Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)

1934-03-01 / 48. szám

CstoZrtm, 9934. mSreha t, Kuinüjsm Ember a hid fölött — Pesti levél — Az ember, aki a hosszú téli hónapok alatt a lúd alatt élt, a kora tavasszal kacérkodó csillagos éjszakában felmászott a lúd tetejére, a hid fölé, hogy egyetlen lendülettel véget vessen a kínlódás­nak és nyomorúságnak, hogy egyetlen lendülettel belevesse magát a sötét Dunába!... Ha nem bandu koltam volna az éjféli órákban éppen arrafelé, az újságok hírrovatának kétsoros rendőri közlemé­nyéből értesültem volna magan. ís az esetről is talán hamarosan napirendre tértem volna fölötte. Hiszen ugyanazon az éjszakán történt, amikor Béesben eltemették a polgárháború haiottait. A bécsi Duna-partján sok száz koporsó mellett áll­tak a zászlók, a pesti Duna-partján pedig csak egy ember életéről volt szó. Egy ember életéről, aki valóságos artistamutatványokat végzett az Erzsé- bet-bid fölött, a Pest-felé eső pillér legkiesucsoso- dóbb ormán, valóságos artistamutatványokat vég­zett, igen, élet és halál mesgyéjén, a Duna hullá­mai és segítségére siető tűzoltók létrái között... Mert akármilyen nyomorultja, megalázottja is a mai világnak, az utolsó pillanatban, mégis gondol­kozni kezdett, hogy csakugyan eldobja-e magától y az életet?..- Áz Eskü téren százával állnak az autók és ezrével áll a nép, a nép, mely kenyérre és cirkuszi játékokra éhezik! Az volt valóban, cir­kuszi játék, döbbenetes, idegizgató, lélegzetfojtó, ahogy az a szerencsétlen fenn kuporodott a hid ormán és riadt galambok röpködtek körülötte az alulról felsugároztatott reflektorfényben, riadt galambok, fészkükből kiverve, hiszen a fészekben most ez a boldogtalan, halálbakésziilő fiatalember ül!... A reflektorfényben látom az arcát. Sápadt, csontos arc. Mellettem két estélyiruhás dáma áll, frakkos urak kíséretében. Színházban voltak- Színházi látcsővel nézik az embert, a hid fölött. „Milyen rongyos szegény!" — mondja az egyik. „A nadrágja csupa folt!“... A másik átveszi a látcsövet: „Nincs cipő a lábán! De a kezén kesz­tyű van! Fekete bőrkesztyű! És a fején soífőr- sapka!..-" Idelenn már több mint egy órája dol­goznak a tűzoltók, hogy létrájukkal elérjék a ha- lálraszánt embert. A legmagasabb létrájukat me­resztik az égnek, a csillagos égnek, de a létra nem ér fel a sápadt fiatalemberig... Ö gúnyosan lene- .vet a tűzoltókra, a rendőrökre, a tömegre. A hang­ja rekedt, már egy órája ordítozik odafenn, hogy hagyják békén, engedjék meghalni. Leröhög a hí­don és a téren összegyűlt tömegre és ezt kiabálja: „Mit akartok tőlem? En már olyan közel vagyok az Úristenhez, hogy úgysem értek el! Es olyan messze vagyok tőletek, hogy ne is próbáljatok megmenteni!"-.. A tűzoltók negyedórákon át való­ban tehetetlenek. A létrát visszahúzzák a hidra. A halálraszánt odafönn duhaj nótába kezd: „Iíó- zsika, Rózsika, Rózsi galambom!“... Részeg, vagy bolond, gondolom magamban. Ebben a pillanat­ban nem az az érzésem, hogy a halálba készülő­dik..- Idelenn, a nép mulat rajta, szórakozik. Egy­re többen és többen lesznek. Bárokból, éttermek­ből, kávéházakból seregestől jön az uj publikum, mint valami ritka látványossághoz... Megdöbbent a nők cinizmusa. „Jaj, csak sokáig maradna fenn! Ilyen érdekes „dolgot" még sosem láttam!“ — mondja a hátam mögött egy szép, szőke fiatal-* asszony. Az ura haza akarja vinni- E! akarja vinni innen. 0 már nem birja idegekkel. De az asszony csökönyös. Az asszony maradni akar öt szórakoztatja az, ami a férfit megdöbbenti, el- sáppasztja, gondolkodásra készteti 1.