Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-27 / 70. szám
(ínmüjsm Kedd, ÍSH- mérőim 17. B«»BB»»aBEggg^^ A LEGUTOLSÓ PÁRISI ÚJDONSÁGOK 99 6Í é s TROTTEUR« 99 RUHA- ÉS KOSZTÜM KÜLÖNLEGESSÉGEK ɧ * /fi W M M /m Ülnj, Gén. Neculcea ucca 2 W 'iaf aj“M m J M J M .ra (Renner paloia) Négy napig lebegett élet-halál között Gél Miklós képviselő jogászfia, aki a rosszul sikerült alapvizsga után öngyilkosságot követett ei Hósldti lakodalom a kolozsvári Magyar Színházban A kolozsvári Hóetát magyar népe alkalmat adott arra, hogy leikébe betekintheesen a várod nagyközönség. Mert a lakodalmas népszokásban, annak ünnepi jeleneteiben és e népszokásokhoz való törhetetlen ragaszkodásban a népnek a lelke mutatkozik meg. Az életfelfogás tisztasága, az életörömök egészséges és tisztességes, de ötletes humora, a vallásosság, a kulturáltság vonul végig azon a szövegen, amit versben és prózában, jókedvvel, vagy nagy komolysággal előadtak- A szereplő hós- ţăti fiatalság az ünneplő ruhákban, külsőségeiben azt mutatta, hogy milyen Ízléses, milyen patyolat-tiszta ez a nép. Büszkék voltunk reájuk, hogy magyar testvérek vagyunk. Hogy ilyen népünk vanHatalmas nagy közönség vounlt fel a szombati és vasárnapi előadásokra a Magyar Színházba. A nézőknek ritka nagy seregei. Szombaton is, vasárnap is két-két előadásban mutatta be. a hóstáti fiatalság a „Hóstáti lakodalom:“ címen összeáll itott életképsorozatot, amit ennek a népnek lelkésze, pásztora. Vásárhelyi János református püspökhelyettes irt össze a nép ajkáról. Nem korrigálta, nem alakította, hanem csak előadható sorozatba fűzte. Ennek a munkának köszönhető, hogy a színpadra felvonulhatott a lakodalmas menet, de ez a munka nagy mértékben lesz segítségére a hóstátiak- nak abban a hatalmas erejű igyekezetükben, amivel minden körülmények között meg akarják őrizni ősi szokásaikat. Három férfikar egymásutáni énekszámaival kezdődött az előadás- A hidelveiek dalárdája, aztán az alsóvárosi Boeskai-dalárda, majd az alsóvárosi földészdalkör énekeltek. A mezőnek, kerteknek a munkásai, a földnek a szerelmesei hajnaltól késő estig tartó munkájuk mellett a dalárdában magas fejlődési fokot tudnak elérniVásárhelyi János mondott bevezető beszédet az ő népéről, igaz lélekből, kérve a testvéri megértő szeretetet. Szavainak megrázó volt a hatása, sokan könnyeztek s a nagy nézőközönség, amelynek soraiban ott volt a város magyarságának minden rétege, eláradó igaz szeretettel ölelkezett a meghatottságban a színpadra felkészült HóstáttalAztán következtek a szebbnél-szebb képek. Á hívogató, amelynek egészen eredeti szokása alakult ki e népnél. A leánykikérö, amelynek jeleneteiben a lelki finomság látható- A menyegzői lakoma, amely imádsággal kezdődik s amit jókedvű vigságok. rengeteg ötletes í’ig- mus, sok énekes jelenet, eszem-iszom után imádság zár be, így van ez mindig, minden hóstáti lakodalomban. Az életképsorozat utolsó fejezetére, amikor felhúzták a függönyt, gyönyörű kép tárult a nézőközönség elé- A lakodalmat bezáró táncnak a fejezete volt- Két hossza sorban, magyar ruháikban ültek a párok- Tiszta feketében a legények, férfiak, kalapjuknak örökdiszével, az egy-egy szál buzakalásszal- A lányok fehér magyar ruhában, fekete pnsznik- kal, piros szegőkkel a fehér szoknyákon, piros pártával, piros pántlikával s az asszonyok piros fejkepdővel- A fekete-fehér és piros színeknek ez a finom összeállítása és e színekhez valö ragaszkodás olyan fejlett ízlésre vall, hogy errp is büszkék lehetünk. De a viseletről szólva, a többi jelenetek ruháit is érdemes megemlíteni- A nők nem tágítanak a fekete mellénytől, meleg, szebbnél-szebb kék színektől s a hófehér fejkendőktől. A férfiak a talpig fekete magyaros ruhájuktól. S valamennyien a csinos szabású, fényes csizmáktól- Ezt az Ízléses viseletét meg is kell hogy őrizzék ebben a városban, amely büszke kell hogy legyen reájuk A sok tehetséggel járt magyar szóló, a nagy szeretettel és igaz lélekkel járt, palotás tánc nagy gyönyörűséget nyújtott a közönségnek- A nagyvőfély hatalmas szerepe, a kisvőféíy, a násznagy, a kertész, az örömapák, öröm- anyák, menyasszony, vőlegény szerepei mind szép teljesítmények voltak. Az egész lakodalmas nép karéneke a meglepő ónekszólóval, szivbemarkoló volt. Az egész hóstáti előadásból nem akarunk kiemelni szereplőket- Így egészben feledhetetlen emlék- Alkalom volt arra, hogy ünnepelhessük őket, akiknek eddig inkább csak