Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-06 / 52. szám
Kedd, 193Í. március B. KntTiUism Türelmetlen légkörben . válaszolt Grogénak ÜVilier József Csalt személyes kérdésben adták meg nehezen a szót Éles közbeszólások özönében sikerült elérnie, bogy ne maradjon válasz nélkül a kisebbségek elleni súlyos támadás w» jtf/vpafálban állandóan fenyegeti fertőzés veszélye, óvakodjék influenzától és vegyen (p€inftavm~i &, pasztillákat M (Bucureşti, március 5-) Legutóbbi számunkban ismertettük Goga Octaviannak a kisebbségek ellen intézett kirohanását. Kardesörgető, órvszegény beszédére először Titeanu fiatal liberális képviselő válaszolt, majd Wilier József dr. szögezte le a Magyar Párt álláspontját a kérdésben. Válasz Gogának. Titeanu mindjárt beszéde elején megálla- pitja Gogáról, hogy ma mint „stráin“-faló (idegen-faló) mutatkozik be a kamara előtt, de mikor választás előtt állt és szüksége volt a magyar- és „străin“ szavazatokra, paktumot kötött a Magyar Párttal. Támadja Gogát a csúcsai paktum miatt, melynek a magyarságra kedvező megállapodásait sorra veszi. Wilier: Titeanu Ur! Egy világ választ el bennünket: Ön azért ítéli el Gogát, mert megkötötte a paktumot, mi meg azért, mert a megállapodásnak egyetlen szavát sem tartotta be. Wilier e szavai egyes csoportokban nagy derültséget keltettek, másoknál közbekiáltásokra adtak alkalmat. Titeanu azután kifogásolja, hogy a magyat nemzeti sziliek használatát is vállalta Goga a paktumbanLaár Ferenc: Ezt ma is követeljük. Óriási lárma keletkezik erre, a többség nem engedi, hogy Laár kifejtse álláspontját. Wilier József beszéde Titeanu beszédét 8 órakor fejezte be. Wilier azonnal szót kért, azonban az elnök nem akarta megadni- Élénk vita után végül megadta az elnök a szót Willernek, de csak személyes kérdésben, mert más eimen nem lett volna joga válaszolni. Cuza professzor kifogásolja ezt is, tekintve, hogy Titeanu után ő van soron és nem Wililer, akinek nincs is bejelentett interpellációja és igy nincs joga beszélni. Az elnöknek nagynekezen sikerül kibékíteni a zsörtölődő Cuzát és Wilier József ötszöri megszakítás után foghatott hozzá, hogy beszéljen, a türelmetlenség, amelyhez hozzájárult az is, hogy a hosszúra nyúlt gyűlés kifárasztotta a képviselőket, nem akarta hallgatni. Wilier maga is nagyon fáradt volt már, amikor beszélni kezdett. Laár Ferenc ellen. Wilier József beszéde bevezető részében annak a reményének ad kifejezést, hogy a sok évi parlamenti munka alatt szerzett barátai megfogják érteni, milyen nehéz szerepet tölt be a jelen pillanatban. —- „Mindig tartózkodtam attól — mondotta Wilier —, hogy izgassam a kedélyeket. Azt hiszem, mindig sikerült megszabnom azt a határt, ameddig nyilatkozataimban elmehetek, anélkül azonban, hogy népemben á gyávaság gyanúját felköltöttem volna ma gam ellen. Bursan (többségi): Nagyon üdvös lenne, ha ezen a téren Laár kollégája is utánozná Önt, amit különben az ügy érdekében melegen ajánlok neki. Wilier: Sajnálom Bursan ur, hogy ön már elfelejtette azt a szép és barátságos relációt, ami a múltban Önt Laár Ferenchez kötötte. Laár egyetlen kiejtett szavából nem lehet kedvezőtlen konklúziót vonni a barátom ellen. GYUMOLCS- ÉS SÉTÁNYFÁKAT cserjéket, rózsákat és szöllőoltványokat szállít a legjobb minőségben Ambrosi, Fischer és Tsai R.-T. AIUD Kérjen árjegyzéket! Laár: Ha megengedték volna, hogy álláspontomat kifejtsem, meg vagyok győződve, hogy elismerték volna igazamat. Amit Goga is tud. Wilier: Goga. ur, válaszolva közbeszólásom- ra, a múltat hányta szememre. Csodálkozom azon, hisz Goga ur egyike azoknak, akik ismerik álláspontomat. Sohasem koldultam a múltra hivatkozva semmit és sem a hatóságokat, sem pedig barátaimat nem zsaroltam meg erre hivatkozva. Éppen ezért csodálkozom Goga ur magatartásán, aki mindezt tudja és ismeri múltamat és éppen ezt hányja szememre. Azt hittem, hogy Goga ur több tiszteletre számit részemről. —- Uraim! Ami a múltamat illeti, azt vetették