-. Az ember odafenn dalol, énekel. Trágár szavakat kiabál ie a rendőröknek, a tűzoltóknak... A létra most újra a magasba emelkedik. Meghosszabbították. Ki­nyújtja hosszú csápját és egy tűzoltó már kúszik is újból felfelé.-. Múr-már eléri az embert, de az majomügyességge! átveti magát a másik lánc­ARADI ZSOLT és BÁLLÁ BORISZ szerkesztésében megjelenő KORUNK SZAVA 4-ik számának tartalma: Az idő sodrában. Mgr Szloskan, a hős. S.O.S.-t kiált már a fel­háborító nyomor. A világtól elvonult életről, Az éhhalál adatai Oroszországban. A munka­visz ny uj szabályozása Németországban. A fél­műveltség harca szent Bernadettel. Kultúrharc Németországban. Világszemle. Könyvekről. Üze­netek. Idézetek stb. — A füzet ára J2‘— lej. A „Korunk Szavára“ előfizetéseket elfogad a MINERVA könyvesbolt Cluj, Reg. Maria ucca 1 Évi előfizetés 300’— lej, félévre 160 lej. 1 ft to** Forduljon cégünkhöz: EBIMUND W5AUTHNER ARAD, SÜL. REG. FERDINAND 48, vagy legközelebbi bizományosunkhoz. ivre... Ez volt az a pillanat, mikor a cirkuszban a halálos mutatványra kerül a sor. Mikor a zene­kor csinadrattája is elhallgat... A halálugrás si­került, A nép a fiatalembert megtapsolja- A tűzoltót kinevetik... Most a halálraszánt ismét le- ordit: ..Ha valaki hozzám ér, inkább a Dunába ugróm és viszem magammal őt is!...“ Rendőrök, tűzoltók cselhez folyamodnak. Látszólagos elvonu­lást, színlelnek. Mintha sorsára hagynák az embert, a hid fölött- Az látja a magasból, hogy nem törőd­nek vele és egyszerre csúszni kozd lefelé. Csúszik, csúszik, mint a ródlizó. Egy elhibázott mozdulat, s a Dunába esik!... De nem! Isten kezében van. Már majdnem leér. mikor a tűzoltók a háta mö­gött újra felfelé küldik a létrát. Észreveszi. Meg­torpan. A következő pillanatban maeskaügyes­séggel kúszik ismét felfelé- Inkább meghal, de nem adja meg magát!... Most azonban nincs me­nekvés. Mielőtt felérne a hid tetejébe, a tűzoltó már ott van. Kötelet dob a nyakába. Elkapja és huzza.magával lefelé!... A hídon mentőkocsi várja- Berakják a mentőautóba. Viszik a főkapitány­ságra, hogy igazoltassák... Szegény, szerencsétlen keservesen sir-ri, bömböl, jajveszékel: „Miért nem engedtek meghalni? Másfél év óta munkanélkül vagyok! Nem tudom elviselni az életet!"..- Az Eskü téren oszladozik a tömeg. A szép, szőke asz- szony nevetve mondja az urának: „Na látod, hogy nem ugrott a-vizbe!“... Es csalódottan hozzáteszi: „Bolonddá tett mindnyájunkat. És mi bedültiink neki!“ Lestyán Sándór. MHW Még mindig: homály födi a meggyilkolt képviselő tragédiájának hátterét A gyilkosok anélkül meneküllek el, hogy elraboltak volna valamit Tatarsscu miniszterelnök is résztvett a gyászistentiszteleten — (Bucureşti, február 28.) Beszámoltunk ar­ról a borzalmas rablógyilkosságról, amelynek dr. Eusebiu Pop oviéi képviselő áldozatul esett. A vizsgálat újabb részleteket hozotti nap­világra, amelyek egyre tisztábban tárják elő, hogy miképpen követhették el a btinügyi kró­nikákban is páratlanul álló esetet-. A gonosz­tevők úgy hatoltak be a főajtón, hogy az ajtó falán levő résen benyúlva, kinyitották a zárat. Mihelyt beléptek, első dolguk volt a villany- biztositékot kiszedni. A képviselő feleségével éjjel fél tizenkettő­kor tért haza. Popovici felesége három órakor gyanús zajra ébredt föl. Férje, aki erős szer­vezetű ember volt, szembeállott a támadókkal és rövid életre-halálra menő harc fejlődött ki. A gyilkos golyók azonban hamarosan pontot tettek a képviselő életére. A zajra a szomszé­dos lakásokban is mozgolódás támadt, mire a gyilkosok kereket oldottak, anélkül, hogy