verejtékes munkáját ismerte a közönség. Ezeken az előadásokon, ebben az ünneplésben éreznie kellett a hóstáti népnek, hogy milyen meleg testvériséggal szeretjük(Torda, március 26.) Néhány napig tartó kínos szenvedés után vasárnap reggel meghalt Tordán Gál Jenő joghallgató, dr. Gál Miklósnak, a Magyar Párt. tordai képviselőjének fia- Alig mult el még húszéves- Nyúlánk termetű, intelligens arcú, tehetséges fiatalember volt. olyan, akire teljes joggal szokták azt mondani régen, hogy nagy jövő előtt áll. Ez a jövő azonban a mai viszonyok között éppen annyira kérdéses volt, mint minden más erdélyi magyar ifjúnak. Egy nem sikerült jogi vizsgálat békeidőben csak pillanatnyilag kedvetlenítette cl a fiatal egyetemi hallgatókat, tűnő, átmeneti kellemetlenségnek tekintették, amit hamarosan ki lehetett küszöbölni. A tordai képviselő másodéves jogászfia azonban nem tudta ilyen könnyedén felfogni a dolgot. Bizonyára, mint érzékeny lélek, már eddig is sokat tépelődött a maga és egész nemzedékének jövőjével- És hogy a vizsga nem sikerült, egyszerre felfakadtak lelkében a rejtett sebek, arra gondolhatott, hogy voltaképpen mi történt volna akkor is, ha a vizsga sikerül? Egy bizonyos: az élet nehéz kérdéseit alaposan boncolgató lélek volt, talán túl sötéten látó, de ez is jellemző sajátossága annak a fiatalságnak, amely olyan kevés derűt és olyan sok szomorúságot lát és amelynél inkább is meg lehet érteni, ha az előttük álló nagy akadályverseny első kis gödrében elvágódva nem tud feltápászkodniNem sikerült a vizsga... Gál Jenő két héttel ezelőtt bejött Kolozsvárra, hogy letegye a második alapvizsgát. Komolyan készült rá, de tisztában volt azzal is, hogy a vizsga esetleg nem sikerül. Nem mintha nem tudta volna az anyagot, hanem ideges, vagy, mint a diákok mondani szokták, „drukkos“ fiú volt, aki elfogódottan állott meg tanárai előtt és könnyen zavarba jött- Barátai mondják, hogy amikor kihirdették a vizsgaeredményt, Gál Jenő elsápadt. De aztán két nap múlva látszólag megnyugodva haza utazott és hangoztatta, hogy majd köszörüli a mostani kudarcot. Ekkor azonban már megfoganhatott lelkében a sötét szándék és csak az alkalmat várta, hogy végrehajtsa. Hogy csakugyan tervszerüteg készült az öngyilkosságra. azt az is bizonyítja, hogy a mult vasárnap és az utána következő hétfőn elégette leveleit és minden olyan Írást, amit kényesnek tartott. Aztán megjavította a biciklijét és kedden bejelentette szüleinek, hogy kirándul TorockóraA torockói vendéglőben. Szerdán reggel Torockóról telefonon felhívták Gál Miklós dr. lakását. Azt közölték a képviselővel, hogy fia nagyon rosszul van és lehetőleg azonnal utazzék ki Torockóra- Gál Miklós dr. rosszat sejtve azonnal autóba ült és Torockón megtudta, mi történt. Fia kedden érkezett meg a faluba, megszállott Torockó egyetlen vendéglőjében, délután a környéken csatangolt, este vacsorát rendelt és utána visz- szavonult a szállodai szobába. Előbb búcsúleveleket irt, majd bevette a magával hozott szublimátoldatot, utána morfiumot, mert azt hitte, hogy igy azonnal elalszik és könnyebben teszi meg az utat a halálig. A kétféle méreg azonban éppen ellenkező hatást idézett elő, erős hányinger fogta el és csakhamar kiadta a bevett méreg nagy részét- A vendéglő személyzete, figyelmes tett a fiatalember nyöszörgésére, feltörte az ajtót és rémülten kérdezték meg tőle, ne hozassanak-e orvost? Gál Jenő nagy önuralommal azt felelte, hogy rosszulléte csak múló és már jobban is van. Elindult a Székelykő felé, útközben azonban ismét görcsök fogták el és eszméletlenül esett össze- Az uccai járókelők akadtak rá, a zsebében talált levelekből megállapították személyazonosságát, ezután értesítették apját. Gál Miklós dr- amikor megérkezett Torockóra, orvost hivatott, aki gyomormosást alkalmazott s a még mindig eszméletlen állapotban lévő fiatalembert hazaszállítottákNégynapi haláltusa. Négy napon keresztül küzdött a fiatal szervezet a méreg utóhatásaival- Amit emberileg meg tehetett tenni, minden megtörtént, de a kétféle súlyos méreg felszívódását nem tudták megakadályozni. Vasárnap reggel a négynapi kínos haláltusa befejeződött: Gál Jenő meghalt. A jellemzően mai és tipikusan erdélyi magyar tragédia áldozatát kedden délután két órakor temetik. LINOLEUM, . viaszosvászon teritők, BÚTORSZÖVET, matráchuzatok, ^ FÜGGÖNYKARNISOK, iutószőnyegek BOSKOVICS TESTVÉREK sz«knzletlb«n CLUJ, Sfr. Regina Maria 15. Telefon : 910.