szememre, hogy nem háborodtam fel akkor, midőn a magyar uralom idején nem neveztek ki egy román nemzetiségű birót sem— Ez nem áll. Titeanu kollégám megállapította, hogy Goga, bár nagy költő, de ismétlésekbe bocsátkozik. Engedjék meg tehát nekem is, aki ezt a nyelvet már előrehaladott korban tanultam meg, hogy én is ismételjem a saját szavaimatVihar a múlt körül. Az elmúlt évek során számtalan esetben mondtam, hogy a múltra hivatkozva, hasztalan harcot vivunk, mert népünk nem azért küldött ide bennünket, hogy a történelmi múltért harcoljunk. Mi azért vagyunk itt, hogy a legteljesebb jóindulat jegyéiben tanácskozzunk a jelen és a jövő felett. Ha mégis kényteleneK vagyunk azonban a múltat felemlíteni, úgy tegyük ezt a lelkiismeret szavára hallgatva és a műit adatait ne túlozzuk. — Goga ur azt állította, hogy egyetlen román nemzetiségű birót sem neveztünk ki- A végtelenségig túlzottnak minősítem ezt az állítást, mert a budapesti táblánál több erdélyi román bíró volt, mint van ma a bucureşti Semmitőszéknél. Hangok: Valótlan! * Titu Popovici: Ez a dualizmus után volt, nem akkor, midőn Önök vezették az országot. Witter: Csodálkozom azon, hogy éppen az én régi barátom Popovici képviselő ur mondja ezeket. Nem ismerte ön Dogaru, Blopu és a többi birókat. Egy hang a többség oldaláról: Azt állította Ön, hogy többen voltak, mint ma! Wilier: Nevezzék meg kérem, hogy ki van még a Semmitőszéknél ma Sándor Viktoron kívül Létünket biztosítsuk! —• A múltról beszélve elfelejtik, hogy a jelenről kellene többet beszélni és végtelenül sajnálom, hogy csak az ilyen természetű interpellációk során foglalkoznak a kisebbségi problémával, melyre különben máskor soha nincs idejük. — Az egészségügyi miniszter ur egy szellemes intervenciót tett: Milyen megoldást találjunk a kisebbségi kérdésre? Azt hiszem, nem létezik olyan túlzott soviniszta román politikus, aki azt javasolná, hogy a kisebbségeket riveg kell mérgezni vagy kiűzni az országból. Bursan: Ezt senki sem mondta! Witter: Mi azért vagyunk itt, hogy létünket biztosítsuk. Ha a testi megmérgezést nem is lehet végrehajtani, annál veszélyesebb a lelkek megmér gezése, mert amint láthatják, olyan légkört teremtenek, amelyben soha sem kerülhet sor a mi problémánk megoldására. Azonban fel kell hívnom figyelmüket egy nagyon különös tényre. Condrus: Ez még mindig személyes kérdés? Witter József: Egy nagyon fontos kérdés! Condrus: Önnek Gogával és nem velünk van személyes kérdése. Witter: Befejezhetem, ha úgy akarják, de azt hittem, hogy Önök türelmesebbek, — mondotta, majd felemelt hangon folytatta: Hol az a sok magyar tisztvlslö? — Uraim! Vegyék figyelembe, hogy ebben a kérdésben is katasztrófáiig a kormányok folytonossági hiánya. Soha sem juthatunk el egy bizonyos pontig, hogy a kisebbségi problémával is foglalkozzunk. Minden évben uj kormány van, amely először más problémák megoldásához fog és midőn a kisebbségi problémához jutna, már távozik is. — Goga ur azt hányta a szemünkre, hogy mi nem neveztünk ki egy román birót sem és hogy a vasutaknál ma túl sok a magyar tisztviselő. Ebben a kérdésben az információi nem fedik a tényeket. Csak úgy bedobják a közvéleménybe ezeket az adatokat, de tovább már nem foglalkozik senkj vele. Ha van még magyar tisztviselő, ezek az állam szolgálatában állottak a magyar uralom összeomlása idején is és amikor repatriálni akartak, visszatartották őket, mert a román államnak nem volt elég nagyszámú tisztviselője ezen szolgálat ellátására. Nagy szolgálatot teljesítettek ezek és teljesítenek ma is és önök hálából az uccára akarják dobni őket. — Tudomásukra kell hoznom Önöknek IP eres lse írsz ki s Az ismeretlen Jézus. Jézus életének regénye, tanításainak gyönyörű magyarázata. A legszebb Krisztus-könyv Papini müve mellett Ara kötve 144*— lej. Kapható Keleti Újság kiadóhivatalában, Cluj, Baron L. Pop noea 5 sz. alatt. Vidékieknek a pénz és 10 — lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítják.