rab- lási szándékukat végrehajtották volna. A ház­ból semmit sem vihettek el, sőt véletlenség folytán ott felejtettek egy sportkalapot és mint a legújabb nyomozás megállapította, egy szem­üveget. A képviselő házának környéke a csavar­gók és hontalanok hazája volt. Popovici Eusebiu is csak a nyáron vásárolta meg a há­zát és egész nyáron a ház javításával volt el­foglalva. Mikor őszre lakhatóvá tette az épüle­tet, elhozta Radautiból feleségét és bárom gyermekéi, hogy a télen együtt lakjanak a fő­városban. Ha a lövések zajára az egyik cseléd nem ébred fel, akkor a három gyermek­kel is végeztek volna a gyilkosok, mert az asszonyt amúgy is megsebesítették. Popovici házának közvetlen szomszédságában, a 70. szám alatt ugyanis egy épülőfélben lévő nagy ház van, amelyet évek óta nem tudtak be­fejezni. Ide bújtak meg éjszakánként a kör­nyékbeli csavargók. A szomszédok folytonos rettegésben éltek ettől a társaságtól és ismétel­ten követelték a rendőrségtől, hogy tegyen lé­péseket ezeknek a gyanús embereknek az el­távolítására. A szomszédok többszöri kérelme azonban eredménytelen maradt és a gyanús múltú einberek továbbra is bizonytalanságban tartották a környék lakóit, A szomszédok most teljes biztonsággal következtetik, hogy a rabló- gyilkosságot ezek közül az éjjeli vendégek kö­zül követte el valaki, aki előre kiszemelte, hogy a negyedből kit lenne a legérdemesebb ki­fosztani. A hivatalos vizsgáló bizottság egyelőre nem tudja megdönteni ezeket a következteté- ket. Annyit sikerült megállapítani, hogy többen hatoltak be a házba és egyrészük lent a hallban maradt, hogy biztos fede­zékül szolgáljon, amig a többiek fent végrehajtják a kieszelt bűntényt. A vizsgáló bizottság kihallgatta a ház valamennyi cselédjét, de senki sem tudott egy szónyi vallomást tenni arról, hogy miképpen követhették el a gyilkosságot. A rendőrség a város minden részébe szétküldötto ügynökeit, akik tegnap éjjel már le is tartóztattak egy embert. Azt remélik, hogy az ő vallomása fényt dérit a bűnügyre. A letartóztatottat erős rendőri kiséret mellett szállították be a rend­őrség központi épületébe, ahol az ügyészség és a sziguranca együttesen hallgatja ki. A képviselő feleségével késő estig az Enescu vendéglőben mulatott. Popoviciné a gyermekekkel együtt reggel Cer- nautiba készült utazni és a csomagok is útra készen állottak. A meggyilkolt képviselő holttestét a ható­sági orvosok tegnap felboncolták. Megállapítá­suk szerint a gyilkosság a felfedezés előtt mintegy két órával történt. A golyók közül egyik a szivet érié, a másik pedig a koponyát fúrta át. A lövés csak pár eentiméternyivől történhetett, mert a képviselő pizsamája elégett a golyó nyomán. A képviselő holttestét valószínűleg hazaszállítják Bukovinába és ott temetik el. A nyomozást nagy felkészültséggel folytatják tovább. A vizsgálóbíró tegnap este a rádióban is ismertette a gyilkosság körülményeit. Kö­zölte, hogy a helyszínen felejtett kalapot és szemüveget közszemlére tették ki és felkérte a közönséget, hogy támogassa a rendőrséget a gyilkosok kézrekeritésének nehéz munkájában. Popovici Eusebiu képviselő holttestét a törvényszéki bonctani intézetből átszállították a villájába, ahol felravatalozták. A ravatalnál ma reggel gyászistentiszteletet tartottak, ame­lyen Tatarescu, Saveanu, Nistor, Titeanu és számos képviselő és szenátor volt jelen. Dél­után 3 órakor a holttestet az északi pálya­udvarra szállították és onnan Cernăutiba vit­ték, ahol holnap helyezik örök nyugalomra. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom