Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-14 / 59. szám
Szerda, 293d. március li. KeiítíUjjiíg s Az igazságszolgáltatás drágaságát nem csökkenti a kori nányj ayaslal Gál Miklós képviselő szófall feí a. Magyar Párt nevében a bélyeg!örvény parlamenti vitájában —■ Az örökség értékét Is meghaladja a kirótt illeték (Bucureşti, március 13.) A bélyeg- és illetéktörvény módosító javaslatát tárgyalta a kamara tegnapi ülése. A Magyar Párt .nevében és, megbízásából Gál Miklós dr- képviselő szólalt fel s kijelentette, hogy a kormány javaslata mennyiben nem felel meg a jogos várakozásoknak és a megvalósulásra alaposan megérett reménységeknek. Beszédében a következőket mondotta; — A liberális pártnak a legutóbbi általános választások alkalmával hirdetett egyik Ígérete volt: az ország polgáraira olyan elviselhetetlen súlyosan reít- nehezedő közterbeknek a csökkentése. A kormánynak e csökkentést célzó javaslatai közül az első az érvényben lévő bélyeg- és jogilletékekről szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosítása iránti — most tárgyalás alatt álló — javaslata. — Az elv, amely a javaslat rendelkezéséin keresztül vonul a bélyeg- és jogilletékek csökkentésének elve, amit az általános gazdasági krízis, valamint az egyének fizetőképességének leromlása megkövetel, de követeli ennek az elvnek minden vonalon való keresztülvitelét magának az allamnak az érdeke. S éppen ezért sajnálatomat kell kifejeznem azért, hogy a miniszter ur nem terjesztette ki a leszállításokat a törvény más rendelkezéseire is és sajnálom azt, hogy a jelen javaslatba felvett módosítások kapcsán nem eszközölt lényegesebb leszállításokat. — A miniszter ur a pénzügyi bizottságban kijelentette, hogy ezúttal nem hajlandó tágítani javaslatát újabb illeték- és bélyegnemek leszállításával, ezért csak a hagyatéki illeték kérdésével foglalkozhatunk. Megértem azt, hogy a kincstár részesedést kiván az örökölt vagyonból, de ezt a részesedést úgy vegye ki, hogy ezzel ne tegye tönkre az örököst, ki tőkét és vagyont kapva kezébe, éppen akkor válik a társadalom termelő tagjává. Nálunk Erdélyben a konjunkturális években egészen 1929-ig a hagyatéki vagyonokat fantasztikus összegekre értékelték, az ingatlanok értéke le- szállvám 1/5—1/8-ra. Sok olyan eset van nálunk, hogy a vagyon mostani értéke kisebb, mint a kirótt és kamatokkal felszaporodott hagyatéki illeték. — Igaz, hogy 1932. évben volt mód ezeknek az illetékeknek revízió alá vételére, de ez eljáráshoz is pénz kellett s. kevesen folyamodhattak e leszállitási módszerhez. Most pedig az örökösödési illetékkel hátralékosoknak egész tömege áll ingó és ingatlan végrehajtás alatt. Felkérem a pénzügyminiszter urat, tegye mérlegelés tárgyává ezeknek a szerencsétlen embereknek a helyzetét s találjon megoldást e kérdésben. — Köztudomású dolog, hogy a vagyonjogi perek nagyon megapadtak, aminek-egyik oka az, hogy a felperes nem tudja előteremteni a kereset beadásához szükséges bélyegilletéket s ezért az ötezer lej értéken felüli perekben a 0,60 százalék külön illeték túl magas. — Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi illetéknek S százalékról 7 százalékra való leszállítása is túlságosan kevés, mert a magas átruházási illeték akadályozza az ingatlanforgalmat s megvagyok győződve arról, hogy az ingatlan átruházási illetéknek folytonos emelése a kincstárnak nem jövedelememelkedést, hanem jövedelemapadást okozott. A kincstár folytonos emelésével szemben a vevő vételár eltitkolással védekezett s ettől nem riasztotta el őt a birság, a kihágás! eljárás óe büntetés. A kincstár, megkárosításának elkerülésére hozott törvényes rendelkezések között legszerencsétlenebb volt a legutolsó, amidőn az illeték minimumát a falusi mezőgazdasági ingatlanok jövedelmének tízszeresében, a városi ingatlanok jövedelmének tizenötszörösében állapították meg. Valóságos katasztrofális volt ez a rendelkezés, az ingatlanforgalomra nálunk Erdélyben, mivel 1933. évben oly magasra értékelték fel a mezőgazdasági ingatlanok, valamint a városi telkek és házak jövedelmét, hogy ez az akkon és a mostani viszonyoknak egyáltalán meg nem felelt— Tudomást szerezve arról a rendelkezésről, melyet a pénzügyminisztérium áz ingatlanok jövedelmének megállapítása tárgyában kiadott, még a bizottságok működése előtt — 1932 december 8-án — interpelláltam meg a pénzügy minisztert a sérelmes rendelkezés kiadása miatt, de eredménytelenül, mert a bizottságok mindenütt végrehajtották a pénzügyminisztériumtól előirt emeléseket. A beadott fellebbezések kapcsán pedig a Magyar Párt parlamenti csoportja testületileg járt el a pénzügyminisztériumban a megállapított jövedelmi alapok leszállítása érdekében, de csak némi eredménnyel. így történt, hogy nálunk Erdély magyarlakta helyein egy hektár kaszáló jöveül atild-Borviz EIőpataki-Borviz Romániának két legjobb Ingos ásványvize. — Kérje mindenütt csakis eseket n természetes ásványvizeket. Főlerakat Cluj és vidékére : Hamlet József, Cluj, str. Paris 38. Kutkezelőség; Fleischer György, Braşov delme átlag 900 lejben, egy hektár szántó jövedelme átlag 800 lejben állapíttatott meg, nem is beszélve a kertek, veteményesek, gyümölcsösök, hektáronkénti kétezertől hatezer lejig megállapított jövedelméről. Nyilvánvaló, hogy. ezeknek az összegeknek a tízszereséért az ingatlannak nem lehet vevőt szerezni. A leesett házbérek folytán ugyanez, sőt rosz- szabb az eset a városi telkek és házaknál, — Mindezeket csak azért mondottam el, mert le akarom vonni azt a következtetést, hogy a bizottság által most már tízszeresben megállapított illetékalap-minimum is túlságosan magas s ha már ezt a szerencsétlen kísérleti eszközt nem lehet egyáltalán eltörölni, hát akkor leszállitandó legalább is a 7—8 szorosra. A javaslatból hiányzik az életbeléptetési időpont, vagy legalább is a felhatalmazás az életbeléptetés időpontjának megállapítása iránt. Ez feltétlen pótlandó. Kérem azonban a pénzügyminiszter urat, hogy törvényt szíveskedjék a legsürgősebben életbeléptetni és ez életbeléptetést semmiesebre sem elhalasztani az uj költségvetési év kezdetének időpontjára. — Elismerem, hogy a javaslatban felvett leszálli tások üdvösek, de tekintettel arra, hogy pártunk a bélyeg- és jogilletékről szóló törvény tágabb módosítását tartja szükségesnek és a kvótának is lényegesebb leszállítását, a Magyar Párt nevében kijelentem, hogy a javaslatot a mostani tartalmával nem szavazhatjuk meg. ►** Japán egyik legnagyobb buvárhajóia elsQlyedt Az eddigi mentési kísérletek nem Jártak eredménnyel (LONDON, március 13.) Tokiói jelentás szerint a Tanasharu nevű buvárhajó 110 főnyi legénységével együtt a tengerbe veszett A japán buvárhajót megtalálták és azonnal megkezdték a mentési kísérleteket. Megállapították, hogy az elsülyedt buvárhajóban meg élő emberek vannak. A mentési kísérlet azonban a legnagyobb nehézségekkel jár, mert levegőt nem lehet beszlvattyuzni a buvárhajó belsejébe, előbb le kell emelni egész fedélzetét. Mire azonban ez megtörténik, a buvárhajó egész legénysége megfullad. Hogy mi okozta a buvárhajó sülyedését, e pillanatban még nem lehet megállapítani. A tokiói kormány óráról-órára kér jelentéseket és a tokiói lapok rendkívüli kiadásban foglalkoznak a tragikus eseménnyel. Az elsülyedt Tamasharn egyike volt a japán tengerészet legnagyobb bnvárhajóinak. »»»»# »« a t» 4mm«««««« MMM Prince bíró holttestét harmadizben is exhumálják Az a gyanú merü't fel, hogy a sínekre kötözőit holttest nem azonos a Prince bíróéval Párisból jelentik: A meggyilkolt Prince bíró holttestének harmadizben való exhumálását is elrendelték. Újabban az a feltevés merült fel, hogy a dijoni síneken talált szétdarabolt holttest nem a Prince biróé volt, hanem csak Prince «iháit adták reá és a bíró iratait tették a zsebébe. A. Liberté szerint a holttest egy csavargó holtteste volt, a bírót pedig egy bűnszövetkezet rabolta el, hogy megtudja tőle. hol lehet megtalálni a Stavisky-ügy döntően fontos okiratait. A lap szerint Prince még mindig életben van. Hivatalos helyen kétkedéssel fogadják e feltevést, de hogy mégis hitelt adnak neki, bizonysága annak, hogy a holttestet ismét exhumálták. A második exhumálás tudvalevőleg azért történt, mert akkor az a feltevés merült fel, hogy Princét előbb megmérgezték és csak holttestét kötötték oda a sínekre. £ f a rádióból ismert DR. HOSSZÚ ZOLTÁN páratlan sikerű könyve végre Romániában is kapható. Ter’esztő a HADNAGY könyvkereskedő Covasna, judetu! Treiscaune, Ára finom papíron, művészi rajzokkal SS lej. Az összeg és 10 lej portó beküldése után azonnal szállítom. — Öt könyv rendelésénél portó mentes. Vi-zonteladó .nak a szokásos kedvezmény.
