Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)

1934-03-13 / 58. szám

V wp vrii él öház BUDAPEST pot+nM p»«t* Www We. 5*338—X?­&edd9 1934. március 13. — Ära 3 tiUjskg Blíiflaetetí ár&J' belföldön; fegfe* évre 80«, félév« Mgyedévre MO, egy höra 70 lej. Magyarortzágon; fm 80, félévre SS, negyedévre 12SO, egy hónapra $Á Bongó,«— Isgyc* Tvémoh ex IliUM elárusító IdcszkjaíliSa GOS MAGYARPÁRTI LAP . ÉVFOLYAM — 58. SZÁM. tfe&^x&k iSBerheextó: SZÁSZ ENOSE Szerkesztőség, kiadóhivatal ée nyomda; Cluj, Karoa tu Pit UCöa 5. szám, — Telefon: 808. — Levélcím! Cluj, postafiók 101. mám. Kéziratokat senkinek «éné küld visssa és nem is óris meg a saerkesztöség Fúzió Svájcban ulsielt a római találkozó után a dunai államok Qiamkrun francia kSrel is réfziven a római tanócskozánkon Papén in Rómába megy éfl találkozni fog Gömbös jel JefHcs a római ianácsbozásiolíról frHWH W»mmW4WMW»M»WI 8 »«»W iMééMt'néWWéM ***éé*«*4i*ftó4»l* nyújtott Magyarországnak, de azóta Magyar- ország politikailag elsodródott Franciaország­tól. A római tanácskozások alkalmat fognak adni Magyarországnak és Franciaországnak arra, hogy a közeledés szálait szorosabbra vonják­Bécsi jelentések szerint Papén alkaücellAr nem hivatalos formában március 14-én érkezik Rómába- Papén résztvesz a máltai iovagren- desek banke etjén, ahol találkozni fog Gömbös miniszterelnökkel. Gömbös és Dollfuss tiszteletére egyébként Mussolini diszebédet ad, anfelyen a Rómában akkreditált diplomácia összes vezető tagjai megjelennek­minden látszatot, amely a kisantant ellenkezé­sét váltaná ki. A Daily Herald szerint az egyezmény kizárólagosan gazdasági, de politi­kai súlyt is jelent. Párisi jelentések szerint a francia kormány utasítást adott Chambrunnak, bogy még e bő végére hívassa össze közös értekezletre a dunai államokat. A konferencia semleges helyen lesz, újabb megerősítés szerint Svájcban. A legitimisták reményei. Becsből jelentik: Sigray Antal, a magyar legitimisták vezére nyilatkozott a helyzetről. Kijelentette, hogy Ausztria számára csak két ut lehetséges. Ausztria és Magyarország össze­fogása ,vagy az Anschluss- Amennyiben az első megoldásról van szó, előbb-utóbb elkerülhetet­len a Habsburg-restanráeiő. Sigraynak az a felfogása, hogy a kisantant-államok előbb- utóbb bele fognak nyugodni a Habsbura-res- taurácíőba. Lupu, a kortesfogások határtalan bravúrjai­nak tipikusan regúti bajnoka kebelére Ölelte az óvatosan lépkedő erdélyi román politikát, személy szerint Maniu Gyulát, Történhetett volna ez for­dítva is a pártfúzió eredményes tárgyalásainak előzményei után, hogy Maniu ölelje ét Luput. Azonban nagy akadálya volt annak, hogy fordítva történjék. Az akadály egyszerűen Maniunak az a passzivitása, amivel az első lépés megtételében ren­desen leszokott maradni. Természetes, hogy lema­radt a Lupu vezér állandóan fe1 fütött cselekvő készségével szemben. Világos, hogy ha e két párt­vezér szembe megy egymással • az együttmükö lés elhatározásának a megpeesételésére, a gyorsabb öljelő mozdulat csak a Lupué lehet. A két pártnak a egyesülése nem történhetett másképpen, mint a Lupu pártjának a nenrzeti-p&rasztpártba ,vaio beolvadásával. Itt már a fordított eset nem lett volna elképzelhető. A Lupu-párt a vezérnek a sz»- mélyes tábora, amit ő gyűjtöget minden választás alkalmával maga köré és a mostani idők zavarhan- gulatai igen alkalmasak a választási kort elfogá­sok sikeressé tételére.. Lupuhak azonban nem az a célja, hogy tábort lásson maga mögött, bir&i sein tudná az örök ellenzékieskedés tempóját, ha­nem igyekszik kilesni az alkalmat, amely felsegít: a hatalomra. Volt ő már nemzeti-párti kormány­nak is tagja, volt a liberálisoknak is' minisztere. Időközönként kitör az ellenzéki frontsorból és tár­cát kér magának. Tisztában vannak ezzel bizonyo­san a mostani barátai is, valamint azok is, akik voltak és azok is,, akik ezután lesznek barátai. . Egyet azonban ebből a szanaszét csapongó politikai pályafutásnak a szeszélyes hullámvona­laiból meg lehet állapítani. Lupu valahányszor a román tömegek közé megy ki választási jelszavak­kal, sohasem a sovinizmusnak, jobboldali szélsősé­ges uszításnak az eszközeivel dolgozik. Pedig az ő célja semmi egyéb, mint a faluban „megfőzni“ az embereket. Nem egyébért, de azért, mert hiveket toboroz maga mögé, személyes zászlója alá, ş.zt szokta beszélni, ami tetszik az egyszerű emberek­nek. .Kiszimatolta mindig, hogy nem a seven uszí­tás politikája tetszik, hanem egészen más. Az ő mindenkori fölülkerekedése igen érdekes bizonyí­ték lehet, ha van, aki gondolkozzék felette.’ Maniu aki a legutolsó cserbenhagyás után olyan éles el­lentétbe került vele, most örömmel vonult be a ki­tárult ölelő karok közé. Tehát elismerte Lapunak azt az erősségét, amire a nemzeti-parasztpártnak szüksége van. Ez az erősség azonban nem áll egyébből, mint a szabadelvüségneb a lefelé való folytonos hangoztatásából. Ez az erősség azt bizo­nyítja, hogy a népnél, a népléleknél még mindig a szabadelvüségnek van a legbiztosabb hite. A nemzeti-parasztpárt uralmi politikája alapos vesz­teségeket szenvedett lenn a tömegeiméi, nert a de­mokratikus program beváltására nem tudott bişcy ayitékokat mutatni. A nemzeti-parasztpárt vezérkara most Lupu bevonulásával ismét megnőtt. Más pártnál ez erő­södést jelentene, azonban ennek a pártnak eddig is.éppen az volt.a gyöngéje, hogy túlságosan meg volt áldva a vezérek nagy számával' s kettő sem akadt közöttük, akik egyetértésben tudtak volna maradni. Az a kettő, akiket egy test'—-egy K !< k bs rştsâga fűzött össze, Maniu és Vaddá., a legélesebb' ellentétben fordultak egymás ellen abban a pilla­natban, amint az egyiknek a megpróbá Hot ások hídjára kellett volna követnie a másikat. Magá­nak Maniunak a közmondásosan túlzott óvatosko­dása teremtette meg a rendszert, hogy-.kidobni a léghajóból a.tehertételt abban az első • piilanatbaa,' (Róma, március 12.) Az egész európai sajtó a római konferenciával foglalkozik. A helyzet tisztázódott, a lapok megállapítása szerint Dollfuss és Gömbös Rómában Chambrunnal, a római francia nagyk "ítél is tárgyalni fog­nak. Chamímin javaslatot terjeszt elő Rómá­ban, hogy a konferencia után a dunai államokkal azonnal . széleskörű megbeszéléseket folytassanak nagyobb konferencia kere­tében- A konferenciát valószínűleg Svájcban fogják megtartani. Chambr.un római francia követ bevonását a-tanácskozásokba a magyar sajtó nagy öröm­mel üdvözli. „A Reggel“ megállapítja, hogy három évvel ezelőtt Franciaország kölcsönt Belgrádbéfl jelentik, hogy Jeftícs külügy­miniszter nagy érdeklődés mellett tartotta meg expozéját. Ismertette a kisantant legutóbbi megállapodásait, amelyek lehetővé tették a kis­antant gazdasági érdekeinek egy keretbe illesz­tését- Szólott a balkáni paktumról, elismerte, hogy Albánia és Bulgária nélkül nem teljes, de bizik abban, hogy a két állam is előbb-utóbb bo fog lépni- A Habsburg-restaurálással kap­csolatosan kijelenti, hogy a restaurációt a kis­antant minden körülmények között meg fogja akadályozni. Végül nyilatkozott a római hármas konferen­ciáról és közölte, hogy tudomása sze­rint ott politikai és gazdasági jelentő­ségű megbeszélésről van sző, de egyebet e pillanatban nem mondhat. A londoni sajtó megállapítása szerint a római egyezmény tételeit már Snvlch kidolgozta Doll fussa] bécsi utazása al­kalmával. A New Chroniköl szerint Rómában kerülnek amikor a megfontolásra nem is lett volna idő. így hajította ki Síeret, aztán luniapt is, míg a végén őt is félreálütották. A régi vezérkarhoz tartózott egyszer Torga is, Goldis és mások. Most Lupu visszatért. Ha komolyan arra kerülne a sor, hogy kormányprogramot kell ŐsszeálUtaniok, mit csi­nálnának például a pénzügyi elképzeléseikkel, amikor az egyik inflációt hirdet, a másik resta- biilzáciőt. a harmadik a stabilitás érintetlen fenn­tartását? És mindenkinek meg. van a csoportja a közös pártjukban. Talán, árrá, gondolnak, bőgj* egyelőre mindezt nem kell komolyan vállalt közös alapelvre fektetni. Mert ebből közös alapot nem lehet összehozni. Amíg az ellenzéki viadalról van szó, ad Lg erősséget jelent a fúzió, ha összezördülés nem tör­ténik közöttük. A pártnak ebben a szerepében azonban a Lupu lázas cselakvőkészsége felül fog kerekedni,, a Maniu passzivitásokban dolgozó ve­zérszerepe fölé. A jövő pedig még annyira kiszá­míthatatlan, hogy’ senki sem tudja; ki halad a si­kerek 3 ki az alíbbsűUyedés felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom