi egyetem“ reorganizációját, amely jövőre is Magyar Nemzeti Muzeum né-' ven fog működni és autonómjogait a nemzeti muzeum tanácsán keresztül- fogja gyakorolni. A Nemzeti Muzeum kereteibe bevonják az országos levéltárat, a Széchenyi könyvtárat, a szépművészeti múzeumot, a magyar történeti múzeumot, az archológiai, történeti és iparművészeti gyűjteményeket, a néprajzi múzeumot, a természettudományi múzeumot és a közgyűjtemények országos felügyelőségét. Ami a külföldi magyar tudományos intézményeket illeti, a közoktatásügyi miniszter felhatalmazást kap, Hogy ezekkel az intézményekkel nj egyezményt kössön. A harmadik törvényjavaslat művészeti és irodalmi tanácsot létesít, amely a kultusz- miniszter mellett, mint művészeti és irodalmi ügyekben szereplő szerv fog működni. A tanácsnak elnökét, valamint három tagját az államfő, két alelnökét a közoktatásügyi miniszter nevezi ki. A tanács tagjai lesznek a Nemzeti Muzeum főtisztviselői, a budapesti egyetem irodalmi és művészettörténeti tanárai, a képzőművészeti főiskola igazgatói, az állami színház igazgatója, a műemlék bizottság elnöke, az épitő tanács elnöke, ezenkívül a miniszter műrészeket, írókat és szakembereket nevez ki, akiknek száma azonban a százat meg ncni haladhatja. A negyedik törvényjavaslat megreformálja a középiskolákat. A javaslat szerint a középiskola hivatva van „az ifjakat vallási alapon erkölcsös polgárrá nevelni, a nemzeti kultúra szellemében megadni számára azt a képesítést, mely főiskolák látogatására alkalmassá teszi.“ A középiskola ezentúl is nyolc osztályból áll, de a négy felső osztályt tanulóhiány, va>g!y más fontos ok miatt időlegesen megszüntethetik. A középiskolai oktatás a négy első osztályban azonos, az ötödik osztálytól kezdve azonban gimnáziumi, re ál gimnáziumi és reáliskolai irányokban ágazódik el. A törvényjavaslat kimondja, hogy tanárok a jövőben semmi fizetéssel járó mellékfoglalkozást neon űzhetnek. A gimnáziumok felső osztályában a latinon cs görögön, a reálgimnáziumokban a latinon és a németen kívül még csak egy élőnyelvet tanítanak. Oly tekintetben, hogy hol tanítsák az angol, francia, vagy olasz nyelvet, a közoktatásügyi miniszter határoz. A törvényjavaslat kimondja, hogy a napi oktatás nem lehet több öt óránál. Az érettségi csupán abban az esetben jogosít főiskolai látogatásra, amennyiben a vizsgáló bizottság e képesítést az általános ismeret-eredmények, az if ju erkölcsi viselkedése és egyéb magatartása alapján is megállapítja. E képesítést külön írják be az érettségi bizonyítványba. Ilyen külön megállapítás hiányában a növendéknek egy év. múlva meg kell ismételnie a vizsgáját, hogy a főiskolai látogatásra alkalmas záradékot megkaphassa. Az uj törvények 1934 július 1-én lépnek életbe.
